Továbbra is ellenzi a német kancellár a személyautók után fizetendő sztrádadíjat, máshol is inkább a tehergépkocsik gazdáira próbálják terhelni az utak fenntartási költségeit.
Hallani sem akar Angela Merkel német kancellár a helyi autópályák fizetőssé tételéről, legalábbis, ami a személyautókat illeti, a tehergépkocsik esetében ugyanis már tavaly óta pénzt szednek a 13 ezer kilométeres sztrádahálózaton. A fizetős rendszer bevezetésének lehetőségét Németországban többször napirendre vették, de mindig gyorsan le is került róla. Így történt most is, a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) vasárnapi kongresszusán, ahol Merkel kitartott korábbi álláspontja mellett.
A Kossuth Rádió berlini tudósítója szerint a németek számára teljesen elképzelhetetlen, hogy holnaptól csak pénzért használhatnák az "autobahnokat". Ehhez tudni kell, hogy Németországban nemcsak a benzin árában, hanem az úgynevezett autóadóban is benne van már a sztrádadíj, és ez utóbbi tétel más uniós országok hasonló terheihez képest nem kevés. Európában, hasonlóan Németországhoz, nem szednek útdíjat Hollandiában, Belgiumban és Dániában, valamint a balti államokban sem.
Tímár András, a Pécsi Tudományegyetem közmű tanszékének professzora a 180 percben elmondta, a gépjárművek szennyező hatásáról és az útdíjról szóló úgynevezett Eurovignette-irányelvek szerint az autóhasználókat be kell vonni a teherviselésbe, közülük is elsősorban a tehergépjárművek tulajdonosait. Az európai uniós elvárások kapcsán azonban hangsúlyozta, olyan közös irányelv, amely a személyautókra vonatkozik, nem létezik. Minden ország maga dönti el, hogy akár az építési, beruházási költségek, akár az üzemeltetési kiadások hány százalékát térítteti meg a használókkal - mondta a szakember.
A személygépkocsik esetében Európában kétféle fizetés módszer terjedt el. Az egyik a matricás rendszer, amelyben a 7 vagy 10 napos vinyetta a legkisebb egység, és általában 10 eurót számolnak fel érte. A másik a kapus fizetés, ennél 100 kilométerenként átlagban 7 euró a díj.
Tímár András kiemelte, az autópályák fenntartásban nem a személygépkocsik jelentik a legnagyobb gondot, mert a burkolatot alig veszik igénybe. A matricás rendszerben azonban a tapasztalatok szerint a költségek felék az ő tulajdonosaik fizetik. Egy kilométer sztráda fenntartása évente 30-35 millió forint, amit Európában egyre inkább a tehergépjárművek gazdáival akarnak megtéríttetni – tette hozzá a professzor.
A legtöbb uniós országban január 1-jétől nem változott a személygépkocsik után fizetendő tarifa, arányosan a legdrágább matricás országok közé a viszonylag kisterületű Szlovénia és Szlovákia tartozik, míg a legdrágább kapus rendszert Franciaországban működtetik a szolgáltatók.
A Kossuth Rádió berlini tudósítója szerint a németek számára teljesen elképzelhetetlen, hogy holnaptól csak pénzért használhatnák az "autobahnokat". Ehhez tudni kell, hogy Németországban nemcsak a benzin árában, hanem az úgynevezett autóadóban is benne van már a sztrádadíj, és ez utóbbi tétel más uniós országok hasonló terheihez képest nem kevés. Európában, hasonlóan Németországhoz, nem szednek útdíjat Hollandiában, Belgiumban és Dániában, valamint a balti államokban sem.
Tímár András, a Pécsi Tudományegyetem közmű tanszékének professzora a 180 percben elmondta, a gépjárművek szennyező hatásáról és az útdíjról szóló úgynevezett Eurovignette-irányelvek szerint az autóhasználókat be kell vonni a teherviselésbe, közülük is elsősorban a tehergépjárművek tulajdonosait. Az európai uniós elvárások kapcsán azonban hangsúlyozta, olyan közös irányelv, amely a személyautókra vonatkozik, nem létezik. Minden ország maga dönti el, hogy akár az építési, beruházási költségek, akár az üzemeltetési kiadások hány százalékát térítteti meg a használókkal - mondta a szakember.
A személygépkocsik esetében Európában kétféle fizetés módszer terjedt el. Az egyik a matricás rendszer, amelyben a 7 vagy 10 napos vinyetta a legkisebb egység, és általában 10 eurót számolnak fel érte. A másik a kapus fizetés, ennél 100 kilométerenként átlagban 7 euró a díj.
Tímár András kiemelte, az autópályák fenntartásban nem a személygépkocsik jelentik a legnagyobb gondot, mert a burkolatot alig veszik igénybe. A matricás rendszerben azonban a tapasztalatok szerint a költségek felék az ő tulajdonosaik fizetik. Egy kilométer sztráda fenntartása évente 30-35 millió forint, amit Európában egyre inkább a tehergépjárművek gazdáival akarnak megtéríttetni – tette hozzá a professzor.
A legtöbb uniós országban január 1-jétől nem változott a személygépkocsik után fizetendő tarifa, arányosan a legdrágább matricás országok közé a viszonylag kisterületű Szlovénia és Szlovákia tartozik, míg a legdrágább kapus rendszert Franciaországban működtetik a szolgáltatók.
0 Megjegyzések