Budapesten 72 éves korában halt meg január 28-ról 29-re virradó éjszaka szívinfarktus következtében. A halál pontos időpontja nem ismert. Kortársai "a haza bölcsé"-nek neveztek megfontoltsága és tisztessége miatt. Az 1848.04.07-én megalakult első, a parlamentnek felelős, független minisztérium (Batthyány-kormány) igazságügyminisztere volt, majd a kormányzó Deák-párt vezetője. 1861-ben Ferenc József elutasította az 1848-as törvények helyreállításáról szóló feliratát, az országgyűlés pedig nem engedett a bécsi udvar nyomásának, így a kompromisszumkísérlet nem sikerült. Ferenc József feloszlatta az országgyűlést és november 5-én újabb abszolutista kormányzati rendet léptetett életbe. 1865-ben írott "Húsvéti cikk"-e, amely a "Pesti Napló"-ban jelent meg, a bécsi udvar és a magyar politikai pártok kiegyezési tárgyalásainak új szakaszát nyitotta meg. 1867.03.15-én létrejött az osztrák-magyar kiegyezés, a Habsburg-monarchia osztrák-magyar dualista monarchiává alakult át. Az erről szóló törvényt 1867.05.29-én szavazta meg az országgyűlés (1867: XII. tc.). Magyarországot a kiegyezés keretében független királyságnak ismerték el, amely saját parlamenttel, alkotmánnyal, felelős kormánnyal rendelkezett, azonban a közös államfő révén reálunióban volt Ausztriával, vele közösen intézte külügyeit, hadügyeit, pénzügyeit, és közös vámhatárt létesített. Tíz évenként meg kellett újítani az úgynevezett gazdasági kiegyezést. A dualista rendszer idején Magyarországon jelentős ipari fejlődés vette kezdetét a nagybirtokrendszer fenntartása és a nagy tömegű szegényparaszti réteg megmaradása mellett. A magyar-horvát viszonyt 1868-ban a XXX. törvény rendezte, amely korlátozott horvát jogokat elismert, azonban autonómiát nem biztosított Horvátországnak.