Nagyon sokan számítottak arra, hogy a Kúria olyan döntést hoz, ami a devizahitelesek számára meghatározó lesz. Azonban csak az derült ki, még várni kell. A bírói fórum mintha újra megnyitna olyan kérdéseket, amiket korábban már megválaszolt. A bajban levő adósok viszont mindezzel nem biztos, hogy jól járnak majd.
Mint arról beszámoltunk, nem született döntés abban az ügyben, amelyben a Szegedi Ítélőtábla jogerősen tisztességtelennek minősítette, hogy az OTP eltérő árfolyamot alkalmazott a devizahitel folyósításakor és törlesztésekor. (Ez minden banknál gyakorlat volt.) A Kúria portálunkat arról tájékoztatta, hogy az eljárás befejezéséhez néhány pontot tisztázni kell. Kulcskérdés lehet, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos európai irányelvek milyen eligazítást adnak a „külföldi pénznemben meghatározott, de ténylegesen hazai pénznemben folyósított és a fogyasztó által kizárólag hazai pénznemben törlesztendő” kölcsönöknél. Egyszóval, a devizahiteleknél. Az Európai Bíróságnak (EB) feltett kérdés pontosan azt célozza, hogy mennyire lehet szerves része a szerződésnek az átváltási árfolyam.
Az OTP álláspontja (amelynek jogásza hivatkozott az irányelvre) szerint a bankot megillető árfolyam-különbözet az ellenszolgáltatás része, a vonatkozó szerződéses rendelkezés maga világos és érthető, így az árfolyam-különbözet alkalmazásának tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja. A Kúria most tulajdonképpen az EB-nél érdeklődik, hogy valóban így van-e. Kitérnek arra is, hogy mi a gondjuk abban az esetben, ha az előbbi kérdésre (tehát hogy a konverzió a szerződéshez szorosan hozzátartozik) nemleges a válasz. Felvetik például, hogy van-e jelentősége annak, hogy a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között sor kerül-e tényleges átváltásra vagy sem. Korábban ebben a kérdésben már világosnak tűnt a legfelső bírói fórum álláspontja: kimondták ugyanis, hogy önmagában azért nem támadhatóak ezek a szerződések, mert nem devizát kaptak az adósok.
Az utolsó kérdés lehet a legnagyobb súlyú
Itt mintha tehát újranyitnának egy frontot, bár tény, hogy ezt csak egyetlen vonatkozásban (átváltás) teszik. Számunkra elég meglepő, hogy a Kúria az EB-től arra is rákérdez, hogy mikor számít érthetőnek egy szerződés. Elegendő, ha nyelvtanilag helyes, vagy csak akkor, ha a fogyasztó számára gazdaságilag, az összes feltétel egymáshoz viszonyított vonatkozásában is érthető. (Csak csendben jegyezzük meg: vajon egy luxembourgi fórum mennyire tudja megítélni, hogy itt, Magyarországon milyen tájékoztatás fogadható el?)
A Kúria harmadik felvetése egy konkrét ítélet értelmezésére vonatkozik. Ennek egyértelműen a szerződések semmisségével kapcsolatban lehet (nem csekély!) jelentősége. Az EB Banco Espanol-ügyében hozott döntésében az a rész, amire a legmagasabb magyar bírói fórum rákérdez, nem kevesebbet mond, mint azt, hogy ha egy szerződésben tisztességtelennek minősül egyetlen pont, akkor azt akkor sem lehet módosítani, ha egyébként bukik az egész ügylet. Vagyis semmissé válik a teljes szerződés. Elméletben így a devizahitelesek ha nyernek is, nem sokra mehetnek majd vele.
Léhmann György siófoki ügyvéd már azt a döntést kétségbeejtőnek találta, amiben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen megsemmisített egy kölcsönszerződést. Szerinte ez azt jelenti, hogy a már kifizetett kamatokat az adós sohasem látja (már pedig a 2006-tól felvett hiteleknél az adósok eddig szinte csak ezt fizettek), a kölcsönt viszont hiánytalanul bevasalhatják. Akár késedelmi kamatot is felszámítva.
A devizahitelezéssel kapcsolatos jogi eljárások elhúzódásának több kellemetlen hatása is érzékelhető. A bankok tapasztalatai szerint minden ilyen hír megugrasztja a nemfizetők számát. Az pedig biztos, hogy a törlesztés abbahagyása (amire a hozzánk érkezett jelzések szerint néhány ügyvéd kifejezetten buzdít) miatt rosszabb helyzetbe kerülnek az adósok. Az árfolyamgát igénybevétele ellen is sok jogi képviselő érvel azzal, hogy az adós inkább a sikeres perben bízzon.
Lerövidülnek a devizahiteles perek?
Azzal, hogy a Kúria a devizahiteleknél alkalmazandó banki árfolyamrés ügyében az Európai Bíróság állásfoglalását kérte kedden, jelentősen rövidülhet a későbbi eljárás, hiszen ennek hiányában a magyarországi per vesztese nyilvánvalóan maga is az Európai Bírósághoz fordulna - közölte Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa.
A biztos azért adta ki közleményét, mivel a sajtóban és az érintett civil szervezetek részéről a Kúria döntésével kapcsolatban megfogalmazódott olyan kritika is, hogy a bíróság nem vállalta a döntéshozatal felelősségét. Doubravszky György felidézi közleményében a polgári törvénykönyvnek azt a passzusát, amely a jogharmonizáció során került be a magyar jogszabályba. Ez kimondja, hogy nem tisztességtelenek azok a - szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó - szerződési kikötések, amelyek egyébként világosak és érthetőek. A Kúria egyik problémája tehát az volt, hogy az uniós és ennek alapján a magyar jogban is átvett szabályok alapján egyáltalán vizsgálhatja-e a bíróság a kamatrés nagyságát.
Az előzetes döntéshozatali eljárás azt jelenti, hogy a tagállami bíróságok jogosultak - illetve bizonyos esetekben kötelesek - az Európai Bírósághoz fordulni, amely a közösségi jogszabályok hatékony és egységes alkalmazását biztosítja. Így megvizsgálják és értelmezik a közösségi jog egy-egy szabályát, illetve eldöntik, hogy a nemzeti szabály mennyiben van összhangban az uniós joggal.
Mit mond a Kúria?
A Kúria kedden függesztette fel a Kásler Árpád és társa kontra OTP Bank és társa per tárgyában indított felülvizsgálati eljárását, illetve döntött arról, hogy az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi. Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége által indított perben a Szegedi Ítélőtábla másodfokú tanácsa 2012 áprilisában jogerősen kimondta, hogy a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél ugyanazt a típusú árfolyamot kell alkalmazni. Az OTP törvényességi felülvizsgálatot kért, amit kedden, a Kúria előtt is fenntartott.
A Kúria emlékeztetett: a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet a 2008. május 29-én megkötött közjegyzői okiratba foglalt, ingatlanfedezettel biztosított, devizában nyilvántartott jelzálogtípusú kölcsönszerződés azon rendelkezésének tisztességtelenségét állapította meg, amely szerint a bank a kölcsön törlesztésekor a törlesztendő összeget devizaeladási árfolyamon számolja ki. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a devizaeladási árfolyam alkalmazása nem önmagában, hanem amiatt tisztességtelen, mert a bank a kölcsön folyósításakor devizavételi árfolyamot alkalmazott. A bank ugyanis devizaalapú kölcsön esetén nem bocsát devizát az adós rendelkezésére, és az adós nem is devizában törleszt. Devizaértékesítés (átváltás) nem történik. A másodfokú bíróság szerint akkor tisztességes a kikötés, ha a folyósítás és a törlesztés elszámolása egynemű árfolyam alkalmazásával történik. Ezért a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, visszamenőleges hatállyal az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását írta elő a törlesztéskor is.
A bank felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja a szerződés megkötése idején hatályos Ptk. szerint akkor, ha a szerződés világos és érthető. Megítélése szerint a bankot megillető árfolyam-különbözet az ellenszolgáltatás része.
Megválaszolatlan kérdések
A Kúria egyebek mellett arra vár választ az EU Bíróságától, hogy a külföldi pénznemben meghatározott, de ténylegesen hazai pénznemben folyósított és törlesztendő kölcsöntartozás esetén az átváltási árfolyamokat meghatározó, egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötések a "szerződés elsődleges tárgyának meghatározása" fogalma alá tartoznak-e.
Amennyiben nem, az eladási és vételi árfolyam különbözete vajon olyan díjazásnak tekintendő-e, amelynek a szolgáltatással arányban állása a tisztességtelenség szempontjából nem vizsgálható. E körben van-e jelentősége annak, hogy a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között tényleges átváltásra sor kerül-e?
Arra is választ vár a Kúria, hogy a "világos és érthető" feltételek mit jelentenek: a fogyasztó számára kell önmagukban nyelvtanilag világosnak és érthetőnek lenniük, vagy ezen túlmenően a szerződési feltétel alkalmazása gazdasági indokainak, illetve a szerződés többi feltételével való kapcsolatának is világosnak és érthetőnek kell lennie.
VIDEÓ - Kásler Árpád nyilatkozata az m1-nek és a Hír TV-nek:
Az OTP álláspontja (amelynek jogásza hivatkozott az irányelvre) szerint a bankot megillető árfolyam-különbözet az ellenszolgáltatás része, a vonatkozó szerződéses rendelkezés maga világos és érthető, így az árfolyam-különbözet alkalmazásának tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja. A Kúria most tulajdonképpen az EB-nél érdeklődik, hogy valóban így van-e. Kitérnek arra is, hogy mi a gondjuk abban az esetben, ha az előbbi kérdésre (tehát hogy a konverzió a szerződéshez szorosan hozzátartozik) nemleges a válasz. Felvetik például, hogy van-e jelentősége annak, hogy a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között sor kerül-e tényleges átváltásra vagy sem. Korábban ebben a kérdésben már világosnak tűnt a legfelső bírói fórum álláspontja: kimondták ugyanis, hogy önmagában azért nem támadhatóak ezek a szerződések, mert nem devizát kaptak az adósok.
Az utolsó kérdés lehet a legnagyobb súlyú
Itt mintha tehát újranyitnának egy frontot, bár tény, hogy ezt csak egyetlen vonatkozásban (átváltás) teszik. Számunkra elég meglepő, hogy a Kúria az EB-től arra is rákérdez, hogy mikor számít érthetőnek egy szerződés. Elegendő, ha nyelvtanilag helyes, vagy csak akkor, ha a fogyasztó számára gazdaságilag, az összes feltétel egymáshoz viszonyított vonatkozásában is érthető. (Csak csendben jegyezzük meg: vajon egy luxembourgi fórum mennyire tudja megítélni, hogy itt, Magyarországon milyen tájékoztatás fogadható el?)
A Kúria harmadik felvetése egy konkrét ítélet értelmezésére vonatkozik. Ennek egyértelműen a szerződések semmisségével kapcsolatban lehet (nem csekély!) jelentősége. Az EB Banco Espanol-ügyében hozott döntésében az a rész, amire a legmagasabb magyar bírói fórum rákérdez, nem kevesebbet mond, mint azt, hogy ha egy szerződésben tisztességtelennek minősül egyetlen pont, akkor azt akkor sem lehet módosítani, ha egyébként bukik az egész ügylet. Vagyis semmissé válik a teljes szerződés. Elméletben így a devizahitelesek ha nyernek is, nem sokra mehetnek majd vele.
Léhmann György siófoki ügyvéd már azt a döntést kétségbeejtőnek találta, amiben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen megsemmisített egy kölcsönszerződést. Szerinte ez azt jelenti, hogy a már kifizetett kamatokat az adós sohasem látja (már pedig a 2006-tól felvett hiteleknél az adósok eddig szinte csak ezt fizettek), a kölcsönt viszont hiánytalanul bevasalhatják. Akár késedelmi kamatot is felszámítva.
A devizahitelezéssel kapcsolatos jogi eljárások elhúzódásának több kellemetlen hatása is érzékelhető. A bankok tapasztalatai szerint minden ilyen hír megugrasztja a nemfizetők számát. Az pedig biztos, hogy a törlesztés abbahagyása (amire a hozzánk érkezett jelzések szerint néhány ügyvéd kifejezetten buzdít) miatt rosszabb helyzetbe kerülnek az adósok. Az árfolyamgát igénybevétele ellen is sok jogi képviselő érvel azzal, hogy az adós inkább a sikeres perben bízzon.
Lerövidülnek a devizahiteles perek?
Azzal, hogy a Kúria a devizahiteleknél alkalmazandó banki árfolyamrés ügyében az Európai Bíróság állásfoglalását kérte kedden, jelentősen rövidülhet a későbbi eljárás, hiszen ennek hiányában a magyarországi per vesztese nyilvánvalóan maga is az Európai Bírósághoz fordulna - közölte Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa.
A biztos azért adta ki közleményét, mivel a sajtóban és az érintett civil szervezetek részéről a Kúria döntésével kapcsolatban megfogalmazódott olyan kritika is, hogy a bíróság nem vállalta a döntéshozatal felelősségét. Doubravszky György felidézi közleményében a polgári törvénykönyvnek azt a passzusát, amely a jogharmonizáció során került be a magyar jogszabályba. Ez kimondja, hogy nem tisztességtelenek azok a - szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó - szerződési kikötések, amelyek egyébként világosak és érthetőek. A Kúria egyik problémája tehát az volt, hogy az uniós és ennek alapján a magyar jogban is átvett szabályok alapján egyáltalán vizsgálhatja-e a bíróság a kamatrés nagyságát.
Az előzetes döntéshozatali eljárás azt jelenti, hogy a tagállami bíróságok jogosultak - illetve bizonyos esetekben kötelesek - az Európai Bírósághoz fordulni, amely a közösségi jogszabályok hatékony és egységes alkalmazását biztosítja. Így megvizsgálják és értelmezik a közösségi jog egy-egy szabályát, illetve eldöntik, hogy a nemzeti szabály mennyiben van összhangban az uniós joggal.
Mit mond a Kúria?
A Kúria kedden függesztette fel a Kásler Árpád és társa kontra OTP Bank és társa per tárgyában indított felülvizsgálati eljárását, illetve döntött arról, hogy az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi. Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége által indított perben a Szegedi Ítélőtábla másodfokú tanácsa 2012 áprilisában jogerősen kimondta, hogy a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél ugyanazt a típusú árfolyamot kell alkalmazni. Az OTP törvényességi felülvizsgálatot kért, amit kedden, a Kúria előtt is fenntartott.
A Kúria emlékeztetett: a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet a 2008. május 29-én megkötött közjegyzői okiratba foglalt, ingatlanfedezettel biztosított, devizában nyilvántartott jelzálogtípusú kölcsönszerződés azon rendelkezésének tisztességtelenségét állapította meg, amely szerint a bank a kölcsön törlesztésekor a törlesztendő összeget devizaeladási árfolyamon számolja ki. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a devizaeladási árfolyam alkalmazása nem önmagában, hanem amiatt tisztességtelen, mert a bank a kölcsön folyósításakor devizavételi árfolyamot alkalmazott. A bank ugyanis devizaalapú kölcsön esetén nem bocsát devizát az adós rendelkezésére, és az adós nem is devizában törleszt. Devizaértékesítés (átváltás) nem történik. A másodfokú bíróság szerint akkor tisztességes a kikötés, ha a folyósítás és a törlesztés elszámolása egynemű árfolyam alkalmazásával történik. Ezért a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, visszamenőleges hatállyal az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását írta elő a törlesztéskor is.
A bank felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja a szerződés megkötése idején hatályos Ptk. szerint akkor, ha a szerződés világos és érthető. Megítélése szerint a bankot megillető árfolyam-különbözet az ellenszolgáltatás része.
Megválaszolatlan kérdések
A Kúria egyebek mellett arra vár választ az EU Bíróságától, hogy a külföldi pénznemben meghatározott, de ténylegesen hazai pénznemben folyósított és törlesztendő kölcsöntartozás esetén az átváltási árfolyamokat meghatározó, egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötések a "szerződés elsődleges tárgyának meghatározása" fogalma alá tartoznak-e.
Amennyiben nem, az eladási és vételi árfolyam különbözete vajon olyan díjazásnak tekintendő-e, amelynek a szolgáltatással arányban állása a tisztességtelenség szempontjából nem vizsgálható. E körben van-e jelentősége annak, hogy a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között tényleges átváltásra sor kerül-e?
Arra is választ vár a Kúria, hogy a "világos és érthető" feltételek mit jelentenek: a fogyasztó számára kell önmagukban nyelvtanilag világosnak és érthetőnek lenniük, vagy ezen túlmenően a szerződési feltétel alkalmazása gazdasági indokainak, illetve a szerződés többi feltételével való kapcsolatának is világosnak és érthetőnek kell lennie.
VIDEÓ - Kásler Árpád nyilatkozata az m1-nek és a Hír TV-nek:
0 Megjegyzések