A pozsonyi törvényhozás rendkívüli ülésének összehívását indítványozta szerdán az ellenzék, amely az ülésen arra akar magyarázatot kapni Ivan Gasparovic szlovák államfőtől, hogy miért tagadta meg ismételten a másfél éve megválasztott legfőbb ügyész kinevezését.
 
MTI - A szlovák parlamenti ellenzék - a konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a jobboldali Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS), a populista Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) és a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt - azt követően gyűjtötte össze a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges 30 aláírást, hogy Ivan Gasparovic a múlt héten ismételten megtagadta Jozef Centés, az Iveta Radicová kabinetje idején megválasztott államügyészjelölt kinevezését.
 
Ivan Gasparovic a döntését az államügyész megválasztásakor felmerült korrupció gyanújával, valamint azzal indokolta, hogy az ügyet azóta túlontúl átszőtték a különböző politikai érdekek. Kinevezése megtagadása miatt Jozef Centés panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, az államfőt pedig a döntés miatt az ellenzék részéről egy sor kritika érte. A parlamenti ellenzék pártjai végül vádemelési javaslatot fogalmaztak meg az államfő ellen és kilátásba helyezték, hogy amennyiben nem ad kielégítő magyarázatot a döntésére a parlament rendkívüli ülésén, az Alkotmány szándékos megsértésére hivatkozva indítványozni fogják a leváltását.
 
A hatályos szlovák törvények szerint az államfőt kizárólag az Alkotmány megsértése, illetve hazaárulás miatt lehet leváltani. Egy ilyen eljárás megindítására azonban csak akkor van mód, ha azt a 150 fős pozsonyi parlament háromötödös többsége támogatná. Ennek gyakorlati esélye azonban jelenleg egyenlő a nullával, hiszen Robert Fico 83 képviselővel rendelkező baloldali kormánypártja az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) parlamenti frakciója jelezte: nem támogatja az ellenzék kezdeményezését, mivel nem lát okot arra, és az államfő döntését legitimnek tartja. Ennek tükrében azonban az is kérdésessé vált, hogy vajon sor kerül-e a rendkívüli parlamenti ülésre, mivel azt ugyan Pavol Paska házelnök 7 napon belül köteles összehívni, ám annak megnyitásához az ellenzék nem rendelkezik elégséges számú képviselővel.