Tolnai Lajos, eredeti nevén Hagymássy Lajos (Györköny, 1837. január 31. – Budapest 1902. március 19.) író, publicista. A modern magyar irodalom egyik korai előhírnöke.

Hagymássy Sándor községi jegyző és Kolozsváry Julia fia, született 1837. január 31-én Györkönyben (Tolna megye); elemi iskoláit Gyönkön, a középsőket Nagykőrösön végezte, hol négy évig volt Arany János tanítványa, kitől sok buzdítást és tanítást nyert. Azután az újonnan fölállított református papnevelő-intézetbe került Pestre, Ballagi Mór, Székács József és Török Pál vezetése alá és kitűnő sikerrel tette le papi vizsgáit; Török azonban lefoglalta a pesti református főgimnázium számára, ahol Tolnai Lajos a magyar, latin és görög irodalomnak tanára lett.

A Kisfaludy-társaság 1866-ban választotta be tagjai sorába. 1868-ban Marosvásárhelyre hívták meg lelkésznek, hol Erdély c. szépirodalmi lapjával a főváros figyelmét is maga felé tudta terelni. Majd báró Apor Károly erdélyi főúr segítségével Kemény Zsigmond Társaság néven szépirodalmi kört alakított, melynek későbbi Közlönyét is ő szerkesztette. Híveivel csakhamar meghasonlott és megkezdődött ellenségeskedése, mely harc teljesen felforgatta lelkületét és erre szüksége volt, hogy igazi szatirikussá legyen.

1878-ban a Petőfi Társaság választotta tagjai sorába. 1879. február 13-án a kolozsvári egyetemen bölcseleti doktorrá avatták és a budapesti egyetem még azon évben magántanárrá habilitálta. 1884-ben önként lemondott lelkészi állásáról, Budapestre költözött vissza. Munkáival temérdek sok ellenséget szerzett magának; ezért érthető, hogy sokáig nem tudott megfelelő álláshoz jutni, mely küzdelmes életét valamivel kényelmesebbé tette volna.

Ezen évek alatt bámulatos tevékenységet fejtett ki az irodalom terén cikkeivel, tárcáival; volt idő, mikor egyszerre három regényét közölték a lapok. Végre 1889-ben a főváros szolgálatába jutott, előbb mint óraadó, majd mint rendes s igazgatótanár a IX. kerületi polgári iskolánál. Sokféle próbálkozása közül, mellyel új irányt akart szabni irodalmunkban, kiváló nevezetességű Irodalom című kritikai hetilapja (1887), melyet saját költségén adott ki és jórészt maga írta. Meghalt 1902. március 19-én Budapesten.

Tolnai Lajos volt a modern magyar irodalom egyik előhírnöke. Leleplezte a társadalmi és erkölcsi visszásságokat, mintegy Mikszáth Kálmán, Tömörkény István, Móricz Zsigmond útját egyengette. A hivatalos irodalmi nagyságok mind ellenségei voltak, élükön Gyulai Pál, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, s korabeli osztálytitkára.

Az ő műve alapján készült "A pénzcsináló" c. film (1964) Pécsi Sándor főszereplésével, Bán Frigyes rendezésében.