Joan Miró alkotásaiból nyílik kiállítás pénteken a szegedi Reök-palotában, a látogatók a katalán művész mintegy száz grafikáját és plakátját csodálhatják meg a tárlaton.
Nátyi Róbert, az intézmény művészeti vezetője az MTI-nek szerdán elmondta, csaknem három éve készültek a Miró-kiállításra, amely a képzőművészet nagyjai - mint Rembrandt vagy Andy Warhol - grafikai munkásságát bemutató tárlatok sorába tartozik.
A bambergi Böttingerhaus galériából érkezett grafikák között szerepel néhány az 1950-es években, illetve a művész élete végén, az 1980-as években készült mű, de az anyag zöme Joan Miró legtermékenyebb időszakából, a 60-as, 70-es évekből származik. A kiállítóhelyre belépő látogatót a művészre jellemző szín- és formavilág, motívumkincs fogadja. A művek hűen tükrözik a furcsa, játékos, szürrealista mirói gondolatvilágot – közölte a művészettörténész.
A szakember szerint annak ellenére, hogy Joan Mirót mindenki a két világháború közötti szürrealizmushoz szokta sorolni, a katalán művész a 20. század egyik legnehezebben besorolható festőművésze, grafikusa, szobrásza, hiszen alkotásai „gyermeki bájával” mindig kilógott az irányzat tagjai közül. Hosszú életútja során megőrizte sajátos képi világát, amelyen akkor sem változtatott, ha festményt, sokszorosított grafikát, szobrot vagy nagyméretű köztéri alkotást - mint a párizsi UNESCO-székház kerámiafala – készített.
A Reök-palota művészeti vezetője arra számít, hogy a tárlat a korábbi grafikai kiállításokhoz hasonló közönségsikert arat, hiszen a magyar művészetkedvelők Joan Miró munkáival csaknem egy évtizede, 2004-ben a Szépművészeti Múzeumban találkozhattak utoljára.
A bambergi Böttingerhaus galériából érkezett grafikák között szerepel néhány az 1950-es években, illetve a művész élete végén, az 1980-as években készült mű, de az anyag zöme Joan Miró legtermékenyebb időszakából, a 60-as, 70-es évekből származik. A kiállítóhelyre belépő látogatót a művészre jellemző szín- és formavilág, motívumkincs fogadja. A művek hűen tükrözik a furcsa, játékos, szürrealista mirói gondolatvilágot – közölte a művészettörténész.
A szakember szerint annak ellenére, hogy Joan Mirót mindenki a két világháború közötti szürrealizmushoz szokta sorolni, a katalán művész a 20. század egyik legnehezebben besorolható festőművésze, grafikusa, szobrásza, hiszen alkotásai „gyermeki bájával” mindig kilógott az irányzat tagjai közül. Hosszú életútja során megőrizte sajátos képi világát, amelyen akkor sem változtatott, ha festményt, sokszorosított grafikát, szobrot vagy nagyméretű köztéri alkotást - mint a párizsi UNESCO-székház kerámiafala – készített.
A Reök-palota művészeti vezetője arra számít, hogy a tárlat a korábbi grafikai kiállításokhoz hasonló közönségsikert arat, hiszen a magyar művészetkedvelők Joan Miró munkáival csaknem egy évtizede, 2004-ben a Szépművészeti Múzeumban találkozhattak utoljára.
0 Megjegyzések