Először beszélt a börtönről a megvádolt hírszerző.
Manning szabadon engedéséért rendszeresen tüntetnek
Állítólag sokáig embertelen körülmények között tartotta fogva az amerikai hadsereg Bradley Manninget, aki több százezer titkos dokumentumot szivárogtathatott ki a WikiLeaksnek az iraki és az afganisztáni háborúról. Az egykori hírszerző vádalkuval mérsékelné büntetését.
„Arra gondoltam, hogy meg fogok halni abban a kalitkában” – így emlékezett vissza a kuvaiti amerikai fogságban eltöltött napjaira Bradley Manning, akinek csütörtökön folytatódott a tárgyalás előtti meghallgatása a Fort Meade-i katonai bázison az Egyesült Államokban. Az amerikai hírszerzés egykori elemzőjének azért kell hadbíróság elé állnia, mert a vád szerint több százezer titkos, az iraki és az afganisztáni háború pusztításáról árulkodó dokumentumot juttatott el a WikiLeaks tényfeltáró portálnak, és így az ország történelmének egyik legnagyobb kiszivárogtatását hajtotta végre.
Manninget – aki 2010. májusi letartóztatása óta most először beszélt a nyilvánosság előtt az elmúlt két és fél évéről – a kuvaiti börtönben elzárták a külvilágtól és szinte minden információtól, majd néhány hónap múlva átszállították az amerikai Quantico bázisra. Bár lelkiállapota miatt már érkezésekor fennállt az öngyilkosság veszélye, fogva tartásának körülményei a pszichiáterek tanácsai ellenére sem javultak. A vádlott Quanticón egy 1,8 méter hosszú és 2,4 méter széles cellában lakott, ahol napi 21-23 órát kellett eltöltenie anélkül, hogy érintkezhetett volna emberekkel. „Elkezdtem visszatérni a kuvaiti állapotba, abba a sötét lyukba” – mondta Manning, akinek fogva tartási körülményeit egy ENSZ-megfigyelő is embertelennek minősítette. A Pentagon ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy a jogszabályoknak megfelelően járt el.
A CNN szerint Manning ügyvédje azt szeretné elérni, hogy védence relatíve hamar szabadlábra kerülhessen, börtönbeli megpróbáltatásai pedig eleve a büntetés csökkentését tennék szükségessé. Az ügyben akár vádalku is születhet: a hírszerzés egykori tagja 22 vádpontból hétben bűnösnek vallhatja magát, így életfogytiglan helyett „csak” 16 évet kapna. A vádlott hivatalosan soha nem beszélt arról, hogy bűnösnek tartja-e magát, a WikiLeaks pedig szintén nem erősítette meg, hogy ő játszotta-e ki a dokumentumokat.
Állítólag sokáig embertelen körülmények között tartotta fogva az amerikai hadsereg Bradley Manninget, aki több százezer titkos dokumentumot szivárogtathatott ki a WikiLeaksnek az iraki és az afganisztáni háborúról. Az egykori hírszerző vádalkuval mérsékelné büntetését.
„Arra gondoltam, hogy meg fogok halni abban a kalitkában” – így emlékezett vissza a kuvaiti amerikai fogságban eltöltött napjaira Bradley Manning, akinek csütörtökön folytatódott a tárgyalás előtti meghallgatása a Fort Meade-i katonai bázison az Egyesült Államokban. Az amerikai hírszerzés egykori elemzőjének azért kell hadbíróság elé állnia, mert a vád szerint több százezer titkos, az iraki és az afganisztáni háború pusztításáról árulkodó dokumentumot juttatott el a WikiLeaks tényfeltáró portálnak, és így az ország történelmének egyik legnagyobb kiszivárogtatását hajtotta végre.
Manninget – aki 2010. májusi letartóztatása óta most először beszélt a nyilvánosság előtt az elmúlt két és fél évéről – a kuvaiti börtönben elzárták a külvilágtól és szinte minden információtól, majd néhány hónap múlva átszállították az amerikai Quantico bázisra. Bár lelkiállapota miatt már érkezésekor fennállt az öngyilkosság veszélye, fogva tartásának körülményei a pszichiáterek tanácsai ellenére sem javultak. A vádlott Quanticón egy 1,8 méter hosszú és 2,4 méter széles cellában lakott, ahol napi 21-23 órát kellett eltöltenie anélkül, hogy érintkezhetett volna emberekkel. „Elkezdtem visszatérni a kuvaiti állapotba, abba a sötét lyukba” – mondta Manning, akinek fogva tartási körülményeit egy ENSZ-megfigyelő is embertelennek minősítette. A Pentagon ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy a jogszabályoknak megfelelően járt el.
A CNN szerint Manning ügyvédje azt szeretné elérni, hogy védence relatíve hamar szabadlábra kerülhessen, börtönbeli megpróbáltatásai pedig eleve a büntetés csökkentését tennék szükségessé. Az ügyben akár vádalku is születhet: a hírszerzés egykori tagja 22 vádpontból hétben bűnösnek vallhatja magát, így életfogytiglan helyett „csak” 16 évet kapna. A vádlott hivatalosan soha nem beszélt arról, hogy bűnösnek tartja-e magát, a WikiLeaks pedig szintén nem erősítette meg, hogy ő játszotta-e ki a dokumentumokat.
0 Megjegyzések