Az MTA megújuló intézethálózata tizenkét vezetőjének adta át kinevezését Pálinkás József, az Akadémia elnöke. A tíz kutatóközpont élére kinevezett főigazgatókat és a két kutatóintézet vezetésével megbízott igazgatókat az együttműködési lehetőségek jobb kihasználására, valamint tehetséges fiatalok felkutatására biztatta.
Egy évvel azután, hogy tavaly decemberben az MTA rendkívüli, 182. közgyűlése 74,9 százalékos többséggel támogatta az Akadémia kutatóintézet-hálózatának megújítását szorgalmazó elnöki előterjesztést, Pálinkás József vezetői kinevezéseket adott át. A megbízások ünnepélyes átadását megelőző beszédében az MTA elnöke arra kérte a frissen kinevezett főigazgatókat és igazgatókat, hogy keressék és használják ki az együttműködési lehetőségeket. Ez szükséges ahhoz, hogy Magyarország egyetlen főhivatású kutatóintézet-hálózata valóban egységes és hatékony rendszerben működhessen. Az intézmények megújításának folytatására, felelős és bátor döntéshozatalra biztatta őket. „A kutatóközpontokban és intézetekben a különböző tudományágak sajátosságait is figyelembe vevő, világos követelmény- és értékelési rendszert kell kialakítani" – emelte ki Pálinkás József, aki szerint ez a versenyképesség egyik legfontosabb feltétele. A kutatóhálózat tagjai között tevékenységük és eredményeik kölcsönös és alapos megismerésével új interdiszciplináris kapcsolódási pontok jöhetnek létre. A különböző tudományterületek képviselői új kutatási témákat találhatnak, közösen vehetnek részt európai uniós pályázatokon.

     A köztestület döntése nyomán Pálinkás József a 2012. január 1-jétől létrejött tíz kutatóközpont élére tavaly decemberben egy évre megbízott főigazgatókat nevezett ki. Ezt követően, idén tavasszal az MTA elnöke kiírta a legfeljebb öt évre szóló vezetői pályázatokat két, a megbízatási idő lejárta miatt szintén szükségessé váló, önálló kutatóintézeti igazgatói pályázattal együtt. A kutatási műhelyek autonómiáját és tudományos kiválóságát megőrző új szerkezetben az önálló intézetek közül öt változatlan formában működik tovább január óta. Ezek közül három – az MTA Atommagkutató Intézet, az MTA Nyelvtudományi Intézet, valamint az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet – esetében nem volt szükség új pályázat kiírására, mert az élükön álló  igazgatók megbízatása nem járt le.
A beérkezett pályaművek elbírálására Pálinkás József egy-egy öttagú eseti bizottságot kért fel. A testületek a tudományos osztályok véleményének kikérése után, a pályázókat rangsorolva tettek ajánlást az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának, ennek alapján Németh Tamás főtitkár fogalmazta meg a vezetők személyére vonatkozó javaslatait az MTA elnökének, aki az Európai Unió ajánlásainak megfelelő pályázati eljárás során 2013. január 1-jei hatállyal kinevezte a vezetőket.
Pálinkás József döntése alapján az MTA Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója Bedő Zoltán lett, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontját főigazgatóként Fodor Pál vezeti. Az elmúlt egy esztendőben mindketten megbízott főigazgatók voltak, akárcsak Ábrahám Péter, aki az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatói pozícióját nyerte el. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpontját január 1-jétől Horváth Ákos, az MTA EK Atomenergia Kutatóintézet igazgatóhelyettese irányítja. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának vezetésére továbbra is Fazekas Károly, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának irányítására a főigazgatói posztot mostanáig betöltő Báldi András kapott megbízást. Ormos Pál az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának főigazgatójaként folytatja tovább munkáját. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontját az elmúlt egy esztendőben megbízott főigazgatóként tevékenykedő Körösényi András vezeti. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgatói posztjára az MTA elnöke Keserű Györgyöt nevezte ki, aki a Richter Gedeon Nyrt-nél a Hatóanyag kutatási és fejlesztési főosztályvezető helyettesekéntdolgozott. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontját Lévai Péter vezeti. A főigazgatók megbízatása három évre szól.
Újabb ötéves igazgatói ciklusát kezdi meg az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének élén Freund Tamás, és az MTA elnöke további két esztendővel meghosszabbította Inzelt Péter igazgatói megbízatását is az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében.
     A főigazgatók és igazgatók megbízólevelük átadásakor rövid nyilatkozatban értékelték eddigi munkájukat, és beszéltek terveikről is.
"Egyik legfontosabb törekvésem az volt, hogy az intézményi megújulás idején a tudományos kutatások zökkenőmentesen folytatódjanak" – mondta az MTA Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója. Bedő Zoltán szerint az elmúlt egy évben sikerült a kutatók számára biztonságot jelentő hátteret, valamint az elmélyült tudományos munkához szükséges szellemi környezetet kialakítani. A munka folyamatosságát és az anyagi forrásokat sikeres pályázatokkal is biztosító pénzügyi feltételek megteremtése mellett kiemelte a generációváltás érdekében tett lépéseiket. Ezek eredményeként az idén 27 új fiatal kutató – ami a teljes kutatói létszámra vetítve körülbelül 10 százalék – kezdte meg munkáját az ATK-ban. Bedő Zoltán tervei szerint az egyes intézetek igazgatói posztjaira kiírt pályázatok elbírálását és a vezetők kinevezését követően áttekintik majd a különböző kutatási programokat, és meghatározzák, melyeket érdemes közülük akár kiemelten is támogatni. Reméli, hogy sikerül kiterjeszteni a hatékonyabb munkát és működést lehetővé tévő kutatócsoporti rendszert, amelynek keretében az igazán kiváló teljesítményt nyújtók kapnak több lehetőséget.
Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója az elmúlt év legfontosabb feladatának a hét intézet munkájának összehangolásával kialakított, működőképes rend megteremtését tartotta. Az egyik legnagyobb sikerüknek azt nevezte, hogy ezt a kutatóközponton belül folyó munka, az egyes intézmények és az diszciplináris érdekek összeegyeztetésével tudták elérni. "Rendkívül nagy eredmény a MTA BTK pénzügyi helyzetének stabilizálása, ami a sikeres és kitartó pályázásnak köszönhető" – emelte ki Fodor Pál, aki a következő időszak feladatai közül a már korábban kidolgozott, interdiszciplináris és intézetközi projektek életre keltését, az együttműködés további fejlesztését, a belső és külső értékelési rendszer hathatós érvényesítését említette. Véleménye szerint tudományos eredményeik sokkal hatékonyabb és erőteljesebb kommunikációjára van szükség, és javítaniuk kell még az általa vezetett intézmény nemzetközi pályázatokon való szereplésén is.
"A legnagyobb eredménynek talán a lelki konszolidációt érzem. Azt, hogy a kollégák mind a négy intézetünkben elfogadták a megújulás szabta kereteket, és hozzáfogtak az átalakításból származó előnyök kiaknázásához – foglalta össze az elmúlt esztendő tapasztalatait Ábrahám Péter, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. – Nyitottabbak lettünk, kezd magától értetődővé válni, hogy egy kutatási témára több intézetből szövetkeznek a szakértők." A belső erőforrások újfajta elosztását, a stabil gazdasági helyzetet, a kiegyensúlyozott légkört, a hosszú évek óta tervezett infrastrukturális fejlesztések megvalósítását kiemelve arra számít, hogy a sikeres, pályázat- és publikációképes csoportok új lendületet fognak kapni, teljesítményük hazai és nemzetközi összehasonlításban is javul majd, míg a megújulásra alkalmatlan témákkal a továbbiakban nem foglalkoznak a kutatók. Ábrahám Péter reméli, hogy több fiatal kutató és egyetemi hallgató további pályafutását fogja meghatározni az a három hónap, amelyet az MTA meghívására Stephen James Mojzsis, a University of Colorado geológusprofesszora tölt el a kutatóközpontban. "Szeretném elérni, hogy a négy intézet személyes kapcsolatok révén is minél jobban összekovácsolódjon, és még inkább magától értetődő legyen a közös gondolkodás, problémamegoldás. Ha mindez megvalósul, akkor az MTA CSFK jó úton halad, hogy sikeres, modern kutatóközponttá váljon" – fogalmazott Ábrahám Péter.
"Fennakadás nélkül folytatódott a munka az újonnan létrejött MTA Energiatudományi Kutatóközpontban" – tekintett vissza az elmúlt egy évre a megbízott főigazgatói poszton Gadó Jánost váltó Horváth Ákos. A korábban részben már alkalmazott életpályamodellt az intézmény valamennyi munkatársára kiterjesztette, és jelenleg is folyik egy korszerű, a kutatók és kutatócsoportok teljesítményét értékelő rendszer kidolgozása. A nukleáris energetikai témák mellett a jövőben nagyobb szerepet kapnak az atomenergián kívüli kutatások, az EK ezen a területen is együttműködést szorgalmaz az egyetemekkel és az MTA intézményhálózatába tartózó intézetekkel. A főigazgató kulcskérdésnek tartja a fiatal kutatók megnyerését, illetve megtartását, amelyet szintén elősegíthet a felsőoktatási intézményekkel kialakított szorosabb kapcsolat.
Az elmúlt hónapok legfontosabb eredményének a kutatóközpont stabil gazdálkodásának megteremtését és a kutatási infrastruktúra fejlesztését tartja Fazekas Károly, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója. Az adminisztratív és pénzügyi intézkedések mellett megújultak a kutatóközpont adatbankjának szoftverei és szerverei, és bővült a kutatásra előkészített adatállomány. A főigazgató a közeljövőre vonatkozó tennivalók között említette a kutatók egyéni értékelését, új, intézetközi, interdiszciplináris kutatócsoportok létrehozását: "Stratégiai lépéseket kell tennünk, hogy bekapcsolódjunk a közgazdaságtudomány megújítását célzó jelentős nemzetközi programokba. Pályázatokkal, saját erőforrásaink átcsoportosításával világszerte elismert kutatók bevonásával szeretnénk új kutatócsoportokat létrehozni" – fogalmazott.
Báldi Andrásnak, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójának az intézmény nemzetközi és hazai láthatóságának, tudományos teljesítményének növelése mellett az ott dolgozók összekovácsolása volt a célja egy évvel ezelőtt. "A kutatói munka hatékonyságának növelése érdekében leraktuk egy átfogó, teljesítményorientált követelményrendszer alapjait, a kezdő kutatók számára cikkíró kurzusokat szerveztünk, hogy felkészítsük őket az új elvárásokra, és elindítottuk az ökológia magyar művelőinek blogját" – sorolta a közelmúlt történéseit Báldi András. Az elkövetkező időszak céljai között az intézményi működés teljes zavartalansága érdekében szükséges finomhangolást említette, továbbá az MTA Lendület programjának támogatásával folytatott ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kutatást. Mint elmondta: A finomhangolás eredményeképpen nagyobb szerephez juthat például a Duna-kutató Intézet, amely személyi fejlesztés és belső erőforrás-átcsoportosítás eredményeképpen hatékonyabban tud majd részt venni az Európai Unió Duna Régió Stratégiájában.
Az elmúlt évben a folyamatos szakmai megújulás zálogaként két ígéretes kutatócsoport is indult – élükön ambiciózus fiatal vezetőkkel – az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában. Fontos beszerzéseknek köszönhetően bővült a műszerállomány, amelynek eredményeként jelentősen javult az intézet – közleményekben megnyilvánuló – tudományos teljesítménye. A kutatóközpont főigazgatójaként második ciklusát megkezdő Ormos Pál a színvonal további emelésének kulcsát a folyamatos szakmai, emberi, infrastrukturális megújulásban látja. A kutatóközpont a fénymikroszkópia és a bioinformatika területén fejlesztéseket tervez, és szorgalmazza egységeinek szoros együttműködését. "A kutatóhálózat megújulása a szinergiák kihasználására, az együttműködés fokozására ösztönöz, ezért remélem, e téren is eredményekről számolhatunk majd be" – mondta.
"Megteremtettük a kutatóközpont funkcionális működésének kereteit, kidolgoztuk a társadalomtudományi kutatói teljesítményértékelés alapelveit, megjelentünk a felfedező kutatások és kiválósági pályázatok piacán. A társadalomtudományok területén pedig most először indult Lendület program által támogatott kutatás" – vette számba az elmúlt év eredményeit az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója, Körösényi András. Az intézet a jövőben három területre összpontosít: előtérbe állítja a felfedező kutatásokat, diszciplínánként néhány, hosszabb távon is kiemelt kutatási irányt alakít ki, végül olyan feltételeket igyekszik teremteni, amelyek elősegítik az erőteljesebb bekapcsolódást a nemzetközi tudományos vérkeringésbe. A Lendület program eredményeként folyamatban van az első nemzetközi kutatócsoport létrehozása is.
A versenyszférából, a Richter Gedeon Nyrt-ből érkezik az MTA Természettudományi Kutatóközpont élére Keserű György. "Az MTA multidiszciplináris Természettudományi Kutatóközpontjának létrehozásával, valamint az MTA Q2 épületének 21. századi infrastruktúrájával a magyar természettudományi kutatás egyedülálló, kivételes lehetőséget kapott és kap. Meggyőződésem, hogy a versenyszféra vállalataitól érkező, közös fejlesztéseket szorgalmazó lehetőségeket és a kutatóközpont világszínvonalú felfedező kutatási eredményeit maximálisan kihasználjuk majd – hangsúlyozta Keserű György. A főigazgató megtiszteltetésként értékelte felkérését a kutatóközpont vezetésére, és bízik benne, hogy a versenyszféra kutatás-fejlesztési fellegvárában, a Richter Gedeon Nyrt-nél szerzett sokéves szakmai és vezetési tapasztalatát és tudományos felkészültségét kamatoztatni tudja a stratégiai célok megvalósítása érdekében. Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója az mta.hu-nak nyilatkozva elmondta: "Dr. Keserű György kinevezése vállaltunk számára a társaságunknál folyó magas színvonalú kutatás-fejlesztési tevékenység elismerését jelenti. Büszkék vagyunk rá, hogy társaságunk hazai és nemzetközi mércével mérve is méltán elismert szakemberek kinevelését tudja biztosítani, amivel hozzájárul a hazai innováció színvonalának és versenyképességének emeléséhez."
Külföldön látott, néha irigyelt módszerek és megoldások meghonosítására alkalmas lehetőségnek is nevezte egy évvel ezelőtt főigazgatói megbízatását Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont vezetője. Szerinte ebben az intézeti kutatócsoportoknak kell játszaniuk a kulcsszerepet. A főigazgató az ő megerősítésük mellett az infrastruktúra fejlesztését tartja a jövő legfontosabb feladatának, amelyben számít a megújulásra és megújításra képes, az új dolgok iránt fogékony fiatal kutatócsoport-vezetőkre. Az erőforrások hatékonyabb koncentrálását célul kitűző akadémikus által irányított intézmény jelentős, nemzetközi szintű sikere volt az elmúlt egy évben, hogy az Európai Nukleáris Kutatási Szervezettel együttműködésben a csillebérci helyszínen építheti meg az első ultraszélessávú hálózatot használó adatfeldolgozó centrumot. A CERN új "agyközpontja" a tervek szerint január elején kezdi meg próbaüzemét. A Wigner Adatközpont informatikai infrastruktúráját, valamint üzembiztonságát tekintve egyaránt az európai IT-rendszerek élvonalába tartozó létesítmény lesz.
Az Akadémia elnöke két önálló kutatóintézet igazgatói posztjára is pályázatot írt ki. Ennek eredményeként az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, valamint a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet élén az eddigi vezetők, Freund Tamás és Inzelt Péter folytathatják a munkát.
Az MTA KOKI-t 2002 óta irányítja a január 1-jétől harmadik ötéves ciklusát kezdő Freund Tamás. A nemcsak neves hazai, hanem külföldi kutatókat is vonzó kutatóintézet egyike a világ legmagasabb presztízsű tudományos műhelyeinek. Az intézet eredményeit jól példázza az Európai Kutatási Tanács (ERC) tapasztalt kutatóknak kiírt pályázatán elért tavalyelőtti siker: a Freund Tamás és Nusser Zoltán által vezetett csoportok együttesen több mint 5 millió euró támogatásban részesültek. Az, hogy egy tudományterületen azonos országbeli, sőt ugyanabban az intézetben működő két kutatócsoport egyszerre nyerjen ERC-pályázatot, igazi ritkaságnak számít. "A siker titka elsősorban a nagy visszhangot kiváltó közleményekben rejlik, a KOKI kutatói az elmúlt 3 évben összesen 8 cikket közöltek a Science-ben és a Nature-ben" – emelte ki Freund Tamás. A Szentágothai-tanítvány, agy díjas idegtudós által vezetett intézményben az elmúlt években öt, a Pálinkás József által kezdeményezett Lendület program keretében létrejött kutatócsoport indult. A jövőről szólva Freund Tamás egyebek mellett a kutatási eszközpark folyamatos megújítását, a kutatói állomány fiatalítását, tehetségek hazahozatalát, itthon tartását, a kutatási potenciál maximális kiaknázását és a hazai, valamint külföldi akadémiai, egyetemi és ipari partnerekkel folytatott együttműködést emelte ki.
Húsz esztendeje vezeti igazgatóként a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetet Inzelt Péter, aki két évre szóló megbízólevelét vette át az MTA elnökétől. Az elmúlt hónapok történései között a kutatói részlegek számának ésszerűsítését és az infrastrukturális fejlesztéseket említette, valamint kitért az egyetemekkel fenntartott együttműködés jelentőségére, az intézet szoros nemzetközi kapcsolataira és a fiatal kutatók magas arányára. "Egy kutatóintézet működésében a stabilitás nagy érték" – szögezte le Inzelt Péter. Úgy véli, a kutatóintézet azokon a területeken lehet igazán sikeres, amelyeken a felfedező és a célzott kutatások kölcsönös szinergiával segítik egymást, és egyensúly alakul ki közöttük. A matematikai kutatások eredményeit hasznosító témák közül az új elvű számítások és az óriási adattömegek karbantartását (big data) emelte ki - utóbbi témában a Lendület program keretében létrejött kutatócsoport is működik.