A busójárás mohácsi farsangi népszokás, amely eredetileg sokác népszokás volt. 

Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. A „műsor” fő elemei: a partraszállás, melynek során a túlparti „Szigetből” - ahogyan a helybeliek mondják (s nem helytelenül elterjedt információ szerint Kismohácsról, mely Mohács város déli, belterületi része) eveznek át ladikokon a busók. Jelmezes busófelvonulás a Kóló térről a főtérre. Farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízre bocsátása. Sötétedéskor az egybegyűltek elégetik a telet máglyagyújtással és a főtéren körtáncokat járnak.

Mohácson kívül:

Mohácson számos más jelmezescsapat vesz részt a mulatságban, Szerbiából és Lengyelországból. Bulgáriában évszázados hagyományai vannak a busójárásnak. Kárlovóban található a világon az egyetlen busójárási hagyományokat bemutató múzeum. Hasonló karneváli maszkok léteznek még Svájcban a wallisi Lötschentalban Tschäggättéknek hívják őket. Olaszországban és Szardínián. Az olasz mamutones-nek hívják, fekete fából készült maszkokat viselnek és bundát. Hasonló rituálé létezik még Spanyolországban is az úgynevezett la Vijanera. A spanyol busókat zarramacosnak hívják.

Az UNESCO 2009 szeptemberében, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban rendezett kormányközi bizottsági ülésén felvették a szellemi örökség reprezentatív listájára a Mohácsi busójárás jelölést.

IN ENGLISH: http://en.wikipedia.org/wiki/Busójárás