A Soproni Petőfi Színház a költő egyetlen teljes egészében fennmaradt színpadi művének bemutatásával tiszteleg névadója előtt, a Tigris és hiéna című dráma premierjét szombaton tartják.
"Ez Petőfi Sándor egyetlen, teljes szövegében fennmaradt színpadi műve. Úgy érzem, méltatlanul mellőzött darab és megkockáztatom, azért is maradt az, mert nem sikerült úgy színpadra vinni, hogy a jellegzetességeivel együtt érvényes tudjon maradni" – érvelt Katona Imre rendező a teátrum csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A mű 1846 végén, Petőfi életének válságos időszakában született. Az alkotó ekkor ismerte fel a társadalmi együttélésnek azt az arcát, amely gyilkosan könyörtelen tud lenni. De azt az életrendet is, amelyben szűkösebb teret kap az erényes cselekedet, mint a gonoszság - tette hozzá.
"A Tigris és hiéna igazi thriller, szenvedélyes melodráma. Az abszolút jó és a végletesen rossz - anya és fiú, apa és gyermeke s két egymástól merőben különböző testvér - csap össze ebben a végletes indulatokat hordozó drámában, a romantika szabályaihoz igazodva" – mondta a rendező, jelezve: a színpadra állítás során az volt a céljuk, hogy megsokszorozzák, meseszerűvé alakítsák a Petőfi-féle fikciót.
Pataki András színigazgató kiemelte: nem szükséges "nézői előképzettség" az előadáshoz, de a mű befogadásához kell a közönség nyitottsága és intenzív jelenléte, hiszen nem a mai teátrumi programokon túlsúlyban lévő kommersz darabról van szó.
"Ez nem kísérleti előadás, nincs szándékunkban a nézőkön kísérletezni, de szeretnénk élővé tenni a színházat. Megmutatni, hogy milyen izgalmas, érdekes is lehet egy előadás, ha esetleg más színházi nyelvezetet, formavilágot használunk az eddig jól beváltak helyet" – tette hozzá.
A mű 1846 végén, Petőfi életének válságos időszakában született. Az alkotó ekkor ismerte fel a társadalmi együttélésnek azt az arcát, amely gyilkosan könyörtelen tud lenni. De azt az életrendet is, amelyben szűkösebb teret kap az erényes cselekedet, mint a gonoszság - tette hozzá.
"A Tigris és hiéna igazi thriller, szenvedélyes melodráma. Az abszolút jó és a végletesen rossz - anya és fiú, apa és gyermeke s két egymástól merőben különböző testvér - csap össze ebben a végletes indulatokat hordozó drámában, a romantika szabályaihoz igazodva" – mondta a rendező, jelezve: a színpadra állítás során az volt a céljuk, hogy megsokszorozzák, meseszerűvé alakítsák a Petőfi-féle fikciót.
Pataki András színigazgató kiemelte: nem szükséges "nézői előképzettség" az előadáshoz, de a mű befogadásához kell a közönség nyitottsága és intenzív jelenléte, hiszen nem a mai teátrumi programokon túlsúlyban lévő kommersz darabról van szó.
"Ez nem kísérleti előadás, nincs szándékunkban a nézőkön kísérletezni, de szeretnénk élővé tenni a színházat. Megmutatni, hogy milyen izgalmas, érdekes is lehet egy előadás, ha esetleg más színházi nyelvezetet, formavilágot használunk az eddig jól beváltak helyet" – tette hozzá.
0 Megjegyzések