Vérnyomást nem gyógyítunk - általánosan hangoztatott orvosi vélemény, hanem mindig a vérnyomás - legyen az akár magas, akár alacsony - okait kell vizsgálni, a mögötte meglévő alapbetegséget kell felderíteni és megszüntetni. A z alacsony vérnyomás egészen a legutóbbi időkig viszont elhanyagolt terület volt.
A magas vérnyomásnak bőséges irodalma van az orvostudományban, az alacsony vérnyomás viszont egészen a legutóbbi időkig elhanyagolt terület volt, nem került a gyógyító szakemberek figyelmének és érdeklődésének a középpontjába.
- Kétségtelen, hogy a magas vérnyomás sokkal több rizikófaktort tartalmaz - mondja beszélgetőpartnerem, Bódosi Irén -, de ma már a kórosan alacsonynak számító vérnyomás okozta panaszokkal is egyre gyakrabban keresik fel a páciensek a szakorvosokat. A vérnyomás az az érték, amely jelzi, hogy a szív bal kamrájának összehúzódásakor eljut-e a szükséges vérmennyiség a főverőerekbe. A keringő vér nyomása, ereje változik az erekben, a szív összehúzódása, elernyedése következtében. A vérnyomás a nap folyamán is változik, más nyugalmi testhelyzetben, és más aktív mozgáskor, de egyéb tényezők is befolyásolhatják, például a hangulat, bizonyos gyógyszerek szedése, pillanatnyi közérzet. Általános nézet, hogy egészséges, fiatal szervezet számára a 120/80-as vérnyomásérték a normális, de az is elfogadott, hogy 95/60 és 140/90-es értékek még nem tekinthetők kórosnak.
Több oka is lehet
A doktornő elmondása szerint a krónikusan alacsony vérnyomás okoz panaszokat, és ez leginkább a vékony, magas, fiatal lányokra jellemző. Krónikusnak akkor tekinthető ez az állapot, ha tartósan 100 Hgmm alatt van. A mérés akkor megbízható, ha 24 órás monitorozás alapján értékeli a kapott görbét az orvos.
A tartósan alacsony vérnyomásnak több oka is lehet: hormonális, pajzsmirigy-alulműködés, mellékvese-elégtelenség, az agyalapi mirigy működésének elégtelensége, szívburokgyulladás, fertőzések, mérgezés, hosszan tartó fekvés, vérnyomáscsökkentők vagy pszichiátriai gyógyszerek.
- Az alacsony vérnyomás csak akkor tekinthető kórosnak, ha panaszokat okoz, egyébként olyan állapotról van szó, ami bizonyos embereknél természetes - magyarázza a szakember. - Általában az agyi keringés zavarai miatt keresik fel a páciensek az orvost. Szédülés, fejfájás, ájulás, látászavar jöhet szóba, gyakran előfordul a teljesítőképesség csökkenése, kóros fáradékonyság, koncentrációs zavarok, alvászavar, depresszió, émelygés, hányinger, általános rossz közérzet. Mivel sokáig a tudományos érdeklődési körön kívül esett az alacsony vérnyomás, nincs tapasztalatokon alapuló, hatékony gyógyszeres terápiája.
Bár az alacsony vérnyomás mindenekelőtt a karcsú fiatal nők problémája, ezzel szemben a férfiaknál nincs egyértelmű összefüggés a testsúly és a vérnyomás között. A gyerekek és a fiatalok vérnyomása gyakran alacsony, főleg a növekedési fázisban. Alacsony vérnyomás terhesség alatt és idős korban is kialakulhat. Reggel ébredéskor is kissé alacsonyabb a vérnyomás, mint napközben, főleg időseknél, a 65 éven felüliek egy negyedénél rendszeresen előfordul. A sportolóknál sokszor előfordul tartósan alacsony vérnyomás. Az intenzív edzés különösen erősen megdolgoztatja a szívet.
Nyugalomban a szív „kímélő üzemmódba kapcsol”, a szívfrekvencia és a vérnyomás ilyenkor alacsony. Ez az oka annak, hogy a rendszeresen sportolók ritkábban betegszenek meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint azok, akik keveset mozognak.
Az edzetlen emberek vérnyomása gyakran rövid idő alatt csökken le, például, amikor hirtelen felállnak. Hirtelen emelkedik hőségben, evés után vagy lefekvéskor, stb. A krónikus alacsony vérnyomásban szenvedőknek ajánlott sportolniuk, mert az edzés javítja a keringésszabályozó rendszert és a szív teljesítményét.
Megdőlni látszik a néphit
Mint minden panasznál, az alacsony vérnyomás esetében is az lenne ideális, ha az okokat sikerülne kideríteni. Ezek hiányában csak tüneti kezelés alkalmazható. A kezelőorvosok általában életmódváltozást javasolnak: megfelelő táplálkozást és fizikai aktivitást, főként úszást, futást. Fokozottan kell ügyelni a só-és folyadékháztartásra is a kórosan alacsony vérnyomással élőknek.
- A tartósan alacsony vérnyomás azért sem elhanyagolható, mert bizonyos alapbetegségek kísérőjelensége is lehet, mint a vérszegénység és a cukorbetegségé - hangsúlyozza a doktornő. - Éppen ezért nem tanácsos egy legyintéssel elintézni, ha valakinek valóban krónikus, panaszokat okozó alacsony a vérnyomása, mert bizonyos alapbetegségek kísérőjelenségeként komolyabb szervi elváltozásokra hívhatja fel a figyelmet.
Az egykori néphit mára megdőlni látszik, miszerint kimondottan szerencsés alkat, akinek alacsony a vérnyomása, mert bár valóban nem kell tartania olyan kockázatoktól, amelyeket a magas vérnyomás okoz, még vészjelző tünetek nélkül is előidézhet fizikai és gondolkodási zavarokat, tartósan kellemetlen közérzetet. Az a nézet tehát, amely szerint a krónikusan alacsony vérnyomás - a hipotónia - a hosszú élet titka, mára elveszítette valóságértékét. Erre utal, hogy világszerte komplex kutatások alapján igyekeznek a szakemberek az okhoz és állapothoz leginkább igazodó, eredményes terápiát kidolgozni.
Az alacsony vérnyomás kezelése
Mivel az idült alacsony vérnyomás egészen a közelmúltig, nagyrészt az egészségügyi tudományos kutatások érdeklődési körén kívül esett, megbízható, bevált, empirikus terápia még nem áll rendelkezésünkre. Az, hogy az alacsony vérnyomást szükséges-e kezelni, attól függ, hogy milyen kiváltó tényezők állnak a hátterében. Ha valamilyen gyógyszer szedése váltotta ki, akkor a kezelőorvos másik készítményt írhat fel, vagy módosít az adagoláson.
Leginkább általános tanácsokkal lehet a betegeket ellátni. A sportolás, a szabadidő aktív eltöltése jó hatású (és az egészség szempontjából számos más tekintetben is a beteg hasznára válik). A kardiomozgások, a szív- és vérkeringési rendszert edző ciklikus mozgásformák ajánlhatók, mint a kocogás - futás (edzettségi szint függvényében), kerékpározás, úszás, stb. A kellő mértékű folyadékfogyasztás is a vérnyomás növekedése felé hat: erre a célra legjobban a magasabb ásványi anyag tartalmú természetes eredetű vizek (ásvány- és forrásvizek) javasolhatók. Legalább napi 2,5-3 liter fogyasztása javasolt, természetesen a fizikai terhelés, a külső hőmérséklet, az életkor és az egyéb tényezők figyelembevétele mellett.
Talán ellentmondásosnak hangzik, hogy a fizikai aktivitás, ugyanúgy a hypo- és a hypertonia elsődleges terápiájában is szerepel, de az eredmények önmagukért beszélnek. Az idült alacsony vérnyomás kezelésére gyógyszeres terápia még nem került kidolgozásra, így az állapot a fenti módszerekkel együttesen javítható.
A szédülés és az ájulás fiataloknál - amennyiben nincsenek szívproblémáik - általában nem aggodalomra okot adó tünetek. Idősebbeknél viszont már komolyabb problémákra is utalhatnak, amelyek megakadályozzák a közel állandó vérnyomás fenntartását.
Az ortosztatikus hipotenzió esetenként gyógyszeres kezelést igényelhet, de gyakran elegendő bizonyos intézkedésekkel szinten tartani a vérnyomást. Kerülni kell azokat a tevékenységeket, amelyek előidézik a tüneteket – a hirtelen felállást, a túl forró zuhanyt, a hosszú ideig tartó mozdulatlan fekvést, illetve figyelni kell a bőséges folyadékbevitelre. Amennyiben az alacsony vérnyomás hátterében Addison-kór, vagy szívelégtelenség áll, ezek mindenképpen orvosi kezelést igényelnek.
A vérnyomásról
A vérkeringés juttatja el a szükséges vért a test különböző részeihez. A vér szállítja a szervekhez az oxigént, tápanyagokat, szabályozó anyagokat és távolítja el az anyagcsere végtermékeit. A vérkeringés fenntartásához szükséges a vérnyomás: a vérpálya központi és környéki része közötti nyomáskülönbség.
A vérnyomás a keringési rendszerben a vérnek az erek falára kifejtett nyomása. A vérnyomás alatt általánosságban, a nagy artériákban mérhető nyomást értjük. Az artériák kisebb ágakra történő oszlásával a vérnyomás is csökken, a legjelentősebb esés a hajszálerek előtti kis verőerekben (precapillaris arteriola) következik be.
A hajszálerek artériás végén a vérnyomás valamivel nagyobb, mint a vénás végen. Ez a nyomáskülönbség eredményezi azt, hogy a hajszálerek artériás végén víz és kismolekulájú anyagok szűrődnek ki a szövet közötti térbe, majd a vénás végen visszaszívódnak. Ez eredményezi a szöveti (sejtközötti) folyadék cserélődését. A vénás végen a visszaszívódás kisebb, mint az artériás végen a kiszűrődés. A felesleget a nyirokérrendszer (nyirokkeringés) vezeti el. A vénákban a nyomás alacsony és szakaszonként változó. A velük közös hüvelyben futó verőerek pulzálása, a környező szervek és testüregek nyomása határozza meg. A megfelelő irányú véráramlást főleg a vénák billentyűi biztosítják.
- Kétségtelen, hogy a magas vérnyomás sokkal több rizikófaktort tartalmaz - mondja beszélgetőpartnerem, Bódosi Irén -, de ma már a kórosan alacsonynak számító vérnyomás okozta panaszokkal is egyre gyakrabban keresik fel a páciensek a szakorvosokat. A vérnyomás az az érték, amely jelzi, hogy a szív bal kamrájának összehúzódásakor eljut-e a szükséges vérmennyiség a főverőerekbe. A keringő vér nyomása, ereje változik az erekben, a szív összehúzódása, elernyedése következtében. A vérnyomás a nap folyamán is változik, más nyugalmi testhelyzetben, és más aktív mozgáskor, de egyéb tényezők is befolyásolhatják, például a hangulat, bizonyos gyógyszerek szedése, pillanatnyi közérzet. Általános nézet, hogy egészséges, fiatal szervezet számára a 120/80-as vérnyomásérték a normális, de az is elfogadott, hogy 95/60 és 140/90-es értékek még nem tekinthetők kórosnak.
Több oka is lehet
A doktornő elmondása szerint a krónikusan alacsony vérnyomás okoz panaszokat, és ez leginkább a vékony, magas, fiatal lányokra jellemző. Krónikusnak akkor tekinthető ez az állapot, ha tartósan 100 Hgmm alatt van. A mérés akkor megbízható, ha 24 órás monitorozás alapján értékeli a kapott görbét az orvos.
A tartósan alacsony vérnyomásnak több oka is lehet: hormonális, pajzsmirigy-alulműködés, mellékvese-elégtelenség, az agyalapi mirigy működésének elégtelensége, szívburokgyulladás, fertőzések, mérgezés, hosszan tartó fekvés, vérnyomáscsökkentők vagy pszichiátriai gyógyszerek.
- Az alacsony vérnyomás csak akkor tekinthető kórosnak, ha panaszokat okoz, egyébként olyan állapotról van szó, ami bizonyos embereknél természetes - magyarázza a szakember. - Általában az agyi keringés zavarai miatt keresik fel a páciensek az orvost. Szédülés, fejfájás, ájulás, látászavar jöhet szóba, gyakran előfordul a teljesítőképesség csökkenése, kóros fáradékonyság, koncentrációs zavarok, alvászavar, depresszió, émelygés, hányinger, általános rossz közérzet. Mivel sokáig a tudományos érdeklődési körön kívül esett az alacsony vérnyomás, nincs tapasztalatokon alapuló, hatékony gyógyszeres terápiája.
Bár az alacsony vérnyomás mindenekelőtt a karcsú fiatal nők problémája, ezzel szemben a férfiaknál nincs egyértelmű összefüggés a testsúly és a vérnyomás között. A gyerekek és a fiatalok vérnyomása gyakran alacsony, főleg a növekedési fázisban. Alacsony vérnyomás terhesség alatt és idős korban is kialakulhat. Reggel ébredéskor is kissé alacsonyabb a vérnyomás, mint napközben, főleg időseknél, a 65 éven felüliek egy negyedénél rendszeresen előfordul. A sportolóknál sokszor előfordul tartósan alacsony vérnyomás. Az intenzív edzés különösen erősen megdolgoztatja a szívet.
Nyugalomban a szív „kímélő üzemmódba kapcsol”, a szívfrekvencia és a vérnyomás ilyenkor alacsony. Ez az oka annak, hogy a rendszeresen sportolók ritkábban betegszenek meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint azok, akik keveset mozognak.
Az edzetlen emberek vérnyomása gyakran rövid idő alatt csökken le, például, amikor hirtelen felállnak. Hirtelen emelkedik hőségben, evés után vagy lefekvéskor, stb. A krónikus alacsony vérnyomásban szenvedőknek ajánlott sportolniuk, mert az edzés javítja a keringésszabályozó rendszert és a szív teljesítményét.
Megdőlni látszik a néphit
Mint minden panasznál, az alacsony vérnyomás esetében is az lenne ideális, ha az okokat sikerülne kideríteni. Ezek hiányában csak tüneti kezelés alkalmazható. A kezelőorvosok általában életmódváltozást javasolnak: megfelelő táplálkozást és fizikai aktivitást, főként úszást, futást. Fokozottan kell ügyelni a só-és folyadékháztartásra is a kórosan alacsony vérnyomással élőknek.
- A tartósan alacsony vérnyomás azért sem elhanyagolható, mert bizonyos alapbetegségek kísérőjelensége is lehet, mint a vérszegénység és a cukorbetegségé - hangsúlyozza a doktornő. - Éppen ezért nem tanácsos egy legyintéssel elintézni, ha valakinek valóban krónikus, panaszokat okozó alacsony a vérnyomása, mert bizonyos alapbetegségek kísérőjelenségeként komolyabb szervi elváltozásokra hívhatja fel a figyelmet.
Az egykori néphit mára megdőlni látszik, miszerint kimondottan szerencsés alkat, akinek alacsony a vérnyomása, mert bár valóban nem kell tartania olyan kockázatoktól, amelyeket a magas vérnyomás okoz, még vészjelző tünetek nélkül is előidézhet fizikai és gondolkodási zavarokat, tartósan kellemetlen közérzetet. Az a nézet tehát, amely szerint a krónikusan alacsony vérnyomás - a hipotónia - a hosszú élet titka, mára elveszítette valóságértékét. Erre utal, hogy világszerte komplex kutatások alapján igyekeznek a szakemberek az okhoz és állapothoz leginkább igazodó, eredményes terápiát kidolgozni.
Az alacsony vérnyomás kezelése
Mivel az idült alacsony vérnyomás egészen a közelmúltig, nagyrészt az egészségügyi tudományos kutatások érdeklődési körén kívül esett, megbízható, bevált, empirikus terápia még nem áll rendelkezésünkre. Az, hogy az alacsony vérnyomást szükséges-e kezelni, attól függ, hogy milyen kiváltó tényezők állnak a hátterében. Ha valamilyen gyógyszer szedése váltotta ki, akkor a kezelőorvos másik készítményt írhat fel, vagy módosít az adagoláson.
Leginkább általános tanácsokkal lehet a betegeket ellátni. A sportolás, a szabadidő aktív eltöltése jó hatású (és az egészség szempontjából számos más tekintetben is a beteg hasznára válik). A kardiomozgások, a szív- és vérkeringési rendszert edző ciklikus mozgásformák ajánlhatók, mint a kocogás - futás (edzettségi szint függvényében), kerékpározás, úszás, stb. A kellő mértékű folyadékfogyasztás is a vérnyomás növekedése felé hat: erre a célra legjobban a magasabb ásványi anyag tartalmú természetes eredetű vizek (ásvány- és forrásvizek) javasolhatók. Legalább napi 2,5-3 liter fogyasztása javasolt, természetesen a fizikai terhelés, a külső hőmérséklet, az életkor és az egyéb tényezők figyelembevétele mellett.
Talán ellentmondásosnak hangzik, hogy a fizikai aktivitás, ugyanúgy a hypo- és a hypertonia elsődleges terápiájában is szerepel, de az eredmények önmagukért beszélnek. Az idült alacsony vérnyomás kezelésére gyógyszeres terápia még nem került kidolgozásra, így az állapot a fenti módszerekkel együttesen javítható.
A szédülés és az ájulás fiataloknál - amennyiben nincsenek szívproblémáik - általában nem aggodalomra okot adó tünetek. Idősebbeknél viszont már komolyabb problémákra is utalhatnak, amelyek megakadályozzák a közel állandó vérnyomás fenntartását.
Az ortosztatikus hipotenzió esetenként gyógyszeres kezelést igényelhet, de gyakran elegendő bizonyos intézkedésekkel szinten tartani a vérnyomást. Kerülni kell azokat a tevékenységeket, amelyek előidézik a tüneteket – a hirtelen felállást, a túl forró zuhanyt, a hosszú ideig tartó mozdulatlan fekvést, illetve figyelni kell a bőséges folyadékbevitelre. Amennyiben az alacsony vérnyomás hátterében Addison-kór, vagy szívelégtelenség áll, ezek mindenképpen orvosi kezelést igényelnek.
A vérnyomásról
A vérkeringés juttatja el a szükséges vért a test különböző részeihez. A vér szállítja a szervekhez az oxigént, tápanyagokat, szabályozó anyagokat és távolítja el az anyagcsere végtermékeit. A vérkeringés fenntartásához szükséges a vérnyomás: a vérpálya központi és környéki része közötti nyomáskülönbség.
A vérnyomás a keringési rendszerben a vérnek az erek falára kifejtett nyomása. A vérnyomás alatt általánosságban, a nagy artériákban mérhető nyomást értjük. Az artériák kisebb ágakra történő oszlásával a vérnyomás is csökken, a legjelentősebb esés a hajszálerek előtti kis verőerekben (precapillaris arteriola) következik be.
A hajszálerek artériás végén a vérnyomás valamivel nagyobb, mint a vénás végen. Ez a nyomáskülönbség eredményezi azt, hogy a hajszálerek artériás végén víz és kismolekulájú anyagok szűrődnek ki a szövet közötti térbe, majd a vénás végen visszaszívódnak. Ez eredményezi a szöveti (sejtközötti) folyadék cserélődését. A vénás végen a visszaszívódás kisebb, mint az artériás végen a kiszűrődés. A felesleget a nyirokérrendszer (nyirokkeringés) vezeti el. A vénákban a nyomás alacsony és szakaszonként változó. A velük közös hüvelyben futó verőerek pulzálása, a környező szervek és testüregek nyomása határozza meg. A megfelelő irányú véráramlást főleg a vénák billentyűi biztosítják.
0 Megjegyzések