Az MSZP kezdeményezésére állásfoglalásban ítélte el az alkotmányügyi bizottság Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő múlt heti felszólalását, Balczó Zoltánt, az Országgyűlés jobbikos alelnökét pedig azért, mert levezető elnökként nem utasította rendre a képviselőt.
MTI - Az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetőjének megkeresésére hozott eseti állásfoglalást a kormánypárti és szocialista képviselők támogatásával. Ebben megállapította: Gyöngyösi Márton hozzászólása sértette az országgyűlési törvényt, mivel zsidó származású emberek csoportját kirívóan sértő kifejezéseket használt, illetve az ülést vezető Balczó Zoltán is megsértette a jogszabályt, mert elmulasztotta rendre utasítani a jobbikos képviselőt.
Nem fogadták el a jobbikos Staudt Gábor javaslatát, amely Balczó Zoltán esetében nem az országgyűlési törvény megsértését mondta volna ki, hanem csak annyit, hogy az alelnöknek a házszabály tágabb értelmezése szerint meg lett volna a lehetősége a képviselő rendre utasítására.
Az alkotmányügyi bizottság ülésén megjelent Balczó Zoltán is, aki azt hangsúlyozta: a legjobb lelkiismerete szerint járt el, betartva a házszabály rendelkezéseit. Az alelnök közölte: tudomásul veszi, hogy a házszabály tág értelmezése szerint meglett volna a lehetőség a rendre utasítása, ő azonban a házszabály szűk értelmezése szerint járt el. Arra is emlékeztetett, hogy az LMP "kékcédulás akciója" során sem tágan értelmezte a házszabályt, és nem zárt ki képviselőket az ülésről.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a házszabály sértő "kifejezések" esetén ad lehetőséget a közbeavatkozásra, azonban a kifogásolt felszólalás esetében egy 40 szavas, kissé zavaros mondat hangzott el, ami nem volt logikai összefüggésben az előzőekkel. Hozzátette: ha a képviselő "a zsidók listázása" kifejezést használta volna, akkor rendre utasítja.
Balczó Zoltán azt ugyanakkor elismerte, hogy Gyöngyösi Márton mondata tartalmilag vállalhatatlan volt, de szerinte ez csak az írott szöveg áttekintése alapján vált világossá. Ezzel kapcsolatban felvetette azt is, hogy az ülésteremben sem volt felzúdulás a felszólalást követően.
Kormánypárti és MSZP-s képviselők egyaránt elismerően szóltak Balczó Zoltán eddigi ülésvezetési teljesítményéről, azt azonban mindenki úgy értékelte, hogy az alelnök ebben az esetben hibázott.
A fideszes Gyulyás Gergely arra hívta fel a figyelmet, ha mindenki elfogadja, hogy Gyöngyösi Márton hozzászólása sérti az országgyűlési törvényt, akkor az sem lehet vitás, hogy Balczó Zoltánnak rendre kellett volna utasítania a képviselőt. Az alelnök érvelésére reagálva hangsúlyozta, a "kifejezés" szó szerepel a rágalmazás és a becsületsértés büntetőjogi tényállásában, és ez alapján nem kell rögzült szókapcsolatnak lennie. Felvetette ugyanakkor azt is, hogy nem Gyöngyösi Márton felszólalása volt az első ilyen eset, korábban frakciótársa, Pörzse Sándor is tett hasonló sértő kijelentést, és az akkor elnöklő MSZP-s Ujhelyi István sem utasította rendre a képviselőt.
Az MSZP-s Steiner Pál kétségbe vonva Balczó Zoltán őszinteségét úgy vélte: az alelnök eddig kulturált vitavezetéséről volt ismert, az ő rutinja és képességei mellett "fölöttébb gyanús" az ügy. Szerinte Gyöngyösi Márton "Balczó úr segedelmével" ezzel a felszólalással provokálta az Országgyűlés tagjait.
Salamon László, a bizottság KDNP-s elnöke Balczó Zoltán eddigi teljesítményét méltatva azt mondta: meggyőződése, hogy az alelnök elhatárolódása Gyöngyösi Márton mondatától őszinte, ugyanakkor indokolt lett volna közbeavatkozása.
Balczó Zoltán zárásként azt mondta: kettős érzése van, köszöni az elismerő szavakat, de sajnálja, hogy elmarasztalják.
Az MSZP azért fordult az alkotmányügyi bizottsághoz, mert múlt hét hétfőn a parlamentben Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő annak felmérését szorgalmazta, hogy hány olyan zsidó származású ember van az Országgyűlésben és a kormányban, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
MTI - Az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetőjének megkeresésére hozott eseti állásfoglalást a kormánypárti és szocialista képviselők támogatásával. Ebben megállapította: Gyöngyösi Márton hozzászólása sértette az országgyűlési törvényt, mivel zsidó származású emberek csoportját kirívóan sértő kifejezéseket használt, illetve az ülést vezető Balczó Zoltán is megsértette a jogszabályt, mert elmulasztotta rendre utasítani a jobbikos képviselőt.
Nem fogadták el a jobbikos Staudt Gábor javaslatát, amely Balczó Zoltán esetében nem az országgyűlési törvény megsértését mondta volna ki, hanem csak annyit, hogy az alelnöknek a házszabály tágabb értelmezése szerint meg lett volna a lehetősége a képviselő rendre utasítására.
Az alkotmányügyi bizottság ülésén megjelent Balczó Zoltán is, aki azt hangsúlyozta: a legjobb lelkiismerete szerint járt el, betartva a házszabály rendelkezéseit. Az alelnök közölte: tudomásul veszi, hogy a házszabály tág értelmezése szerint meglett volna a lehetőség a rendre utasítása, ő azonban a házszabály szűk értelmezése szerint járt el. Arra is emlékeztetett, hogy az LMP "kékcédulás akciója" során sem tágan értelmezte a házszabályt, és nem zárt ki képviselőket az ülésről.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a házszabály sértő "kifejezések" esetén ad lehetőséget a közbeavatkozásra, azonban a kifogásolt felszólalás esetében egy 40 szavas, kissé zavaros mondat hangzott el, ami nem volt logikai összefüggésben az előzőekkel. Hozzátette: ha a képviselő "a zsidók listázása" kifejezést használta volna, akkor rendre utasítja.
Balczó Zoltán azt ugyanakkor elismerte, hogy Gyöngyösi Márton mondata tartalmilag vállalhatatlan volt, de szerinte ez csak az írott szöveg áttekintése alapján vált világossá. Ezzel kapcsolatban felvetette azt is, hogy az ülésteremben sem volt felzúdulás a felszólalást követően.
Kormánypárti és MSZP-s képviselők egyaránt elismerően szóltak Balczó Zoltán eddigi ülésvezetési teljesítményéről, azt azonban mindenki úgy értékelte, hogy az alelnök ebben az esetben hibázott.
A fideszes Gyulyás Gergely arra hívta fel a figyelmet, ha mindenki elfogadja, hogy Gyöngyösi Márton hozzászólása sérti az országgyűlési törvényt, akkor az sem lehet vitás, hogy Balczó Zoltánnak rendre kellett volna utasítania a képviselőt. Az alelnök érvelésére reagálva hangsúlyozta, a "kifejezés" szó szerepel a rágalmazás és a becsületsértés büntetőjogi tényállásában, és ez alapján nem kell rögzült szókapcsolatnak lennie. Felvetette ugyanakkor azt is, hogy nem Gyöngyösi Márton felszólalása volt az első ilyen eset, korábban frakciótársa, Pörzse Sándor is tett hasonló sértő kijelentést, és az akkor elnöklő MSZP-s Ujhelyi István sem utasította rendre a képviselőt.
Az MSZP-s Steiner Pál kétségbe vonva Balczó Zoltán őszinteségét úgy vélte: az alelnök eddig kulturált vitavezetéséről volt ismert, az ő rutinja és képességei mellett "fölöttébb gyanús" az ügy. Szerinte Gyöngyösi Márton "Balczó úr segedelmével" ezzel a felszólalással provokálta az Országgyűlés tagjait.
Salamon László, a bizottság KDNP-s elnöke Balczó Zoltán eddigi teljesítményét méltatva azt mondta: meggyőződése, hogy az alelnök elhatárolódása Gyöngyösi Márton mondatától őszinte, ugyanakkor indokolt lett volna közbeavatkozása.
Balczó Zoltán zárásként azt mondta: kettős érzése van, köszöni az elismerő szavakat, de sajnálja, hogy elmarasztalják.
Az MSZP azért fordult az alkotmányügyi bizottsághoz, mert múlt hét hétfőn a parlamentben Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő annak felmérését szorgalmazta, hogy hány olyan zsidó származású ember van az Országgyűlésben és a kormányban, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
0 Megjegyzések