Az év leglátványosabb tudományos eseménye az ISON nevű üstökös érkezése lesz, amely teliholdként ragyog majd november végén az égbolton.
A 2013-as év leglátványosabb tudományos fotói között biztosan ott lesznek a C/2012 S1 (ISON) nevű üstökösről készült felvételek. A novemberben érkező, Magyarországról is látható égitest az előrejelzések szerint a teliholdnál is fényesebb lesz egy rövid ideig. A legszebb látványt azonban remélhetőleg az üstökös csóvája nyújtja majd, amelyben akár hónapokig is gyönyörködhetünk.
A szuperüstökösnek is nevezett ISON felvezetéseként már tavasszal láthatunk egy másik szabadszemes (azaz nem csak távcsővel megfigyelhető) üstököst. A C/2011 L4 (PANSTARRS) nevű objektum a várakozások szerint 1-2 magnitudós lesz (közepesen fényes csillaghoz hasonló), hosszú csóvával.
Különböző csillagászati fórumokon nagy felbolydulást okozott a C/2012 S1 (ISON) üstökös felfedezése. Az üstökös hihetetlenül fényes látvány lehet 2013 őszén. Azért írtunk feltételes módot, mert az üstökösök esetében sok a kiszámíthatatlanság. Az üstökös felfedezését 2012, szeptember 24-én jelentették be. A felfedezők Vitali Nevski (Vitebsk, Fehéroroszország) és Artyom Novichonok (Kondopoga, Oroszország). Az üstökös a felfedezésekor 18.8 magnitúdó volt, és a kométa C/2012 S1 (ISON) nevet kapta.
A számítások szerint az ISON 1,8 millió kilométerre fogja megközelíteni a Napot. Összehasonlításképpen: a Nap-Föld távolság 149 millió kilométer, a Naphoz legközelebbi bolygó, a Merkúr pedig 58 millió kilométerre kering központi csillagunktól. Az objektum fényességének maximumát -10 és -16 magnitúdó közé becsülik, a telihold fényessége nagyjából -12,6, a legfényesebb csillagnak látszó Vénuszé pedig -4,4 (minél alacsonyabb a szám, annál nagyobb fényerőről beszélünk, a Nap fényereje -26,8).
Ezzel az ISON a történelem során feljegyzett összes üstökös fényerejét messze túlszárnyalhatja. Az üstökös fényessége elérheti, a teliholdét. Az elmúlt száz évben mindössze háromszor fordult elő, hogy szabad szemes üstökös látszott a nappali égen. Ilyen fényességet produkált az 1965-ös napsúroló üstökös is. A telihold méretű fényességet kb. fél napig fogja produkálni.
A folyamatosan fényesedő üstökös jövő november elejétől lesz szabad szemmel is látható a hajnali égen. Kezdetben csak fényszennyezéstől mentes, városi fényektől mentes égen látszik majd szabad szemmel, de gyorsan fog fényesedni. Egy héttel a november 28-i napközelség előtt már mindenkinek érdemes lesz az ég alatt töltenie a derült hajnalokat, az üstökös feje ekkor már a legfényesebb csillagok fényével fog vetekedni, csóvája pedig több csillagképen is átívelhet.
A napközelség idején majd nagyon kell vigyázni, hogy az üstökös nappali megfigyelésénél a Napot kitakarjuk, kizárjuk a látómezőnkből. Az igazi látványosságot az immáron távolodó üstököstől várjuk decemberben, hiszen a kométa a hónap végéig még közeledik bolygónkhoz (legkisebb távolsága mintegy 65 millió km lesz). A legszebb látványt tehátg az üstökös csóvája nyújtja majd amely az intenzív anyagkibocsátásnak köszönhetően, amelyben akár hónapokig is gyönyörködhetünk. A napközelség után közeledni fog a Földhöz az égitest, és merőlegesen látunk rá a várhatóan 60-70 fokos (azaz 120-130 telihold hosszú) csóvájára, amely a fél éjszakai égboltot átíveli majd.
A legnagyobb napközelség előtt és után körülbelül két-három nappal azonban elcsíphetjük az üstököst napnyugta, illetve napkelte környékén a sötétedő (illetve világosodó) égbolton. Ekkor várhatóan a legfényesebb csillaghoz, a Szíriuszhoz lesz hasonló a fej fényessége (azaz ekkor is igen látványos lesz).
Az ISON nagy fényességet annak köszönheti, hogy 2013 november 28-án rendkívüli mértékben, mintegy 1,2 millió km-re megközelíti központi csillagunk látszó felszínét, a fotoszférát. Ekkor azonban csak a nappali égen fog látszani, ami persze igen különleges esemény lesz, hiszen az elmúlt száz évben csak háromszor fordult elő, hogy szabad szemmel is látható üstökös jelent meg a nappali égen.
Tavasszal is lesz üstökös
Idén szabad szemmel két üstökös látványában is gyönyörködhetünk majd. A másikat, a PANSTARRS-üstököst 2011-ben fedezték fel a potenciálisan veszélyes földközeli objektumokra vadászó Pan-STARRS program kutatói. Az üstökös 2013. március 26-án 0,320 CsE-re megközelíti majd a Napot. A perihélium előtt csak a déli féltekéről lesz látható, de utána már hazánkból is, a vélhetően 1-2 magnitúdós, hosszú csóvás üstökös.
A Pan-STARRS projektben egy 1,8 méter átmérőjű teleszkóppal pásztázzák az eget, amely a Hawaii-szigeteken található 3000 méteres Haleakala csúcson működik. Fő feladatuk, hogy minden éjszaka a Földet potenciálisan fenyegető kisbolygók és üstökösök után kutassanak. Havonta az égbolt egyhatod részét szisztematikusan feltérképezik és lefotózzák, melyet a teleszkópra rögzített 1,4 gigapixeles digitális kamera segítségével végeznek el. Természetesen egyéb eredményekkel is jár ez a projekt, hiszen a felvételek segítségével új szupernóvákat, kvazárokat és csillagokat is felfedeznek. Az óriás méretű kamera minden éjjel ötszáznál is több felvételt készít, ami körülbelül ezer DVD adatmennyiséget jelent.
A képeket ezután átvizsgálják, méghozzá úgy hogy összehasonlítják az azonos területekről készült új felvételeket a korábban készültekkel. Így olyan objektumok után kutatnak, amelyek elmozdultak, mint például az üstökösök vagy a kisbolygók, vagy változtatták a fényességüket, mint például a szupernóvák.
Az üstökösöket általában a felfedezőjükről szokták elnevezik, de mivel ebben az esetben egy egész csapat közös munkájának eredményéről volt szó, ezért kapta a projekt nevét az üstökös. Jelenleg úgy tűnik, hogy a PANSTARRS-üstökös 2013 április 3-án lesz felfedezhető mintegy 2,5 fokra az Androméda galaxistól, és az előre jelzett fényessége alapján szabad szemmel is lehet majd látni.
A szuperüstökösnek is nevezett ISON felvezetéseként már tavasszal láthatunk egy másik szabadszemes (azaz nem csak távcsővel megfigyelhető) üstököst. A C/2011 L4 (PANSTARRS) nevű objektum a várakozások szerint 1-2 magnitudós lesz (közepesen fényes csillaghoz hasonló), hosszú csóvával.
Különböző csillagászati fórumokon nagy felbolydulást okozott a C/2012 S1 (ISON) üstökös felfedezése. Az üstökös hihetetlenül fényes látvány lehet 2013 őszén. Azért írtunk feltételes módot, mert az üstökösök esetében sok a kiszámíthatatlanság. Az üstökös felfedezését 2012, szeptember 24-én jelentették be. A felfedezők Vitali Nevski (Vitebsk, Fehéroroszország) és Artyom Novichonok (Kondopoga, Oroszország). Az üstökös a felfedezésekor 18.8 magnitúdó volt, és a kométa C/2012 S1 (ISON) nevet kapta.
A számítások szerint az ISON 1,8 millió kilométerre fogja megközelíteni a Napot. Összehasonlításképpen: a Nap-Föld távolság 149 millió kilométer, a Naphoz legközelebbi bolygó, a Merkúr pedig 58 millió kilométerre kering központi csillagunktól. Az objektum fényességének maximumát -10 és -16 magnitúdó közé becsülik, a telihold fényessége nagyjából -12,6, a legfényesebb csillagnak látszó Vénuszé pedig -4,4 (minél alacsonyabb a szám, annál nagyobb fényerőről beszélünk, a Nap fényereje -26,8).
Ezzel az ISON a történelem során feljegyzett összes üstökös fényerejét messze túlszárnyalhatja. Az üstökös fényessége elérheti, a teliholdét. Az elmúlt száz évben mindössze háromszor fordult elő, hogy szabad szemes üstökös látszott a nappali égen. Ilyen fényességet produkált az 1965-ös napsúroló üstökös is. A telihold méretű fényességet kb. fél napig fogja produkálni.
A folyamatosan fényesedő üstökös jövő november elejétől lesz szabad szemmel is látható a hajnali égen. Kezdetben csak fényszennyezéstől mentes, városi fényektől mentes égen látszik majd szabad szemmel, de gyorsan fog fényesedni. Egy héttel a november 28-i napközelség előtt már mindenkinek érdemes lesz az ég alatt töltenie a derült hajnalokat, az üstökös feje ekkor már a legfényesebb csillagok fényével fog vetekedni, csóvája pedig több csillagképen is átívelhet.
A napközelség idején majd nagyon kell vigyázni, hogy az üstökös nappali megfigyelésénél a Napot kitakarjuk, kizárjuk a látómezőnkből. Az igazi látványosságot az immáron távolodó üstököstől várjuk decemberben, hiszen a kométa a hónap végéig még közeledik bolygónkhoz (legkisebb távolsága mintegy 65 millió km lesz). A legszebb látványt tehátg az üstökös csóvája nyújtja majd amely az intenzív anyagkibocsátásnak köszönhetően, amelyben akár hónapokig is gyönyörködhetünk. A napközelség után közeledni fog a Földhöz az égitest, és merőlegesen látunk rá a várhatóan 60-70 fokos (azaz 120-130 telihold hosszú) csóvájára, amely a fél éjszakai égboltot átíveli majd.
A legnagyobb napközelség előtt és után körülbelül két-három nappal azonban elcsíphetjük az üstököst napnyugta, illetve napkelte környékén a sötétedő (illetve világosodó) égbolton. Ekkor várhatóan a legfényesebb csillaghoz, a Szíriuszhoz lesz hasonló a fej fényessége (azaz ekkor is igen látványos lesz).
Az ISON nagy fényességet annak köszönheti, hogy 2013 november 28-án rendkívüli mértékben, mintegy 1,2 millió km-re megközelíti központi csillagunk látszó felszínét, a fotoszférát. Ekkor azonban csak a nappali égen fog látszani, ami persze igen különleges esemény lesz, hiszen az elmúlt száz évben csak háromszor fordult elő, hogy szabad szemmel is látható üstökös jelent meg a nappali égen.
Tavasszal is lesz üstökös
Idén szabad szemmel két üstökös látványában is gyönyörködhetünk majd. A másikat, a PANSTARRS-üstököst 2011-ben fedezték fel a potenciálisan veszélyes földközeli objektumokra vadászó Pan-STARRS program kutatói. Az üstökös 2013. március 26-án 0,320 CsE-re megközelíti majd a Napot. A perihélium előtt csak a déli féltekéről lesz látható, de utána már hazánkból is, a vélhetően 1-2 magnitúdós, hosszú csóvás üstökös.
A Pan-STARRS projektben egy 1,8 méter átmérőjű teleszkóppal pásztázzák az eget, amely a Hawaii-szigeteken található 3000 méteres Haleakala csúcson működik. Fő feladatuk, hogy minden éjszaka a Földet potenciálisan fenyegető kisbolygók és üstökösök után kutassanak. Havonta az égbolt egyhatod részét szisztematikusan feltérképezik és lefotózzák, melyet a teleszkópra rögzített 1,4 gigapixeles digitális kamera segítségével végeznek el. Természetesen egyéb eredményekkel is jár ez a projekt, hiszen a felvételek segítségével új szupernóvákat, kvazárokat és csillagokat is felfedeznek. Az óriás méretű kamera minden éjjel ötszáznál is több felvételt készít, ami körülbelül ezer DVD adatmennyiséget jelent.
A képeket ezután átvizsgálják, méghozzá úgy hogy összehasonlítják az azonos területekről készült új felvételeket a korábban készültekkel. Így olyan objektumok után kutatnak, amelyek elmozdultak, mint például az üstökösök vagy a kisbolygók, vagy változtatták a fényességüket, mint például a szupernóvák.
Az üstökösöket általában a felfedezőjükről szokták elnevezik, de mivel ebben az esetben egy egész csapat közös munkájának eredményéről volt szó, ezért kapta a projekt nevét az üstökös. Jelenleg úgy tűnik, hogy a PANSTARRS-üstökös 2013 április 3-án lesz felfedezhető mintegy 2,5 fokra az Androméda galaxistól, és az előre jelzett fényessége alapján szabad szemmel is lehet majd látni.
0 Megjegyzések