 |
| Bokros Lajos |
Bokros Lajos európai parlamenti (EP) képviselő szerint antimodernizáció történik ma Magyarországon, virágzik a populizmus, a tudatos lélekmérgezés és a "törzsi nacionalizmus", ezért a modernizációt újra kell indítani.
(MTI) - Az általa vezetett Szabadság és Reform Intézet (SZRI) csütörtöki budapesti konferenciáján Bokros Lajos azt mondta, helyre kell állítani a jogállamot, a hatalommegosztás rendszerét, a független igazságszolgáltatást, az önkormányzatiságot, a sajtószabadságot, és a piacot meg kell védeni az oligarchikus, "ragadozó" államtól.
A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Európai Unió civilizációs keret Magyarországnak, érték- és érdekazonosság köti az unióhoz az országot, amely fél évezrede nem volt olyan független és szuverén, mint ma. Aki szabadságharcot folytat az unió ellen - amelyhez önként, népszavazással csatlakozott az ország -, az nem osztja Európa civilizációs értékeit - tette hozzá a politikus.
Kajdi József jogász, az SZRI kuratóriumának tagja szerint ma Magyarországon megkérdőjelezhető a demokrácia léte, autoriter rendszer van, amelyben "a független intézmények csak tollak a hatalom kalapján". A kétharmados többség ezeknek az intézményeknek az irányítását saját embereinek adta, példa erre az államfő, a Kúria és a bírósági hivatal elnöke, a számvevőszék vezetője, illetve az ügyészség, a médiatanács és a választási bizottság élén álló személyek.
Miután idén lejár két alkotmánybíró, a jegybankelnök és az ombudsman mandátuma, feltehetően már egyetlen független intézmény sem marad az országban - fűzte hozzá az Antall- és a Boross-kormány Miniszterelnöki Hivatalának vezetője.
Kéri László közíró szerint nem egyszerűen a "Fidesz-rezsim" megbuktatására van szükség, hanem a jobb-baloldali szembenállás meghaladására, ami csak középről, jobbközépről és balközépről indulhat el. Ehhez egy az intézményi átalakulásnál mélyebb és fájdalmasabb változásra is szükség van: meg kell tanulni egymás mellett élni, egymást emberszámba venni, és nem rosszhiszeműen viszonyulni a politikai ellenfelekhez.
A politológus előadásában a közelmúltban kezdődött ellenzéki tárgyalásokról szólva kifejtette: "lejárt szavatosságú szocialista erők egyezkedtek még nem teljesen lejárt szavatosságú szocialista erőkkel", ami önmagában nem baj, mert szükség van a baloldal újraszerveződésére, tisztázniuk kell egymáshoz való viszonyukat a különféle baloldali szereplőknek, de az eredményes ellenzéki összefogáshoz ez kevés.
Kéri László szerint a hisztérikus bal-jobboldali megosztottságból éltek a 2000-es években a szocialista kormányok, majd ebből született a jelenlegi kétharmados kormánytöbbség is, és ez az a mentalitás, amely újra és újra "megváltók" kezébe sodorja az országot.
"A gondolkodás megváltozásához nem kell párt, ezt mindenkinek saját magán kell elkezdenie. Azért, mert hülyítettek minket, még nem muszáj hülyének maradnunk" - jelentette ki a politológus.
Vörös Imre volt alkotmánybíró a 2010-es választások után kialakult helyzetet "lopakodó államcsínynek" minősítette. Nem olyan fekete-fehér, mint Dél-Amerikában, de az ember napról napra arra ébred, hogy eltűnik a demokrácia, a jogállam egy-egy darabkája - mondta az alkotmányjogász.
A kétharmados kormánytöbbség 33 törvényhozási tárgykört vont a sarkalatos törvények körébe, ez lefedi a közélet 95 százalékát. A jogfosztó törvények fogaskerékszerűen működő gépezetté álltak össze - mondta Vörös Imre. Szerinte "a helyzet kilátástalan, ámde nem reménytelen". A jelenlegi alkotmány is kimondja, hogy a közhatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvések ellen mindenki jogosult és köteles fellépni.
Az egyik belvárosi szállodában megrendezett konferencia több százas közönségében több egykori MDF-es, szabad demokrata és szocialista politikus volt jelen, köztük az MDF-s Kerék-Bárczy Szabolcs, Pusztai Erzsébet, a szabad demokrata Bauer Tamás, Csillag István, a szocialista Vastagh Pál, valamint Draskovics Tibor, a Gyurcsány-kormány és Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány egykori tagja, továbbá Lengyel László közíró.
A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ, az MDF jogutódja) néhány aktivistája a tanácskozásnak helyet adó szálloda bejáratánál és a konferenciateremnél tiltakozott Bokros Lajos személye és politikája ellen.
Az SZRI alapítvány 2011-ben alakult, kuratóriumának elnöke Bokros Lajos, aki az 1990-es évek közepén a szocialista-szabad demokrata Horn-kormány egyik pénzügyminisztere volt, 2009-ben az MDF listájának éléről jutott az EP-be, 2010-ben pedig a párt miniszterelnök-jelöltje volt, de az MDF két évtized után azon a választáson kiesett a parlamentből.
Az alapítvány kuratóriumának tagjai között van Kajdi József és Pusztai Erzsébet, ügyvezető igazgatója Kerék-Bárczy Szabolcs, valamennyien volt MDF-es politikusok. Az intézet céljai között szerepel a konzervatív-szabadelvű értékek hiteles képviselete, a szabadságjogok, az alkotmányosság, és a demokrácia erősítése, a vállalkozási szabadság és a szabályozott, de szabad piacgazdaság védelme, valamint az állam átfogó reformja.
(MTI) - Az általa vezetett Szabadság és Reform Intézet (SZRI) csütörtöki budapesti konferenciáján Bokros Lajos azt mondta, helyre kell állítani a jogállamot, a hatalommegosztás rendszerét, a független igazságszolgáltatást, az önkormányzatiságot, a sajtószabadságot, és a piacot meg kell védeni az oligarchikus, "ragadozó" államtól.
A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Európai Unió civilizációs keret Magyarországnak, érték- és érdekazonosság köti az unióhoz az országot, amely fél évezrede nem volt olyan független és szuverén, mint ma. Aki szabadságharcot folytat az unió ellen - amelyhez önként, népszavazással csatlakozott az ország -, az nem osztja Európa civilizációs értékeit - tette hozzá a politikus.
Kajdi József jogász, az SZRI kuratóriumának tagja szerint ma Magyarországon megkérdőjelezhető a demokrácia léte, autoriter rendszer van, amelyben "a független intézmények csak tollak a hatalom kalapján". A kétharmados többség ezeknek az intézményeknek az irányítását saját embereinek adta, példa erre az államfő, a Kúria és a bírósági hivatal elnöke, a számvevőszék vezetője, illetve az ügyészség, a médiatanács és a választási bizottság élén álló személyek.
Miután idén lejár két alkotmánybíró, a jegybankelnök és az ombudsman mandátuma, feltehetően már egyetlen független intézmény sem marad az országban - fűzte hozzá az Antall- és a Boross-kormány Miniszterelnöki Hivatalának vezetője.
Kéri László közíró szerint nem egyszerűen a "Fidesz-rezsim" megbuktatására van szükség, hanem a jobb-baloldali szembenállás meghaladására, ami csak középről, jobbközépről és balközépről indulhat el. Ehhez egy az intézményi átalakulásnál mélyebb és fájdalmasabb változásra is szükség van: meg kell tanulni egymás mellett élni, egymást emberszámba venni, és nem rosszhiszeműen viszonyulni a politikai ellenfelekhez.
A politológus előadásában a közelmúltban kezdődött ellenzéki tárgyalásokról szólva kifejtette: "lejárt szavatosságú szocialista erők egyezkedtek még nem teljesen lejárt szavatosságú szocialista erőkkel", ami önmagában nem baj, mert szükség van a baloldal újraszerveződésére, tisztázniuk kell egymáshoz való viszonyukat a különféle baloldali szereplőknek, de az eredményes ellenzéki összefogáshoz ez kevés.
Kéri László szerint a hisztérikus bal-jobboldali megosztottságból éltek a 2000-es években a szocialista kormányok, majd ebből született a jelenlegi kétharmados kormánytöbbség is, és ez az a mentalitás, amely újra és újra "megváltók" kezébe sodorja az országot.
"A gondolkodás megváltozásához nem kell párt, ezt mindenkinek saját magán kell elkezdenie. Azért, mert hülyítettek minket, még nem muszáj hülyének maradnunk" - jelentette ki a politológus.
Vörös Imre volt alkotmánybíró a 2010-es választások után kialakult helyzetet "lopakodó államcsínynek" minősítette. Nem olyan fekete-fehér, mint Dél-Amerikában, de az ember napról napra arra ébred, hogy eltűnik a demokrácia, a jogállam egy-egy darabkája - mondta az alkotmányjogász.
A kétharmados kormánytöbbség 33 törvényhozási tárgykört vont a sarkalatos törvények körébe, ez lefedi a közélet 95 százalékát. A jogfosztó törvények fogaskerékszerűen működő gépezetté álltak össze - mondta Vörös Imre. Szerinte "a helyzet kilátástalan, ámde nem reménytelen". A jelenlegi alkotmány is kimondja, hogy a közhatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvések ellen mindenki jogosult és köteles fellépni.
Az egyik belvárosi szállodában megrendezett konferencia több százas közönségében több egykori MDF-es, szabad demokrata és szocialista politikus volt jelen, köztük az MDF-s Kerék-Bárczy Szabolcs, Pusztai Erzsébet, a szabad demokrata Bauer Tamás, Csillag István, a szocialista Vastagh Pál, valamint Draskovics Tibor, a Gyurcsány-kormány és Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány egykori tagja, továbbá Lengyel László közíró.
A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ, az MDF jogutódja) néhány aktivistája a tanácskozásnak helyet adó szálloda bejáratánál és a konferenciateremnél tiltakozott Bokros Lajos személye és politikája ellen.
Az SZRI alapítvány 2011-ben alakult, kuratóriumának elnöke Bokros Lajos, aki az 1990-es évek közepén a szocialista-szabad demokrata Horn-kormány egyik pénzügyminisztere volt, 2009-ben az MDF listájának éléről jutott az EP-be, 2010-ben pedig a párt miniszterelnök-jelöltje volt, de az MDF két évtized után azon a választáson kiesett a parlamentből.
Az alapítvány kuratóriumának tagjai között van Kajdi József és Pusztai Erzsébet, ügyvezető igazgatója Kerék-Bárczy Szabolcs, valamennyien volt MDF-es politikusok. Az intézet céljai között szerepel a konzervatív-szabadelvű értékek hiteles képviselete, a szabadságjogok, az alkotmányosság, és a demokrácia erősítése, a vállalkozási szabadság és a szabályozott, de szabad piacgazdaság védelme, valamint az állam átfogó reformja.
0 Megjegyzések