Magyarországon 159 minősített ásványvíz van, Európában ennél több ásványvízmárka csak Németországban és Olaszországban található - ismerteti a Pet-Pack Ipari és Kereskedelmi Kft.
Az ásványvíz-forgalmazó cég kiemeli: a magyar ásványvíz lelőhelyek közül a kutak számát tekintve Balf és Szikszó emelkedik ki, ahol egyaránt öt, az Európai Unió által elismert forrás található. A magyarországi ásványvíz-lelőhelyeken található kutak számát illetően nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedik Balf és Szikszó. Ennél több kút Európában csak a németországi Ebersburgban és a lengyelországi Piwniczna Zdrójban található.
Bár a szikszói kutakból származó vizet nem palackozzák, a Balf térségéből származó palackozott ásványvizek jelenleg is elérhetőek a kereskedelmi forgalomban - olvasható a közleményben. A Pet-Pack Kft. ismertette: az év első kilenc hónapjában összesen 927 millió liter ásványvizet palackoztak a hazai gyártók.
A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács (MÁSZT) adatai szerint 2012. harmadik negyedévében 365,9 millió liter palackozott ásványvizet forgalmaztak Magyarországon. Ennek 53,5 százaléka - mintegy 195 millió liter - volt szénsavas, 8,3 százaléka enyhén szénsavas, 38,2 százaléka pedig szénsavmentes víz.
Az Európai Unió vonatkozó direktívája alapján elismert ásványvíz összesen 159 található Magyarországon. Ennél többel csak Németország (765) és Olaszország (346) rendelkezik az uniós tagállamok között, így Magyarország olyan "vizes nagyhatalmakat" utasított maga mögé, mint Spanyolország vagy Franciaország.
A multik és a magyar piac
A magyarországi kutak többsége multinacionális élelmiszeróriások kezében van. A Coca-Coláé például a NaturAqua, a Margitszigeti a Pepsi csoporthoz tartozik, de a Fonyódit is megvette néhány éve a szlovén Jana. „A multiknak nem érdeke, hogy kivigyék a jó minőségű magyar vizet a külföldi piacokra, mert akkor a saját prémium márkáikat gyengítenék” – fogalmazott egy kisebb kút tulajdonosa.
Amerikában és a Közel-keleten például leginkább tengervizet mérnek a forgalmazók –természetesen a sómentesítés után-. Nehéz versenyezni ezekkel a nagy világcégekkel, például Mexikóban 60 forintnak megfelelő dollár alatt kínálják a víz literét, nekünk csak a szállítás kerülne ennyibe.
Úgy tűnik azonban, hogy nem minden multi igyekszik a helyi termelésből kiszolgálni a piacokat. A Nestléhez tartozó Kékkútinál (a Kereki és Nestlé Aquarel is a svájci óriáscég kezében van, utóbbi saját márka) például szintén a román piac fel kacsintgatnak. Amerikai és kínai piacokat is vizsgálnak, utóbbinál már több lehetséges forgalmazó partner is megkereste őket a majdnem másfél milliárdos országból.
Nem muszáj külpiacokon boldogulni, hiszen a Magyarországon is folyamatosan nő a kereslet az ásványvizek iránt. Évente több mint 30 százalékkal bővül a piac, körülbelül 60 százalék a szénsavas vizek aránya, de folyamatosan nő a kereslet a szénsavmentes vizek iránt. Az ízesített vizek körülbelül 5 százalékot képviselnek, de ennek a szegmensnek is folyamatosan növekszik a részesedése. A Magyar Ásványvíz Szövetség adatai alapján egyébként körülbelül 35 milliárd forintos a teljes magyar iparág.
A magyar piacot négy szegmensre lehet felosztani. Az olcsó, főként saját márkás termékek literenként jellemzően 50 forint alatti áron kaphatók. A középszegmens 60-80 forint, a felső 90 forint felett és van egy prémium kategória, amely 500 forintig is elmehet. A márkás ásványvizek átlagára 90 és 120 forint között van.
A hazai és a nemzetközi piac tehát jó lehetőséget kínál a fejlődésre. Magyarországon több mint 100 kút és forrás található jó minőségű ásványvízzel, és körülbelül 45-50 helyen folyik palackozás. A rendszerváltás előtt is működött már nyolc kút: egy kisebb Észak-Magyarországon (Parád), kettő Budapesten (Margitsziget és Őrmező), három nyugaton (Balf, Kékkút, Fonyód), illetve Szegeden (Anna) és Mohán (Ágnes).
Az elmúlt évtizedekben jó néhány új kutat fúrtak az országban: Zalaszentgróton a Coca-Cola kezdte el gyártását, de az utóbbi évek eredménye az úgynevezett ’magyar ásványvíz Szilícium-völgy’ kialakulása, (Szentkirályi, Mizse, Veritas és Aquarius) ezek ugyanis az egymástól néhány kilométerre fekvő Szentkirály, Lajosmizse és Albertirsa kútjaiból származnak.
Amit az ásványvízről tudni kell
Az ásvány és gyógyvizek használata az emberiség történetében évezredekre nyúlik vissza. A természetes forrásokból származó vizek fogyasztására, azok egészségre gyakorolt jótékony hatására számos monda, népmese utal. A fürdőzés vallási rituálé is volt, eközben gyakran észlelték a vizek gyógyhatását is.
A gyógyvíz és ásványvíz fogalmát először az 1929-es un. fürdőtörvényben különböztették meg és foglalták írásba. Eszerint az ásványvíz minden literjének legalább 1000 mg a talajrétegen keresztül szivárgó, kőzetekből kioldott ásványi anyagot kell tartalmaznia, a gyógyvíz pedig olyan ásványvíz, amely vegyi összetétele és fizikai tulajdonságai következtében gyógyító hatású.
Egészen 2004-ig, az Európai Unióhoz való csatlakozásig ezt a fogalmat használták Magyarországon. Hazánkban nagyon sok a magas ásványi anyag tartalmú víz, ennek oka a kőzetek szerkezete, és a nagy mennyiségben található magas hőmérsékletű víz.
Az ásványvíz mostani megállapítása szerint olyan ivóvíz, amely legalább 500 mg/liter oldott ásványi anyagot tartalmaz, és amelyek sajátos ízt és gyakran gyógyhatást kölcsönöznek neki. Az ásványvíz az ivóvízzel azonos beszerzési helyről, védett ártézi kútból, vagy forrásból származik. A vizek döntő többsége szénsav mentes, melyet a palackozás előtt dúsítanak. A fentieknek köszönhetően a hazai vezetékes ivóvizek fele, és a természetes források többsége is ásványvíznek minősülnek.
A természetes ásványvizek összes oldott ásványianyag-tartalma legalább 1000 mg/l, vagy az oldott összes szilárd ásványianyag-tartalma 500-1000 mg/l között van, és tartalmazza az alább felsorolt aktív biológiai anyagok valamelyikét:
Lítium-ion legalább 5 mg/l, Szulfid-ion vagy titrálható kén legalább 1 mg/l, Metakovasav legalább 50 mg/l, Nátrium-ion kevesebb 200 mg/l-nél, Magnézium-ion legalább 20 mg/l, Kalcium-ion legalább 60 mg/l, Bromid-ion legalább 5 mg/l, Jodid-ion legalább 1 mg/l, Fluorid-ion 0,8-1,2 mg/l, Radonaktivitás legalább 37 Bq/l, Szabad szén-dioxid legalább 1000 mg/l
A gyógyvizek hasonló jellemzője akár a 20.000 mg/l-t is elérheti, mely viszont csak kizárólag ártézi kút révén nyerhető, lényegesen mélyebb rétegből. Jellegük szerint főleg kalcium-, magnézium-, nátrium-hidrogén-karbonátos, kloridos, szulfátos, fluoridos vizek, illetve ezek változatai.
Az elfogyasztott ivóvíz többszörös körforgásban lép kölcsönhatásba a testszövetekkel, az ásványvizek is így fejtik ki jótékony hatásukat. (Például egy felnőtt ember agyán 1400 liter víz halad át egy nap, a vesét pedig 2000 liter víz mossa át.) A szervezetnek számos olyan anyagra van szüksége, amelyet nem biztos, hogy felveszünk a táplálékkal együtt, de lehet, hogy megtalálható egyes ásványvizekben.
Az ásványvízforrások mellett - azok gyógyhatásának köszönhetően - gyakran nőttek ki fürdők, üdülőhelyek. Magyarország a világ egyik ásványvízforrásokkal és felszínre hozható ásványvízvagyonnal leginkább megáldott része. Jelenleg az ivóvíz szolgáltatók létesítményeit figyelmen kívül hagyva több mint száz, kifejezetten a palackozás céljából létesített ártézi kút és forrás ad elismert természetes ásványvizet és ezek közül mintegy 50-nek a vizét palackozzák is. A világon több mint 3000 ásványvízmárka van forgalomban.
Nagyon sok magyar és külföldi palackozott „ásványvíz” nem felel meg az ásványvíz követelményeinek (feliratuk téves), mert csak forrásvíznek, ivóvíznek tekinthetők. Mesterségesen is állítanak elő ásványi és egyéb anyagokkal dúsított vizet, ezek azonban ezek nem tekinthetők természetes ásványvíznek.
Magyarországon az ásványvizeket több csoportba sorolhatjuk:
1. Egyszerű termális vizek: Oldott anyagokban szegények, de hőmérsékletük magasabb, mint 20-25 Celsius fok. Ezek ivókúrában alkalmazva görcsoldó hatásúak.
2. Egyszerű szénsavas (savanyú) vizek: Természetes szénsavtartalmuk miatt kedvező hatást fejtenek ki az emésztőrendszerre, különösen jól érvényesül hatásuk a savhiányos gyomorhurutok kezelésében.
3. A meszes-földes ásványvizek jelentékeny mennyiségű kalciumot juttatnak a szervezetbe, hasznos kiegészítői lehetnek a táplálékkal bevitt kalciumnak. Az osteoporosis megelőzésében, terhesség és szoptatás alatt fellépő görcskészség csökkentésében lehet szerepük, előnyösek urológiai betegségekben, szív- és érrendszeri betegségek esetén. Magyarországon elsősorban a budapesti illetve Budapest környéki ásványvizek sorolhatók ide.
4. Alkalikus ásványvizek azok az ásvány és gyógyvizek, amelyekben a nátrium és a kálium, valamint a hidrogén-karbonát van túlsúlyban. Kedvező a hatásuk a savtúltermeléssel járó gyomorbetegségekre, terápiás felhasználásukban régóta jelentős helyet foglal el az ivókúra.
5. A szulfátos ásványvizekhez tartoznak a glaubersós, keserűsós vizek, magas szulfáti és nátrium vagy magnézum tartalommal. A hígabb keserűvizeket ivókúrában alkalmazzák, gyakran máj és epebetegségek kezelésére, míg a nagyon tömény keserűvizek a székrekedést szüntetik meg.
6. A Jódos-brómos ásványvizek kedvező hatását hypothyreosisban, jódhiányos strumában, arteriosclerosisban, hörghurutban írták le.
7. A vasas vizek vashiányos vérszegénység kezelésében, roborálás esetén, műtét utáni felerősítésre előnyösen alkalmazhatók.
8. A radontartalmú vizeket belégzésre, fürdésre és ivókúrára egyaránt használják, de a legelőnyösebb az ivókúra. Ezek értágító hatásúak, rendszeres alkalmazásukkal csökken a vérnyomás, enyhülnek az érelmeszesedéses panaszok, a fájdalom, kedvezően hat a cukorbetegségre, köszvényre.
Bár a szikszói kutakból származó vizet nem palackozzák, a Balf térségéből származó palackozott ásványvizek jelenleg is elérhetőek a kereskedelmi forgalomban - olvasható a közleményben. A Pet-Pack Kft. ismertette: az év első kilenc hónapjában összesen 927 millió liter ásványvizet palackoztak a hazai gyártók.
A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács (MÁSZT) adatai szerint 2012. harmadik negyedévében 365,9 millió liter palackozott ásványvizet forgalmaztak Magyarországon. Ennek 53,5 százaléka - mintegy 195 millió liter - volt szénsavas, 8,3 százaléka enyhén szénsavas, 38,2 százaléka pedig szénsavmentes víz.
Az Európai Unió vonatkozó direktívája alapján elismert ásványvíz összesen 159 található Magyarországon. Ennél többel csak Németország (765) és Olaszország (346) rendelkezik az uniós tagállamok között, így Magyarország olyan "vizes nagyhatalmakat" utasított maga mögé, mint Spanyolország vagy Franciaország.
A multik és a magyar piac
A magyarországi kutak többsége multinacionális élelmiszeróriások kezében van. A Coca-Coláé például a NaturAqua, a Margitszigeti a Pepsi csoporthoz tartozik, de a Fonyódit is megvette néhány éve a szlovén Jana. „A multiknak nem érdeke, hogy kivigyék a jó minőségű magyar vizet a külföldi piacokra, mert akkor a saját prémium márkáikat gyengítenék” – fogalmazott egy kisebb kút tulajdonosa.
Amerikában és a Közel-keleten például leginkább tengervizet mérnek a forgalmazók –természetesen a sómentesítés után-. Nehéz versenyezni ezekkel a nagy világcégekkel, például Mexikóban 60 forintnak megfelelő dollár alatt kínálják a víz literét, nekünk csak a szállítás kerülne ennyibe.
Úgy tűnik azonban, hogy nem minden multi igyekszik a helyi termelésből kiszolgálni a piacokat. A Nestléhez tartozó Kékkútinál (a Kereki és Nestlé Aquarel is a svájci óriáscég kezében van, utóbbi saját márka) például szintén a román piac fel kacsintgatnak. Amerikai és kínai piacokat is vizsgálnak, utóbbinál már több lehetséges forgalmazó partner is megkereste őket a majdnem másfél milliárdos országból.
Nem muszáj külpiacokon boldogulni, hiszen a Magyarországon is folyamatosan nő a kereslet az ásványvizek iránt. Évente több mint 30 százalékkal bővül a piac, körülbelül 60 százalék a szénsavas vizek aránya, de folyamatosan nő a kereslet a szénsavmentes vizek iránt. Az ízesített vizek körülbelül 5 százalékot képviselnek, de ennek a szegmensnek is folyamatosan növekszik a részesedése. A Magyar Ásványvíz Szövetség adatai alapján egyébként körülbelül 35 milliárd forintos a teljes magyar iparág.
A magyar piacot négy szegmensre lehet felosztani. Az olcsó, főként saját márkás termékek literenként jellemzően 50 forint alatti áron kaphatók. A középszegmens 60-80 forint, a felső 90 forint felett és van egy prémium kategória, amely 500 forintig is elmehet. A márkás ásványvizek átlagára 90 és 120 forint között van.
A hazai és a nemzetközi piac tehát jó lehetőséget kínál a fejlődésre. Magyarországon több mint 100 kút és forrás található jó minőségű ásványvízzel, és körülbelül 45-50 helyen folyik palackozás. A rendszerváltás előtt is működött már nyolc kút: egy kisebb Észak-Magyarországon (Parád), kettő Budapesten (Margitsziget és Őrmező), három nyugaton (Balf, Kékkút, Fonyód), illetve Szegeden (Anna) és Mohán (Ágnes).
Az elmúlt évtizedekben jó néhány új kutat fúrtak az országban: Zalaszentgróton a Coca-Cola kezdte el gyártását, de az utóbbi évek eredménye az úgynevezett ’magyar ásványvíz Szilícium-völgy’ kialakulása, (Szentkirályi, Mizse, Veritas és Aquarius) ezek ugyanis az egymástól néhány kilométerre fekvő Szentkirály, Lajosmizse és Albertirsa kútjaiból származnak.
Amit az ásványvízről tudni kell
Az ásvány és gyógyvizek használata az emberiség történetében évezredekre nyúlik vissza. A természetes forrásokból származó vizek fogyasztására, azok egészségre gyakorolt jótékony hatására számos monda, népmese utal. A fürdőzés vallási rituálé is volt, eközben gyakran észlelték a vizek gyógyhatását is.
A gyógyvíz és ásványvíz fogalmát először az 1929-es un. fürdőtörvényben különböztették meg és foglalták írásba. Eszerint az ásványvíz minden literjének legalább 1000 mg a talajrétegen keresztül szivárgó, kőzetekből kioldott ásványi anyagot kell tartalmaznia, a gyógyvíz pedig olyan ásványvíz, amely vegyi összetétele és fizikai tulajdonságai következtében gyógyító hatású.
Egészen 2004-ig, az Európai Unióhoz való csatlakozásig ezt a fogalmat használták Magyarországon. Hazánkban nagyon sok a magas ásványi anyag tartalmú víz, ennek oka a kőzetek szerkezete, és a nagy mennyiségben található magas hőmérsékletű víz.
Az ásványvíz mostani megállapítása szerint olyan ivóvíz, amely legalább 500 mg/liter oldott ásványi anyagot tartalmaz, és amelyek sajátos ízt és gyakran gyógyhatást kölcsönöznek neki. Az ásványvíz az ivóvízzel azonos beszerzési helyről, védett ártézi kútból, vagy forrásból származik. A vizek döntő többsége szénsav mentes, melyet a palackozás előtt dúsítanak. A fentieknek köszönhetően a hazai vezetékes ivóvizek fele, és a természetes források többsége is ásványvíznek minősülnek.
A természetes ásványvizek összes oldott ásványianyag-tartalma legalább 1000 mg/l, vagy az oldott összes szilárd ásványianyag-tartalma 500-1000 mg/l között van, és tartalmazza az alább felsorolt aktív biológiai anyagok valamelyikét:
Lítium-ion legalább 5 mg/l, Szulfid-ion vagy titrálható kén legalább 1 mg/l, Metakovasav legalább 50 mg/l, Nátrium-ion kevesebb 200 mg/l-nél, Magnézium-ion legalább 20 mg/l, Kalcium-ion legalább 60 mg/l, Bromid-ion legalább 5 mg/l, Jodid-ion legalább 1 mg/l, Fluorid-ion 0,8-1,2 mg/l, Radonaktivitás legalább 37 Bq/l, Szabad szén-dioxid legalább 1000 mg/l
A gyógyvizek hasonló jellemzője akár a 20.000 mg/l-t is elérheti, mely viszont csak kizárólag ártézi kút révén nyerhető, lényegesen mélyebb rétegből. Jellegük szerint főleg kalcium-, magnézium-, nátrium-hidrogén-karbonátos, kloridos, szulfátos, fluoridos vizek, illetve ezek változatai.
Az elfogyasztott ivóvíz többszörös körforgásban lép kölcsönhatásba a testszövetekkel, az ásványvizek is így fejtik ki jótékony hatásukat. (Például egy felnőtt ember agyán 1400 liter víz halad át egy nap, a vesét pedig 2000 liter víz mossa át.) A szervezetnek számos olyan anyagra van szüksége, amelyet nem biztos, hogy felveszünk a táplálékkal együtt, de lehet, hogy megtalálható egyes ásványvizekben.
Az ásványvízforrások mellett - azok gyógyhatásának köszönhetően - gyakran nőttek ki fürdők, üdülőhelyek. Magyarország a világ egyik ásványvízforrásokkal és felszínre hozható ásványvízvagyonnal leginkább megáldott része. Jelenleg az ivóvíz szolgáltatók létesítményeit figyelmen kívül hagyva több mint száz, kifejezetten a palackozás céljából létesített ártézi kút és forrás ad elismert természetes ásványvizet és ezek közül mintegy 50-nek a vizét palackozzák is. A világon több mint 3000 ásványvízmárka van forgalomban.
Nagyon sok magyar és külföldi palackozott „ásványvíz” nem felel meg az ásványvíz követelményeinek (feliratuk téves), mert csak forrásvíznek, ivóvíznek tekinthetők. Mesterségesen is állítanak elő ásványi és egyéb anyagokkal dúsított vizet, ezek azonban ezek nem tekinthetők természetes ásványvíznek.
Magyarországon az ásványvizeket több csoportba sorolhatjuk:
1. Egyszerű termális vizek: Oldott anyagokban szegények, de hőmérsékletük magasabb, mint 20-25 Celsius fok. Ezek ivókúrában alkalmazva görcsoldó hatásúak.
2. Egyszerű szénsavas (savanyú) vizek: Természetes szénsavtartalmuk miatt kedvező hatást fejtenek ki az emésztőrendszerre, különösen jól érvényesül hatásuk a savhiányos gyomorhurutok kezelésében.
3. A meszes-földes ásványvizek jelentékeny mennyiségű kalciumot juttatnak a szervezetbe, hasznos kiegészítői lehetnek a táplálékkal bevitt kalciumnak. Az osteoporosis megelőzésében, terhesség és szoptatás alatt fellépő görcskészség csökkentésében lehet szerepük, előnyösek urológiai betegségekben, szív- és érrendszeri betegségek esetén. Magyarországon elsősorban a budapesti illetve Budapest környéki ásványvizek sorolhatók ide.
4. Alkalikus ásványvizek azok az ásvány és gyógyvizek, amelyekben a nátrium és a kálium, valamint a hidrogén-karbonát van túlsúlyban. Kedvező a hatásuk a savtúltermeléssel járó gyomorbetegségekre, terápiás felhasználásukban régóta jelentős helyet foglal el az ivókúra.
5. A szulfátos ásványvizekhez tartoznak a glaubersós, keserűsós vizek, magas szulfáti és nátrium vagy magnézum tartalommal. A hígabb keserűvizeket ivókúrában alkalmazzák, gyakran máj és epebetegségek kezelésére, míg a nagyon tömény keserűvizek a székrekedést szüntetik meg.
6. A Jódos-brómos ásványvizek kedvező hatását hypothyreosisban, jódhiányos strumában, arteriosclerosisban, hörghurutban írták le.
7. A vasas vizek vashiányos vérszegénység kezelésében, roborálás esetén, műtét utáni felerősítésre előnyösen alkalmazhatók.
8. A radontartalmú vizeket belégzésre, fürdésre és ivókúrára egyaránt használják, de a legelőnyösebb az ivókúra. Ezek értágító hatásúak, rendszeres alkalmazásukkal csökken a vérnyomás, enyhülnek az érelmeszesedéses panaszok, a fájdalom, kedvezően hat a cukorbetegségre, köszvényre.
0 Megjegyzések