Az ötödrendű vádlott H. Éva, a volt szocialista főpolgármester-helyettes egykori sajtófőnöke kihallgatásával folytatódik január 15-én Hagyó Miklós és társai ügyében a büntetőeljárás a Kecskeméti Törvényszéken.
Egyetlen vádlott, a BKV marketing főosztályát a vádbeli időszakban vezető V. Ágnes kivételével a Hagyó-per valamennyi vádlottja módosította a nyomozati szakban tett vallomását a Kecskeméti Törvényszéken a tavaly nyáron kezdődött büntetőügyben. Ráadásul úgy, hogy a vádlottak egy bizonyos köre - köztük az elsőrendű Hagyó Miklós és a másodrendű, Mesterházy Ernő - magát a vádhatóságot támadta törvénytelenséggel.
Demszky Gábor főtanácsadójának ügyvédje szinte drámai hangon közölte: ,,Döbbenten hallgattam Antal Attila (a BKV egykori vezérigazgatója, a harmadrendű vádlott - a szerk.) szavait, amikor vallomásában kitért arra, hogy házi őrizete alatt elmentek érte a rendőrök, bevitték, és azt mondták neki, Mesterházy Ernőre kell terhelő vallomást tenni." Az ügyészség nyilvánvalóvá tette, hamis vád alapján a tárgyalási szakaszban csak a bíró tehet feljelentést, ezután azonban a vádhatóság hivatalból is eljárást indíthat. A Hagyó-per ügyésze ezt már jelezte is a tárgyaláson, amikor leszögezte: ,,Kétséget kizáróan megígérhetem, ha az eljárás jogerősen befejeződik, akkor a hamis vádra vonatkozó állításokat hivatalból kivizsgáljuk."
Volt olyan vádlott, aki a pszichikai kényszerrel magyarázta, hogy ,,téves nyilatkozatot" tett, mások a ,,szabadságvággyal" indokolták korábbi szavaikat, vagyis azzal, hogy haza akartak menni, s ezért azt mondták, amit az ügyészek szerintük hallani akartak. A nyomozati és bírósági vallomások közti ,,nagy eltérések" értékelése a bíróság feladata lesz, ám ez igazából csak az ügyben meghallgatott százhúsz tanú megnyilatkozását követően lesz lehetséges.
A negyedrendű vádlott, a nyomozás során részletes feltáró vallomást tevő egykori megbízott vezérigazgató, Balogh Zsolt 2010. márciusi kihallgatásának jegyzőkönyvében még azt mondta, ,,önként, kényszertől mentesen tettem meg vallomásaimat", a bíróságon viszont már úgy nyilatkozott, őt az ügyészség ,,nyomozati tárgyként" kezelte. Amikor még nem így érezte, azt mondta, a BKV nagy informatikai beszerzésének harmincmillió forintos ,,jutalékának" első részletét Hagyó Miklós élettársának gödöllői lakásába kellett kivinnie.
A második tizenötmillió forintos részlet átadásáról a nyomozás során még azt állította, az informatikai cég vezérigazgatójával a Kossuth-téren találkozott, innen a városháza parkolójába mentek, ott vette át a ,,szállítmányt", majd felment H. Éva sajtófőnök irodájába, aki kiment szólni Hagyónak, végül a pénzt Hagyó bizalmasa, L. Ottónak irodájában adta át. A vallomás szerint ekkor Hagyó azt mondta neki: ,,Jól van, Zsoltikám!" Hagyó Miklós ezt is -, mint ahogy valamennyi vádpontot - tagadta százhúsz oldalas, írásos vallomásában.
Egyetlen vádlott, a BKV marketing főosztályát a vádbeli időszakban vezető V. Ágnes kivételével a Hagyó-per valamennyi vádlottja módosította a nyomozati szakban tett vallomását a Kecskeméti Törvényszéken a tavaly nyáron kezdődött büntetőügyben. Ráadásul úgy, hogy a vádlottak egy bizonyos köre - köztük az elsőrendű Hagyó Miklós és a másodrendű, Mesterházy Ernő - magát a vádhatóságot támadta törvénytelenséggel.
Demszky Gábor főtanácsadójának ügyvédje szinte drámai hangon közölte: ,,Döbbenten hallgattam Antal Attila (a BKV egykori vezérigazgatója, a harmadrendű vádlott - a szerk.) szavait, amikor vallomásában kitért arra, hogy házi őrizete alatt elmentek érte a rendőrök, bevitték, és azt mondták neki, Mesterházy Ernőre kell terhelő vallomást tenni." Az ügyészség nyilvánvalóvá tette, hamis vád alapján a tárgyalási szakaszban csak a bíró tehet feljelentést, ezután azonban a vádhatóság hivatalból is eljárást indíthat. A Hagyó-per ügyésze ezt már jelezte is a tárgyaláson, amikor leszögezte: ,,Kétséget kizáróan megígérhetem, ha az eljárás jogerősen befejeződik, akkor a hamis vádra vonatkozó állításokat hivatalból kivizsgáljuk."
Volt olyan vádlott, aki a pszichikai kényszerrel magyarázta, hogy ,,téves nyilatkozatot" tett, mások a ,,szabadságvággyal" indokolták korábbi szavaikat, vagyis azzal, hogy haza akartak menni, s ezért azt mondták, amit az ügyészek szerintük hallani akartak. A nyomozati és bírósági vallomások közti ,,nagy eltérések" értékelése a bíróság feladata lesz, ám ez igazából csak az ügyben meghallgatott százhúsz tanú megnyilatkozását követően lesz lehetséges.
A negyedrendű vádlott, a nyomozás során részletes feltáró vallomást tevő egykori megbízott vezérigazgató, Balogh Zsolt 2010. márciusi kihallgatásának jegyzőkönyvében még azt mondta, ,,önként, kényszertől mentesen tettem meg vallomásaimat", a bíróságon viszont már úgy nyilatkozott, őt az ügyészség ,,nyomozati tárgyként" kezelte. Amikor még nem így érezte, azt mondta, a BKV nagy informatikai beszerzésének harmincmillió forintos ,,jutalékának" első részletét Hagyó Miklós élettársának gödöllői lakásába kellett kivinnie.
A második tizenötmillió forintos részlet átadásáról a nyomozás során még azt állította, az informatikai cég vezérigazgatójával a Kossuth-téren találkozott, innen a városháza parkolójába mentek, ott vette át a ,,szállítmányt", majd felment H. Éva sajtófőnök irodájába, aki kiment szólni Hagyónak, végül a pénzt Hagyó bizalmasa, L. Ottónak irodájában adta át. A vallomás szerint ekkor Hagyó azt mondta neki: ,,Jól van, Zsoltikám!" Hagyó Miklós ezt is -, mint ahogy valamennyi vádpontot - tagadta százhúsz oldalas, írásos vallomásában.
0 Megjegyzések