A friss felfedezés akár a fájdalomcsillapítást is forradalmasíthatja.
Tudósok olyan idegsejteket fedeztek fel, amik kimondottan a viszkető érzéssel foglalkoznak, és úgy vélik, ez áttörést jelenthet a fájdalomcsillapítási eljárásokban is, de az eredmények azért is fontosak, mert a következő generációs viszketés elleni készítmények kifejlesztésében is segíthetnek.
A friss tanulmány azt mutatja: egyes idegsejtek kizárólag a viszketés érzékeléséért felelnek és közben nincs fájdalomérzékelő funkciójuk. A felfedezés pontot tesz annak a régi vitának a végére is, ami azt hivatott eldönteni, a viszketés vajon nem csak a fájdalomérzet egy furcsa formája. A kutatóknak most sikerült izolálniuk a „bűnös” idegeket, amiket akár ki is lehet iktatni ezzel újfajta viszketés-elleni eljárásokat kifejleszteni - mondta Ethan Lerner a Harvard Egyetem idegtudósa. “Nagyon meggyőző eredmények” - állítja Lerner, aki szerint a tudósok mostantól célzottan foglalkozhatnak ezekkel az idegekkel a viszketés gyógyításában úgy, hogy közben a fájdalom-érzékelésről nem kell lemondanunk.
Évtizedek óta rejtély mi okozza a viszketést. Egyes fájdalomidegek bekapcsoltak a „csikizésre”, de azok az idegek, amik kizárólag a viszketésre reagálnak, mindezidáig rejtőztek. Egyes tudósok azt feltételezték, hogy a viszketés és a fájdalom ugyanazokon az idegszálakon fut végig, de az agy másképpen dolgozza fel őket - mondta, Xinzhong Dong társszerző, a Johns Hopkins Egyetemtől.
Ugyanakkor az ember egészen másképp reagál a viszketésre és a fájdalomra. Míg egy szúnyogcsípés esetén szinte legyőzhetetlen a késztetés, hogy vakarózni kezdjünk, egy forró tárgy megérintése után a kéz automatikusan visszaugrik.
Annak érdekében, hogy beazonosítsák a viszkető-idegeket, a tudósok olyan génmódosított egereken kísérleteztek, amiknek idegei zölden világítottak, ha stimulálták. Ezek után olyan irritáló anyagoknak tették ki az egereket, mint a hisztamin, ami a viszketőpor alapanyaga, majd megfigyelték, mikor jelez a zöld fény.
Miután felfedezték ezeket az idegeket, kiégették őket, aminek hatására az egerek sokkal kevesebbet vakaróztak - ezzel jelezve, hogy már nem érzékenyek. A kérdéses idegek a gerincen belül, a gerincvelő közelében találhatóak és csak a bőrre vannak hatással. Ez a magyarázat arra, miért éreznek késztetést az emberek a bőrük megvakarására, miközben nincsenek viszkető belső szerveik - mondta Dong. “Nem lehet viszkető hasnyálmirigyed” – tette hozzá.
Tudósok olyan idegsejteket fedeztek fel, amik kimondottan a viszkető érzéssel foglalkoznak, és úgy vélik, ez áttörést jelenthet a fájdalomcsillapítási eljárásokban is, de az eredmények azért is fontosak, mert a következő generációs viszketés elleni készítmények kifejlesztésében is segíthetnek.
A friss tanulmány azt mutatja: egyes idegsejtek kizárólag a viszketés érzékeléséért felelnek és közben nincs fájdalomérzékelő funkciójuk. A felfedezés pontot tesz annak a régi vitának a végére is, ami azt hivatott eldönteni, a viszketés vajon nem csak a fájdalomérzet egy furcsa formája. A kutatóknak most sikerült izolálniuk a „bűnös” idegeket, amiket akár ki is lehet iktatni ezzel újfajta viszketés-elleni eljárásokat kifejleszteni - mondta Ethan Lerner a Harvard Egyetem idegtudósa. “Nagyon meggyőző eredmények” - állítja Lerner, aki szerint a tudósok mostantól célzottan foglalkozhatnak ezekkel az idegekkel a viszketés gyógyításában úgy, hogy közben a fájdalom-érzékelésről nem kell lemondanunk.
Évtizedek óta rejtély mi okozza a viszketést. Egyes fájdalomidegek bekapcsoltak a „csikizésre”, de azok az idegek, amik kizárólag a viszketésre reagálnak, mindezidáig rejtőztek. Egyes tudósok azt feltételezték, hogy a viszketés és a fájdalom ugyanazokon az idegszálakon fut végig, de az agy másképpen dolgozza fel őket - mondta, Xinzhong Dong társszerző, a Johns Hopkins Egyetemtől.
Ugyanakkor az ember egészen másképp reagál a viszketésre és a fájdalomra. Míg egy szúnyogcsípés esetén szinte legyőzhetetlen a késztetés, hogy vakarózni kezdjünk, egy forró tárgy megérintése után a kéz automatikusan visszaugrik.
Annak érdekében, hogy beazonosítsák a viszkető-idegeket, a tudósok olyan génmódosított egereken kísérleteztek, amiknek idegei zölden világítottak, ha stimulálták. Ezek után olyan irritáló anyagoknak tették ki az egereket, mint a hisztamin, ami a viszketőpor alapanyaga, majd megfigyelték, mikor jelez a zöld fény.
Miután felfedezték ezeket az idegeket, kiégették őket, aminek hatására az egerek sokkal kevesebbet vakaróztak - ezzel jelezve, hogy már nem érzékenyek. A kérdéses idegek a gerincen belül, a gerincvelő közelében találhatóak és csak a bőrre vannak hatással. Ez a magyarázat arra, miért éreznek késztetést az emberek a bőrük megvakarására, miközben nincsenek viszkető belső szerveik - mondta Dong. “Nem lehet viszkető hasnyálmirigyed” – tette hozzá.
0 Megjegyzések