Az alapjogok védelméről tárgyaltak szerdán az ellenzéki egyeztetésen résztvevő szervezetek. Egyetértettek, hogy az emberi méltóság kiemelt védelmet kapjon, és abban is, hogy az alkotmányozási folyamat vége egy népszavazás lehet. Két hét múlva folytatják "az alkotmányosság helyreállításáról" szóló közjogi tárgyalásokat.
Az MSZP, az Együtt 2014, a Demokratikus Koalíció, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt múlt héten kezdődött közjogi egyeztetéséhez két újabb szervezet csatlakozott: az Ungár Klára egykori fideszes, majd SZDSZ-es képviselő vezette Szabad Emberek Magyarországért - Liberális Párt, valamint a Kuncze Gábor korábbi SZDSZ-elnök nevével fémjelzett Szabadelvű Polgári Egyesület.
A szerdai megbeszélésen elnöklő Együtt 2014 küldöttségvezetője, Bárándy Péter újságíróknak elmondta: a felek megállapodtak, hogy az alkotmányos berendezkedés átalakításakor az emberi méltóságnak kiemelt védelmet kell kapnia. Arra a kérdésre, hogy a gyűlöletbeszéd tilalmát készítik-e elő, úgy válaszolt: a büntetőjog csak utolsó eszköze a méltóságvédelemnek, de van benne szerepe.
Bárándy Péter arról is beszélt, elfogadhatatlan, hogy az alaptörvény államcéllá "fokozta le" a szociális biztonsághoz való jogot. Az alkotmányban kell rögzíteni, hogy mindenkinek joga van az emberi lét alapvető feltételeihez, amelyet rászorultság esetén az állam a társadalombiztosítási és a szociális juttatások összességével biztosít - olvasható az újságíróknak kiosztott tárgyalási összefoglalóban. Emellett a résztvevők célul tűzték a jogbiztonság helyreállítását, a visszaható hatályú jogszabályalkotás tilalmát.
A 2002-ben - az MSZP és az SZDSZ koalíciókötése nyomán - alakult Medgyessy-kormányban az igazságügyi minisztériumot vezető Bárándy Péter kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság ugyan megszabadította az embereket a választási regisztrációtól, ám az új választójogi törvények aránytalan szisztémát hoztak létre, torzítják a választói akarat leképeződését, ezért azokon is változtatni kell.
Az ellenzéki szervezetek egyetértésre jutottak a sztrájkjog újraszabályozásáról, és arról is, hogy a munkavállalói jogok kiterjesztése érdekében módosítanák a munka törvénykönyvét. Szintén kívánatosnak tartják, hogy a vallási közösségek elismeréséről a parlament helyett ismét a bíróság döntsön.
Kérdésre válaszolva Bárándy Péter azt mondta: a népszavazás kézenfekvő, de nem az egyetlen megoldásra arra, hogy a társadalom véleményt nyilváníthasson egy új alkotmányról. Ugyanakkor - fűzte hozzá - a tárgyalópartnerek egyetértenek abban, hogy az alkotmányozás utolsó fázisaként valószínűleg referendumot kell tartani. Arra, hogy a tárgyalások miért nem nyilvánosak, úgy válaszolt: egyelőre előkészítő megbeszéléseket tartanak, azok eredményéről pedig rendszeresen tájékoztatják a közvéleményt.
Bárándy Gergely szocialista parlamenti képviselő, az MSZP-delegáció vezetője ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: egy olyan dokumentum kidolgozását kezdték meg, amelyet később társadalmi vitára lehet bocsátani.
A közjogi tárgyú ellenzéki egyeztetések két hét múlva intézményi kérdések megtárgyalásával folytatódnak. Bárándy Péter ezek közé kérdések közé sorolta a sajtószabadság érvényre juttatását is, így ezzel - mint mondta - most csak érintőlegesen foglalkoztak.
A szerdai megbeszélésen elnöklő Együtt 2014 küldöttségvezetője, Bárándy Péter újságíróknak elmondta: a felek megállapodtak, hogy az alkotmányos berendezkedés átalakításakor az emberi méltóságnak kiemelt védelmet kell kapnia. Arra a kérdésre, hogy a gyűlöletbeszéd tilalmát készítik-e elő, úgy válaszolt: a büntetőjog csak utolsó eszköze a méltóságvédelemnek, de van benne szerepe.
Bárándy Péter arról is beszélt, elfogadhatatlan, hogy az alaptörvény államcéllá "fokozta le" a szociális biztonsághoz való jogot. Az alkotmányban kell rögzíteni, hogy mindenkinek joga van az emberi lét alapvető feltételeihez, amelyet rászorultság esetén az állam a társadalombiztosítási és a szociális juttatások összességével biztosít - olvasható az újságíróknak kiosztott tárgyalási összefoglalóban. Emellett a résztvevők célul tűzték a jogbiztonság helyreállítását, a visszaható hatályú jogszabályalkotás tilalmát.
A 2002-ben - az MSZP és az SZDSZ koalíciókötése nyomán - alakult Medgyessy-kormányban az igazságügyi minisztériumot vezető Bárándy Péter kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság ugyan megszabadította az embereket a választási regisztrációtól, ám az új választójogi törvények aránytalan szisztémát hoztak létre, torzítják a választói akarat leképeződését, ezért azokon is változtatni kell.
Az ellenzéki szervezetek egyetértésre jutottak a sztrájkjog újraszabályozásáról, és arról is, hogy a munkavállalói jogok kiterjesztése érdekében módosítanák a munka törvénykönyvét. Szintén kívánatosnak tartják, hogy a vallási közösségek elismeréséről a parlament helyett ismét a bíróság döntsön.
Kérdésre válaszolva Bárándy Péter azt mondta: a népszavazás kézenfekvő, de nem az egyetlen megoldásra arra, hogy a társadalom véleményt nyilváníthasson egy új alkotmányról. Ugyanakkor - fűzte hozzá - a tárgyalópartnerek egyetértenek abban, hogy az alkotmányozás utolsó fázisaként valószínűleg referendumot kell tartani. Arra, hogy a tárgyalások miért nem nyilvánosak, úgy válaszolt: egyelőre előkészítő megbeszéléseket tartanak, azok eredményéről pedig rendszeresen tájékoztatják a közvéleményt.
Bárándy Gergely szocialista parlamenti képviselő, az MSZP-delegáció vezetője ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: egy olyan dokumentum kidolgozását kezdték meg, amelyet később társadalmi vitára lehet bocsátani.
A közjogi tárgyú ellenzéki egyeztetések két hét múlva intézményi kérdések megtárgyalásával folytatódnak. Bárándy Péter ezek közé kérdések közé sorolta a sajtószabadság érvényre juttatását is, így ezzel - mint mondta - most csak érintőlegesen foglalkoztak.
0 Megjegyzések