Január 21-én 18 órától kerül sor a Szatmári Színház második bérletes előadására a Városi szinház termében. Jegyek az előadás előtt még kaphatók.
Paul Schönthan – Franz Schönthan – Kellér Dezső – Horváth Jenő – Szenes Iván:
A SZABIN NŐK ELRABLÁSA – zenés bohózat
(Rendező: KÁNYÁDI SZILÁRD)
A szabin nők elrablása nem pusztán egy zenés bohózat, hanem önironikus vallomás is a színházról, a művészéletről, színészekről és nézőkről: mindannyiunkról. A klasszikus magyar színházi humor jó értelemben vett görbe tükrét tartja elénk, amelybe belenézve valamennyien ráismerhetünk saját és környezetünk gyengeségeire, esetlenségeire, félreértéseink és vélt vagy valós problémáink kisszerűségére, jelentéktelenségére.
A klasszikus magyar bohózatok és kabarék világa éppen attól olyan közkedvelt és máig népszerű, hogy a maga felnagyított és karikírozó látásmódjával éppen a mindennapok kisembereire és élethelyzeteire fókuszál. Ezt a hagyományt folytatja, rekeszizmokat nem kímélő iróniával és humorral A szabin nők elrablása is. Rettegi Fridolin személyében a botcsinálta művészt, Bányai tanár úrban az otthon papucsférjként elnyomott vidéki értelmiségit, Raposa Bogdánban az újgazdag vállalkozót, Bányainé személyében a hárpia feleség és az anyós prototípusát, a cserfes, egyszerű, de jólelkű bejárónő, Róza figurája révén pedig a már családtaggá vált házvezetőnő, a trampli alakját idézi fel és teszi nevetség tárgyává a darab. Ez a senkit sem kímélő szatirikus hangnem pedig talán éppen saját közegét, a színészek világát kíméli a legkevésbé.
Az alaphelyzet egyszerű, mégis számos bonyodalomra és félreértésre ad okot a cselekmény során: egy kisvárosba, Siklódra vándortársulat érkezik, amelynek tagjai támogatókat keresnek készülő előadásaikhoz. Így bukkannak Bányai Mártonra, a vidéki történelemtanárra, akitől felesége távollétében kicsalják A szabin nők elrablása című diákkori „történelmi drámáját”, abban a reményben, hogy, ha helyi szerző darabját mutatják be a siklódiaknak, talán nagyobb érdeklődésre és jóindulatra tarthatnak számot, mint mondjuk a Hamlet esetében. A darab megszerzésével a félreértések és ballépések egész lavinája indul el, a helyzet pedig akkor fordul még komolyabbra, amikor a ház úrnője, a mindenki, de legfőképpen Bányai tanár úr által méltán rettegett Borbála váratlanul hazatér tusnádfürdői nyaralásából.
nagybanya.ro
Paul Schönthan – Franz Schönthan – Kellér Dezső – Horváth Jenő – Szenes Iván:
A SZABIN NŐK ELRABLÁSA – zenés bohózat
(Rendező: KÁNYÁDI SZILÁRD)
A szabin nők elrablása nem pusztán egy zenés bohózat, hanem önironikus vallomás is a színházról, a művészéletről, színészekről és nézőkről: mindannyiunkról. A klasszikus magyar színházi humor jó értelemben vett görbe tükrét tartja elénk, amelybe belenézve valamennyien ráismerhetünk saját és környezetünk gyengeségeire, esetlenségeire, félreértéseink és vélt vagy valós problémáink kisszerűségére, jelentéktelenségére.
A klasszikus magyar bohózatok és kabarék világa éppen attól olyan közkedvelt és máig népszerű, hogy a maga felnagyított és karikírozó látásmódjával éppen a mindennapok kisembereire és élethelyzeteire fókuszál. Ezt a hagyományt folytatja, rekeszizmokat nem kímélő iróniával és humorral A szabin nők elrablása is. Rettegi Fridolin személyében a botcsinálta művészt, Bányai tanár úrban az otthon papucsférjként elnyomott vidéki értelmiségit, Raposa Bogdánban az újgazdag vállalkozót, Bányainé személyében a hárpia feleség és az anyós prototípusát, a cserfes, egyszerű, de jólelkű bejárónő, Róza figurája révén pedig a már családtaggá vált házvezetőnő, a trampli alakját idézi fel és teszi nevetség tárgyává a darab. Ez a senkit sem kímélő szatirikus hangnem pedig talán éppen saját közegét, a színészek világát kíméli a legkevésbé.
Az alaphelyzet egyszerű, mégis számos bonyodalomra és félreértésre ad okot a cselekmény során: egy kisvárosba, Siklódra vándortársulat érkezik, amelynek tagjai támogatókat keresnek készülő előadásaikhoz. Így bukkannak Bányai Mártonra, a vidéki történelemtanárra, akitől felesége távollétében kicsalják A szabin nők elrablása című diákkori „történelmi drámáját”, abban a reményben, hogy, ha helyi szerző darabját mutatják be a siklódiaknak, talán nagyobb érdeklődésre és jóindulatra tarthatnak számot, mint mondjuk a Hamlet esetében. A darab megszerzésével a félreértések és ballépések egész lavinája indul el, a helyzet pedig akkor fordul még komolyabbra, amikor a ház úrnője, a mindenki, de legfőképpen Bányai tanár úr által méltán rettegett Borbála váratlanul hazatér tusnádfürdői nyaralásából.
nagybanya.ro
0 Megjegyzések