Egy játékfüggő diplomatát fűztek be, tőle szereztek meg olyan titkokat, mint a NATO afganisztáni stratégiája. Pedig a hétköznapokban visszavonult életet élő, jómódú házaspárnak tűntek, akik nem sok vizet zavarnak, és semmi különös nincs bennük oroszos akcentusukon és rendhagyó telefonálási szokásaikon kívül. A héten megkezdődött Stuttgartban a hidegháború utáni legnagyobb kémbotrány pere, amelyben felbukkant egy legendás szereplő is. 

A hétköznapi külsejű, jómódú, de átlagos életet élő, egygyermekes Heidrun és Andreas Anschlag egy Marburg melletti kis településen, Michelbachban lakott az utóbbi években. Lányuk orvosi egyetemre járt, számos álnéven nyitott bankszámlájuk és több autójuk is volt, de összességében visszafogottan éltek. Szomszédjaiknak legfeljebb az tűnhetett fel, hogy a nő gyakran telefonált fehérre festett házuk kertjéből akár télvíz idején is.

Mindenkit meglepett a környéken, amikor két éve októberben a német terrorelhárítás elitegysége, a GS9 jelent meg a háznál, és elvitte a nőt. A férfit a házaspár másik otthonában, a Sváb-Alpokban található Balingenben fogták el ugyanazon az éjszakán.

A kissé furcsa, kelet-európai akcentussal beszélő, magát dél-amerikai osztrák származásúnak mondó házaspárról kiderült: a hidegháború vége óta a legnagyobb németországi kémbotrány főszereplői. Ügyükről tájékoztatták még Angela Merkel német kancellárt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is. Tárgyalások is indultak a két állam között, hogy kicserélnék az ügynököket, de ezek elakadtak. A keddi tárgyaláson állítólag néhány szomszédjuk is megjelent, hogy megismerje, mivel is foglakoztak a kémek a szomszédból, de a 130 oldalas vádiratból csupán 17 oldalnyit olvastak fel nyilvánosan.

Egy játékfüggőtől jöttek a titkok

A kedden, Stuttgartban kezdődött perük vádirata szerint a pár bizalmas iratokat juttatott el Moszkvának, amelyeket többek között egy holland külügyminisztériumi tisztségviselőtől szereztek meg. Őt a Stuttgarter Zeitung német lap szerint feltehetően szerencsejáték-függősége miatt tudták behálózni. Az ügyészek szerint a holland külügyesnek 2008 és 2011 között összesen több mint 72 ezer eurót fizetett a házaspár a havi egy alkalommal kapott információkért.



Andreas Anschlag és védője

23 éves tevékenységük alatt több ezer oldalnyi iratot juttattak Moszkvába. Voltak köztük európai uniós, NATO-, és ENSZ-titkok is. A dokumentumokban szó volt a nyugat- és a kelet-európai, illetve közép-ázsiai országok közötti kapcsolatokról, az Oberhessische Presse marburgi német lap szerint többek között a líbiai, koszovói, grúziai és afganisztáni katonai stratégia is Moszkvába került általuk. Az ügyészek szerint a házaspár évente 100 ezer eurót kapott megbízójától, az orosz titkosszolgálattól.

Szökés előtt csaptak le rájuk

Egyes iratokat műholdas kapcsolaton keresztül juttattak Moszkvába, de voltak amelyeket YouTube-os kommentekben rejtettek el, ahol a nő Alpinkuh1 (alpesi tehén 1) néven volt regisztrálva. Az ügy csütörtöki tárgyalásán kiderült, Cristiano Ronaldo portugál labdarúgó egyes videói alatti kommentfolyamban rejtette el az üzeneteket, amelyekre választ is kapott itt. A nő ártatlannak tűnő kommentjeire a német hatóságok szerint FSZB-s tartótisztjük válaszolt Cristianofootballer néven. Az ártatlannak tűnő, semmitmondó kommentek a németek szerint jól kidolgozott kód alapján feldolgozva teljesen más jelentéssel bírtak.

A nő ezen kívül állítólag heti két alkalommal kapott utasításokat Moszkvából rövidhullámú rádióadáson, amelyeket egy dekóderen és számítógépen keresztül tudott megnézni. Ezekre az üzenetekre műholdas telefonon keresztül küldött SMS-ekben válaszoltak. Ezenkívül is voltak azonban kommunikációs csatornák az ügyész szerint: észak-rajna-vesztfáliai helyszíneken - magányos fáknál, fakereszteknél, jellegzetes szikláknál - elrejtett konténerekben helyeztek el anyagokat, amelyet az orosz titkosszolgálat emberei szedtek össze.

Elfogásakor a nő éppen kódolt rádióüzenetet fogadott rövidhullámon. Amikor rátörtek a kommandósok, annyira megrémült, hogy a földre esett a székéről, de még ki tudta rántani a falból az elektromos csatlakozót, és törölni a legutolsó kódolt üzeneteket - így a hatóságoknak nem sikerült azonosítani azok küldőjét.



A házaspár nem járult hozzá arcképük közléséhez

A házaspár ekkor már külföldre távozását készítette elő. Az Oberhessische Presse marburgi német lap szerint már figyelmeztették őket Moszkvából, hogy a német titkosszolgálat megsejtett valamit, és arra készültek, hogy Belgrádba szöknek, de hiába. A németeket a Stuttgarter Zeitung szerint egy szövetséges kelet-európai titkosszolgálat figyelmeztette a házaspárra, az ellenük zajló nyomozásba bekapcsolódtak az amerikaiak is, állítólag lehallgatták a Moszkvával folytatott kommunikációjukat.

Múzeumi tárlatvezetés

A per során - amelyet egy német újságíró az általuk használt régimódi kémmódszerek miatt múzeumi tárlatvezetésnek nevezett -, várhatóan kiderül, hogy a pár hogyan építette fel álcaként használt polgári egzisztenciáját az 1980-as évek végétől, akkor még Nyugat-Németországban. Az ügyészek 1984-ig tudják visszavezetni történetüket, ekkor kapták mindketten osztrák útlevelüket, tisztázatlan körülmények között. Eszerint a férfi 1959-ben született Argentínában, a nő 1965-ben Peruban, osztrák származású szülők gyermekekként. Az ügyészség szerint azonban valójában a KGB moszkvai iskolájában tanultak.

A férfi 1988-ban telepedett le a németországi Aachenben, a nő Kalifornián keresztül érkezett. A páros 1990-ben házasodott össze Ausztriában. A férfi az aacheni műszaki egyetemen tanult közlekedésmérnöknek, a nő háztartásbeliként élt. Aachenből először Meckenheimbe, majd Landauba, végül a Marburg melletti kis faluba költöztek, de volt egy másik otthonuk is Balingenben, a Sváb-Alpokban. Lányuk is született, de a most 21 éves, orvostanhallgató állítólag semmit sem sejtett szülei kettős életéről.

Első tárgyalásukon szinte meg sem szólaltak, csupán megerősítették álnevüket. A bíróság ugyanis nem tudta megállapítani pontos személyazonosságukat, mivel az útlevelükben szereplő név álnév, és nem volt világos, hogyan szólíthatják őket. Ezeken a neveken kívül találtak adatokat arra, hogy az orosz titkosszolgálati kódjuk feltehetően Pit és Tina, de felmerült egy harmadik névvariáció is: Szása és Olga Roszt. A Stuttgarter Zeitung német lap szerint feltehetően utóbbi nevek is csak vészhelyzet esetén használatos álnevek. A bíróságon végül védőügyvédjük közölte, "Ügyfeleim megszokták a nevüket, úgyhogy ezeknél maradunk. Elfogadják tehát, hogy Andreas és Heidrun Anschlagnak szólítsák őket."

A kémek ügyvédje védi őket

A tárgyaláson a férfi tagadta a bűnösségét, és minden ellene hozott vádra igyekezett magyarázatot adni. Orosz akcentusáról azt állította, hogy gyerekként Argentínában orosz dadája volt. Közölte azt is, hogy ennél többet nem fog mondani a bíróság előtt.

Védőügyvédjük régi motoros: Horst-Dieter Pötschkét csak a kémek ügyvédjeként emlegetik Németország-szerte, miután számos, nagy hírverést kapott kémügyben működött közre. Védett keletnémet Stasi-ügynököket és orosz KGB-seket. Legismertebb kuncsaftja Günter Guillaume, Willy Brandt egykori német kancellár tanácsadója volt, akiről az 1970-es élvekben derült ki, hogy a Stasinak dolgozott.

Pötschke a tárgyalás előtt közölte, védencei abban reménykednek, sikerül a két ország diplomáciájának megállapodnia, és oroszoknál lebukott német kémekre cserélik el őket. Az ügyvéd szerint védencei élni fognak a hallgatás jogával, és semmit sem fognak mondani az egész per során. Pedig az ügyészek szívesen meghallgatnák, kik voltak a forrásaik. A lebukott holland külügyminisztériumi tisztviselő ellen - akit tavaly márciusban tartóztattak le - Hollandiában indult eljárás.

Lánya ríkatta meg

A keddi tárgyaláson sápadtan megjelent Heidrun Anschlag csak egyszer vörösödött el, amikor a kivetítőn megjelent lányának útlevele, ekkor sírva fakadt - írta az Oberhessische Presse. A nyakában keresztet viselő nő tekintete ide-oda rebbent, a kezében tartott zsebkendővel gyakran törölgette az orrát.

Amikor bevezették őket a terembe, röviden üdvözölték egymást, a német lap szerint semmiféle gyengédséget nem lehetett észrevenni a letartóztatásuk - 2011 ősze - óta egymástól külön őrzött férfi és nő között, akik ekkor már másfél éve nem látták egymást. Ügyvédjük a tárgyalás végén ugyanakkor kérvényezte, hogy legalább egy félórás személyes találkozót engedélyezzenek nekik.

A férfi a tárgyalás legvégén hevesen kritizálta a börtönt, ahol őrizetben tartják. "Stammheim egy szeméttelep, Németország szégyene. Itt éheznek az emberek. Reggelire 20 gramm lekvár, estére 80 gramm gyümölcs semmire nem elég." Panaszkodott arra is, hogy egy nap csupán egy óra sétát engedélyeznek neki - idézte az Oberhessische Presse. Ha bűnösnek találják őket, tíz év börtön várhat rájuk. A pernek várhatóan 31 tárgyalási napja lesz, és júniusig tart majd.