Hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a Malév privatizációját, visszaállamosításának körülményeit és fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottság jelentése. 

A Malév működésének 2002-2010 közötti időszakát vizsgáló bizottság 70 oldalas jelentésének megállapításai között szerepel, hogy az "előnytelen privatizáció, a csalárd módon megkötött finanszírozási szerződések és a három éven keresztül folytatott rablógazdálkodás pénzügyileg teljesen tönkretette a Malévot, önálló működését pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette". A bizottság szocialista alelnöke, Veres János szerint az elkészült jelentés több ponton megalapozatlan állításokat, illetve valótlanságokat tartalmaz.

Varga István, fideszes képviselő a Ma reggelben közölte: én vezettem a bizottságot, alelnököm pedig Veres János pénzügyminiszter volt, aki aktív szerepet töltött be ebben a rablóprivatizációban, amit a tatárjáráshoz tudnék hasonlítani. Hozzátette: a legnagyobb tanulsága az egész vizsgálatnak az, hogy "egyszerre nem lehet az ember az egyik oldalon és a másik oldalon is”. Varga István arra a felvetésre, hogy Veres János szerint valótlanságokat tartalmaz a jelentés, közölte: az, hogy Veres Jánosnak, vagy az MSZP-nek más a véleménye, teljesen érthető.

A jelentés az Országgyűlés elnökéhez, majd valószínűleg a gazdasági bizottsághoz kerül, később pedig a plenáris ülésen megvitatjuk – mondta a következő lépésekkel kapcsolatban a fideszes képvislelő. Varga István az M1 reggeli műsorában azt mondta: politikai felelősség terheli azokat, akik ezt elkövették.

A december 18-án elfogadott, 70 oldalas jelentés – egyebek mellett – azt tartalmazza, hogy az "előnytelen privatizáció, a csalárd módon megkötött finanszírozási szerződések és a három éven keresztül folytatott rablógazdálkodás pénzügyileg teljesen tönkretette a Malévot, önálló működését pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette".

A megállapítások szerint a privatizáció gyakorlatilag úgy zajlott, hogy a vevő nem tett bele és nem is kockáztatott saját pénzt, ugyanakkor minden visszafizetéssel kapcsolatos kötelezettséget végeredményben visszaterhelt a Malévre" - fogalmaz a jelentés. A légitársaság 2010-es visszaállamosításával kapcsolatban a főbb megállapítások között szerepel: a bizottság okkal feltételezi, hogy a visszaállamosítás folyamata nem az Európai Unióval egyeztetve történt, ami tovább növelte annak esélyét, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítse az ügyletet.

A bizottság által megfogalmazott ajánlások között szerepel: az Országgyűlés vizsgálja felül a jogszabályokat, hogy parlamenti vizsgálóbizottsági tisztségviselő, illetve tag ne lehessen olyan személy, aki a vizsgálat tárgyát képező időszakban az adott területért felelős kormányzati tisztséget viselt. A bizottság felkéri a kormányt, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálja meg azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a Malév Zrt. privatizációjában, illetve reprivatizációjában részt vevő kormányzati szereplők, alkalmazottak, tisztségviselők, szakértők és megbízottak felelősségét alapozzák meg a bizottság megállapításai alapján. Emellett a testület a nemzetgazdaságért felelős minisztert arra kéri, hogy vizsgálja felül a szabályozást, illetve alakítson ki olyan gyakorlatot, amely kellőképpen védi az állam érdekeit a magánszférából a közszférába érkező, valamint a közszférából a magánszférába távozó vezetők információ-kiadásának megakadályozása érdekében.

Az ülésen a szocialista Veres János, a bizottság alelnöke közölte: az elkészült jelentés nem mutatja be hitelesen a március óta működő testület munkáját, rossz színvonalú, több ponton megalapozatlan állításokat, illetve valótlanságokat tartalmaz.

A Malév 2012. február 3-án szüntette be működését.