A külkapcsolatok javítását tekintik céljuknak az ellenzéki tárgyalásokon részt vevő szervezetek, amelyek szerint az Orbán-kormány miatt Magyarország mára elszigetelődött.
MTI - Az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) és a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt (SZEM) képviselői tizenegy pontból álló nyilatkozatot fogadtak el hétfői megbeszélésükön. Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja újságíróknak elmondta: kiindulópontjuk az volt, hogy az Orbán-kormány leszerepelt a nemzetközi porondokon, ami az ország elszigetelődéséhez vezetett.
A szocialista politikus szerint a jelenlegi kabinet "a demokrácia és a jogállam lebontásával" ellenszenvet, az unortodox gazdaságpolitikával pedig leginkább derültséget váltott ki a nagyvilágban, és tevékenységével "legfeljebb néhány diktatúrában tudott bónuszpontokat gyűjteni". Az ország érdekérvényesítő képességét gátolja, hogy a kormány "mindenkivel összeveszett", és ezt nehéz lesz helyrehozni - jegyezte meg Szanyi Tibor.
A közösen elfogadott állásfoglalás szerint az új kormánynak 2014 után helyre kell állítani a szövetségesi viszonyt az Egyesült Államokkal, az Európai Unió és a NATO tagállamaival, és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat kell építenie Oroszországgal, Kínával, Indiával, Japánnal, Brazíliával és számos fejlődő országgal. Az ellenzéki pártok támogatják az európai integráció bővítését, mélyítését, és céljuk, hogy Magyarország az EU belső köréhez, így az eurózónához tartozzon.
A nyilatkozatban szorgalmazzák, hogy az uniós támogatásokat időben hívják le és az eddiginél hatékonyabban használják fel. Kezdeményezik az európai ifjúsági garanciaprogram magyarországi bevezetését, amely azt szolgálja, hogy a fiatalok négy hónapnál hosszabb ideig ne maradjanak munka vagy képzés nélkül. Kovács László korábbi MSZP-elnök, volt külügyminiszter és uniós biztos arról beszélt: a külpolitika sikerét nem a hangerő, az asztalverés, hanem az elért eredmények minősítik, ezért a jelenlegitől teljesen eltérő politikára tesznek javaslatot.
A diplomáciában nem legyőzni, hanem meggyőzni kell a tárgyalópartnereket, az unióval folytatott értelmetlen szabadságharcnak véget kell vetni - fejtette ki.
Vadai Ágnes parlamenti képviselő, a DK elnökségi tagja is azt emelte ki, hogy az Orbán-kormány dacos politikája helyett a következő kormánynak a partnerségre kell törekednie a külkapcsolatok alakításakor. Megjegyezte: a külpolitika az a terület, ahol a leginkább egyeznek az álláspontok az ellenzéki oldalon. Suha György, az MSZDP külügyekért felelős ügyvivője azt javasolta, hogy a kormányváltás után ismét a mára több feladatát elveszítő Külügyminisztérium legyen a külpolitika meghatározó szereplője.
Árok Kornél, a SZEM elnöke pedig azt tartotta fontosnak, hogy a jövőben ne pártkáderek, hanem szakemberek kerüljenek vezető külügyi pozíciókba. Az MSZP által kezdeményezett ellenzéki megbeszélések január elején indultak közjogi kérdések megtárgyalásával. Azóta gazdasági és oktatáspolitikai kérdésekről is egyeztettek már. Hétfőn kül- és nemzetpolitikai kérdésekről kezdődött eszmecsere, kedden pedig a foglalkoztatáspolitikai programok összehangolásába kezd bele a részt vevő négy szervezet.
Az MSZP 19 témát javasolt a várhatóan március végéig tartó tárgyalássorozatra, amelytől az LMP és a 4K! távol maradt, az Együtt 2014 pedig csak közjogi kérdésekről egyeztet.
MTI - Az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) és a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt (SZEM) képviselői tizenegy pontból álló nyilatkozatot fogadtak el hétfői megbeszélésükön. Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja újságíróknak elmondta: kiindulópontjuk az volt, hogy az Orbán-kormány leszerepelt a nemzetközi porondokon, ami az ország elszigetelődéséhez vezetett.
A szocialista politikus szerint a jelenlegi kabinet "a demokrácia és a jogállam lebontásával" ellenszenvet, az unortodox gazdaságpolitikával pedig leginkább derültséget váltott ki a nagyvilágban, és tevékenységével "legfeljebb néhány diktatúrában tudott bónuszpontokat gyűjteni". Az ország érdekérvényesítő képességét gátolja, hogy a kormány "mindenkivel összeveszett", és ezt nehéz lesz helyrehozni - jegyezte meg Szanyi Tibor.
A közösen elfogadott állásfoglalás szerint az új kormánynak 2014 után helyre kell állítani a szövetségesi viszonyt az Egyesült Államokkal, az Európai Unió és a NATO tagállamaival, és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat kell építenie Oroszországgal, Kínával, Indiával, Japánnal, Brazíliával és számos fejlődő országgal. Az ellenzéki pártok támogatják az európai integráció bővítését, mélyítését, és céljuk, hogy Magyarország az EU belső köréhez, így az eurózónához tartozzon.
A nyilatkozatban szorgalmazzák, hogy az uniós támogatásokat időben hívják le és az eddiginél hatékonyabban használják fel. Kezdeményezik az európai ifjúsági garanciaprogram magyarországi bevezetését, amely azt szolgálja, hogy a fiatalok négy hónapnál hosszabb ideig ne maradjanak munka vagy képzés nélkül. Kovács László korábbi MSZP-elnök, volt külügyminiszter és uniós biztos arról beszélt: a külpolitika sikerét nem a hangerő, az asztalverés, hanem az elért eredmények minősítik, ezért a jelenlegitől teljesen eltérő politikára tesznek javaslatot.
A diplomáciában nem legyőzni, hanem meggyőzni kell a tárgyalópartnereket, az unióval folytatott értelmetlen szabadságharcnak véget kell vetni - fejtette ki.
Vadai Ágnes parlamenti képviselő, a DK elnökségi tagja is azt emelte ki, hogy az Orbán-kormány dacos politikája helyett a következő kormánynak a partnerségre kell törekednie a külkapcsolatok alakításakor. Megjegyezte: a külpolitika az a terület, ahol a leginkább egyeznek az álláspontok az ellenzéki oldalon. Suha György, az MSZDP külügyekért felelős ügyvivője azt javasolta, hogy a kormányváltás után ismét a mára több feladatát elveszítő Külügyminisztérium legyen a külpolitika meghatározó szereplője.
Árok Kornél, a SZEM elnöke pedig azt tartotta fontosnak, hogy a jövőben ne pártkáderek, hanem szakemberek kerüljenek vezető külügyi pozíciókba. Az MSZP által kezdeményezett ellenzéki megbeszélések január elején indultak közjogi kérdések megtárgyalásával. Azóta gazdasági és oktatáspolitikai kérdésekről is egyeztettek már. Hétfőn kül- és nemzetpolitikai kérdésekről kezdődött eszmecsere, kedden pedig a foglalkoztatáspolitikai programok összehangolásába kezd bele a részt vevő négy szervezet.
Az MSZP 19 témát javasolt a várhatóan március végéig tartó tárgyalássorozatra, amelytől az LMP és a 4K! távol maradt, az Együtt 2014 pedig csak közjogi kérdésekről egyeztet.
0 Megjegyzések