Mit csinál az ember reggel azon kívül, hogy felkel mint a Nap? Reggelizik. Kassán számos személyiséggel lehetett reggelizni. Rendszerint saját zsebre.
Színes reggelit habzsolhatott az ember Jurajjal a Colored Peolple együttesből, Poemattal virtuális térben élőben lehetett verseket reggelizni. Én Ida Kelarovával “reggeliztem”. A Szekfű utca 4-ben, az Intermezzoban ahol a mennyezeten zongora lóg. Egy nappal korábban itt, Márai szülőházától pár lépésre, ifj. Havasi Péter olvasott föl Márai műveiből reggeli gyanánt. Alig fértünk. Három forgatócsoport igyekezett a szűk helyre bejutni. De most az emberek érdekes dolgokat ettek, ittak. Nem tejeskávét, hanem bort, esetleg seritalt. A művésznő életéről beszélt. Egy időben Eperjesen élt családjával. Nem lehetett vita tárgya, hogy hat évesen zongorázni fog tanulni. Majd apja megtalálta a padláson azt a gordonkát, amit valamikor régen 50 koronáért vett. Így kilencévesen csellózni tanult. Mindez viszont egész életét meghatározta. Apja felfogása szerint ugyanis, aki nem muzsikál, annak nem lesz teljes az élete.
Majd elvetődtem a Tudományos Könyvtárba, ahol fiatalok körbeállva énekeltek. Az Erzsébet utcai Löffler Múzeumban a leendő művészek festegettek. A fényképen látható két leendő Benczúr Gyula volt ma az első. Alul egy érdekes fényérzékelő szerkezet működött. Az ember mozgására reagáltak a diódák. A hamburgi Roman Bezjak kiállítását is megnéztem, melynek címe: A kor régészete: a szocialista modernizmus. A szlovák származású német fényképész az egykori Kelet-Németország, Dél-kelet és Kelet-Európa területein barangolt és lefotózta a lelketlen épületeket, melyek valamilyen módon az egykori szocialista sivárságot tárják elénk.
Ezt követően a Bocatius Könyvtárba nyitottam be, amelyet a gyermekparadicsom otthona lett. A mesés Kassai Kerület címet viselte a gyermekcsalogató program. A könyvtár egyes részei a felismerhetetlenségig megváltoztak.
Eredetileg a műintelligenciával akartam reggelizni, de elkéstem. A robot már kofferében pihent békésen. Láthatóan jóllakottan. 25 szervomotor és két mikrofon segítségével lehet irányítani. Itt zömmel fiatalok kívántak vele früstökölni. Dehát így jár az ember, ha előnyben részesíti a biointelligenciát.
A Márai Stúdióban közben Márai: A kaland c. drámájának filmváltozatát vetítették szépszámú közönség jelenlétében. Egy szerelmi háromszögről szól a történet, mely hirtelen nem várt fordulatot vesz. A filmet Sipos József rendezte és 2011-ben forgatták. Kádár Péter (Gerd Böckmann) sikeres orvosprofesszor karrierje szárnyal, fiatal felesége, Anna (Marozsán Erika) kívánatos gyönyörűség. Tökéletesnek hitt élete akkor szembesül a valósággal, amikor a legnevesebb klinika vezetőjévé nevezik ki. Kiderül, fogadott fia Zoltán doktor (Csányi Sándor), szökésre készül szépséges feleségével. Az ígéretes kalandból dráma lesz egy diagnózis nyomán...
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
Színes reggelit habzsolhatott az ember Jurajjal a Colored Peolple együttesből, Poemattal virtuális térben élőben lehetett verseket reggelizni. Én Ida Kelarovával “reggeliztem”. A Szekfű utca 4-ben, az Intermezzoban ahol a mennyezeten zongora lóg. Egy nappal korábban itt, Márai szülőházától pár lépésre, ifj. Havasi Péter olvasott föl Márai műveiből reggeli gyanánt. Alig fértünk. Három forgatócsoport igyekezett a szűk helyre bejutni. De most az emberek érdekes dolgokat ettek, ittak. Nem tejeskávét, hanem bort, esetleg seritalt. A művésznő életéről beszélt. Egy időben Eperjesen élt családjával. Nem lehetett vita tárgya, hogy hat évesen zongorázni fog tanulni. Majd apja megtalálta a padláson azt a gordonkát, amit valamikor régen 50 koronáért vett. Így kilencévesen csellózni tanult. Mindez viszont egész életét meghatározta. Apja felfogása szerint ugyanis, aki nem muzsikál, annak nem lesz teljes az élete.
Majd elvetődtem a Tudományos Könyvtárba, ahol fiatalok körbeállva énekeltek. Az Erzsébet utcai Löffler Múzeumban a leendő művészek festegettek. A fényképen látható két leendő Benczúr Gyula volt ma az első. Alul egy érdekes fényérzékelő szerkezet működött. Az ember mozgására reagáltak a diódák. A hamburgi Roman Bezjak kiállítását is megnéztem, melynek címe: A kor régészete: a szocialista modernizmus. A szlovák származású német fényképész az egykori Kelet-Németország, Dél-kelet és Kelet-Európa területein barangolt és lefotózta a lelketlen épületeket, melyek valamilyen módon az egykori szocialista sivárságot tárják elénk.
Ezt követően a Bocatius Könyvtárba nyitottam be, amelyet a gyermekparadicsom otthona lett. A mesés Kassai Kerület címet viselte a gyermekcsalogató program. A könyvtár egyes részei a felismerhetetlenségig megváltoztak.
Eredetileg a műintelligenciával akartam reggelizni, de elkéstem. A robot már kofferében pihent békésen. Láthatóan jóllakottan. 25 szervomotor és két mikrofon segítségével lehet irányítani. Itt zömmel fiatalok kívántak vele früstökölni. Dehát így jár az ember, ha előnyben részesíti a biointelligenciát.
A Márai Stúdióban közben Márai: A kaland c. drámájának filmváltozatát vetítették szépszámú közönség jelenlétében. Egy szerelmi háromszögről szól a történet, mely hirtelen nem várt fordulatot vesz. A filmet Sipos József rendezte és 2011-ben forgatták. Kádár Péter (Gerd Böckmann) sikeres orvosprofesszor karrierje szárnyal, fiatal felesége, Anna (Marozsán Erika) kívánatos gyönyörűség. Tökéletesnek hitt élete akkor szembesül a valósággal, amikor a legnevesebb klinika vezetőjévé nevezik ki. Kiderül, fogadott fia Zoltán doktor (Csányi Sándor), szökésre készül szépséges feleségével. Az ígéretes kalandból dráma lesz egy diagnózis nyomán...
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
0 Megjegyzések