A régészek megannyi kincsre leltek az egri érseki palotában. Az épület 2013-ra tervezett felújításával egyedülálló múzeummal lesz gazdagabb a város és a megye.
Csodás attrakciókkal gyarapodik a kínálat
Lassan végéhez érnek az egri érseki palotában zajló, az épületegyüttes felújításának részét képező régészeti, illetve falkutatási munkálatok. A beruházást felügyelő dr. Virág Zsolt projectmenedzser, a Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint a téglákból, habarcsokból a több periódusban emelt főpapi lakhely pontos korát tudják beazonosítani a szakemberek, ami elengedhetetlen a palota rekonstrukciójához. Az is kiderült, hogy – a várakozásokkal szemben – a feltárás során sem kora középkori épület, sem utcamaradvány nem került elő, csupán Árpád-kori cserépdarabokra és egy leégett faházra bukkantak a régészek.
A kutatási eredmények ismeretében már a kiviteli terveken dolgoznak az építészek, majd – a tervek szerint az ősz elején – kiírják a közbeszerzési pályázatot, novemberben pedig megkezdődhet a mintegy 1,2 milliárd forintból megvalósuló uniós beruházás - írja a heol.hu.
A 2013 tavaszára tervezett átadással nem csupán egy külsőleg-belsőleg felújított épületegyüttessel lesz gazdagabb Eger, a „belbecs” is különlegesnek ígérkezik. A tervekről részletesen beszámol a Heves Megyei Hírlap vasárnapi kiadása megemlítve egyebek között azt: a második emeleten rendezik be az eredeti bútorzattal a főpapi enteriőrt, a szalont, a dolgozó- és hálószobát. Teljesen helyreállítják a rózsamintás díszítőfestést is. Lesz itt egy időszakos kiállítóterem is, ahová – érseki segítséggel – a Vatikáni Múzeumból is érkeznek kiállítási tárgyak. A cél az, hogy ha végigsétál a látogató a kiállításon, élményszerű, átfogó képet kapjon arról, hogy milyen is volt egy barokk-kori főpap mindennapi élete, napirendje, melyek voltak a teendői. A körút fénypontja pedig az eredeti szépségében fennmaradt kápolna lesz, ide az oratóriumból lehet majd letekinteni.
Igazi kincsesbánya rejtőzik a falak mögött
A palota különlegessége, hogy nagyon sok minden megmenekült benne: eredeti réz zárakat, barokk kályhákat, 250 éves barokk ablakszárnyakat, bútorokat rejt az épület. Specialitása, hogy míg a magyar kastélyok 99,9 százalékát kifosztották a II. világháború alatt, illetve azt követően, itt a korabeli berendezést is be tudják majd mutatni.
Ez egyfelől azért lehetséges, mert 1950-ben, az államosítást követően a bútorokat behordták a kápolnába, majd befalazták a bejáratát. A kápolna az érsekségé maradt, míg a főszárny a hajdani borkombináté, az Egerviné lett, az új tulajdonos viszont szerencsés módon nem tette tönkre, nem rombolta szét az épületet.
Az egykori érsekek hagyatékában fennmaradt tintatartó, bőritatós, papírvágó kés, borotvakészlet, viaszolvasztó tégely, pecsétgyűrű, de előkerült Samassa bíboros XIX. század második feléből való utazó misekészlete is, ezeket szintén kiállítják az enetriőrben. Szintén a palota különlegessége, hogy Közép-Kelet-Európa egyetlen főpapi rezidenciája, amelynek egy része a mai napig egyházigazgatási funkciót tölt be, másik részét pedig a felújítást követően megnyitják a nagyközönség előtt, így az érseki gyűjteményt az eredeti helyszínen lehet majd látogatni.
Okostelefon vezeti majd a látogatókat
Egy kutatás szerint 2013-ra, a palota megnyitójára a magyar lakosság 72 százalékának már okostelefonja lesz. Ezért a tárlatvezetést úgy oldják meg, hogy a látogató letölt a helyszínen egy szoftvert a telefonjára, amely végigviszi őt a kiállításon. Ez a rendszer még teljesen új Magyarországon, de az sem marad hoppon, akinek nem lesz ilyen telefonja, ő hagyományos „audioguidos” tárlatvezetést kap.
Lassan végéhez érnek az egri érseki palotában zajló, az épületegyüttes felújításának részét képező régészeti, illetve falkutatási munkálatok. A beruházást felügyelő dr. Virág Zsolt projectmenedzser, a Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint a téglákból, habarcsokból a több periódusban emelt főpapi lakhely pontos korát tudják beazonosítani a szakemberek, ami elengedhetetlen a palota rekonstrukciójához. Az is kiderült, hogy – a várakozásokkal szemben – a feltárás során sem kora középkori épület, sem utcamaradvány nem került elő, csupán Árpád-kori cserépdarabokra és egy leégett faházra bukkantak a régészek.
A kutatási eredmények ismeretében már a kiviteli terveken dolgoznak az építészek, majd – a tervek szerint az ősz elején – kiírják a közbeszerzési pályázatot, novemberben pedig megkezdődhet a mintegy 1,2 milliárd forintból megvalósuló uniós beruházás - írja a heol.hu.
A 2013 tavaszára tervezett átadással nem csupán egy külsőleg-belsőleg felújított épületegyüttessel lesz gazdagabb Eger, a „belbecs” is különlegesnek ígérkezik. A tervekről részletesen beszámol a Heves Megyei Hírlap vasárnapi kiadása megemlítve egyebek között azt: a második emeleten rendezik be az eredeti bútorzattal a főpapi enteriőrt, a szalont, a dolgozó- és hálószobát. Teljesen helyreállítják a rózsamintás díszítőfestést is. Lesz itt egy időszakos kiállítóterem is, ahová – érseki segítséggel – a Vatikáni Múzeumból is érkeznek kiállítási tárgyak. A cél az, hogy ha végigsétál a látogató a kiállításon, élményszerű, átfogó képet kapjon arról, hogy milyen is volt egy barokk-kori főpap mindennapi élete, napirendje, melyek voltak a teendői. A körút fénypontja pedig az eredeti szépségében fennmaradt kápolna lesz, ide az oratóriumból lehet majd letekinteni.
Igazi kincsesbánya rejtőzik a falak mögött
A palota különlegessége, hogy nagyon sok minden megmenekült benne: eredeti réz zárakat, barokk kályhákat, 250 éves barokk ablakszárnyakat, bútorokat rejt az épület. Specialitása, hogy míg a magyar kastélyok 99,9 százalékát kifosztották a II. világháború alatt, illetve azt követően, itt a korabeli berendezést is be tudják majd mutatni.
Ez egyfelől azért lehetséges, mert 1950-ben, az államosítást követően a bútorokat behordták a kápolnába, majd befalazták a bejáratát. A kápolna az érsekségé maradt, míg a főszárny a hajdani borkombináté, az Egerviné lett, az új tulajdonos viszont szerencsés módon nem tette tönkre, nem rombolta szét az épületet.
Az egykori érsekek hagyatékában fennmaradt tintatartó, bőritatós, papírvágó kés, borotvakészlet, viaszolvasztó tégely, pecsétgyűrű, de előkerült Samassa bíboros XIX. század második feléből való utazó misekészlete is, ezeket szintén kiállítják az enetriőrben. Szintén a palota különlegessége, hogy Közép-Kelet-Európa egyetlen főpapi rezidenciája, amelynek egy része a mai napig egyházigazgatási funkciót tölt be, másik részét pedig a felújítást követően megnyitják a nagyközönség előtt, így az érseki gyűjteményt az eredeti helyszínen lehet majd látogatni.
Okostelefon vezeti majd a látogatókat
Egy kutatás szerint 2013-ra, a palota megnyitójára a magyar lakosság 72 százalékának már okostelefonja lesz. Ezért a tárlatvezetést úgy oldják meg, hogy a látogató letölt a helyszínen egy szoftvert a telefonjára, amely végigviszi őt a kiállításon. Ez a rendszer még teljesen új Magyarországon, de az sem marad hoppon, akinek nem lesz ilyen telefonja, ő hagyományos „audioguidos” tárlatvezetést kap.
0 Megjegyzések