Vajon hogy döntenek? 

Újabb kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Unió végrehajtó szerve Magyarország ellen a távközlési szektort érintő extra adónemek miatt - írja a hwsw.hu.

A mostani eljárás a telefonadó néven július elsejével bevezetett beszédforgalom-arányos adóteher miatt kezdeményezte az Európai Bizottság - értesült a .hwsw.hu. A lap úgy tudja, hogy a telefonadó kapcsán ugyanazok az aggályok merültek fel a testületnél, mint a 2010-ben bevezetett ágazati különadó esetén, amely miatt 2011 januárjában indított ugyanilyen eljárást az EU.

Az Európai Unió tagállamaira kötelezően vonatkozó engedélyeztetési irányelv értelmében a távközlési szektor szereplőire kivetett adó csak akkor jogszerű, ha az abból származó bevételt az ágazat fejlesztésére fordítja a kormányzat, brüsszeli aggályok szerint ez azonban a percenként és SMS-enként 2 forintra rúgó adótehernél nem valósul meg.

A júliusban bevezetett adónem alanyai a szolgáltatók, éppúgy, mint a 2010-es ágazati különadó esetén - jóllehet az így megnövekedett terheket teljes mértékben egyik nagy távközlési multi sem nyelte le, hanem részben  vagy teljes egészében áthárította az előfizetőkre (erre egyébként egy november óta élő törvénymódosítás értelmében már nincs lehetőségük a cégeknek).

A csütörtökön indult eljárás első szakaszában a Bizottság írásos válaszokat vár Magyarországtól a felvetődött kérdésekre. Amennyiben nem tisztázódik az ügy, a második, úgynevezett jogsértési eljárási szakaszban a Bizottság meghatározza, hogy álláspontja szerint jogellenes volt-e az adott intézkedés, melyről az Európai Bíróság mondja ki a végső szót.

A 2010-ben bevezetett ágazati különadó kapcsán tavaly október óta már az utolsó, bírósági szakasznál tart az ügy, távközlési jogi szakértők szerint azonban kizárt, hogy idén döntsön a kérdésben az Európai Bíróság. Két hasonló esetben, Franciaország és Málta ügyében ugyanakkor már idén várható döntés, ezek kimenetele várhatóan egybecseng majd a magyar jogvita későbbi lezárásával. Szakértők úgy látják, hogy kevés kétség fér ahhoz, hogy Magyarországnak végül fizetnie kell, ám hogy milyen ütemben és mekkora összeget, az egyelőre korántsem egyértelmű.