A holokausztáldozatok földi maradványainak meggyalázásával vádolnak egy svéd művészt, miután kiderült, hogy a férfi a majdaneki koncentrációs tábor krematóriumából gyűjtött hamvakat használta fel egyik alkotásához.
Vizet és a holokauszt során elhunytak hamvait használta fel Carl Michael von Hausswolff a svédországi Lund városának egyik galériájában található, szürke csíkokat ábrázoló festményéhez. „Ki tudja, lehet, hogy a hamvak pont az én szeretteimből maradtak hátra” – nyilatkozta a svédországi zsidóság egyik vezetője, a holokauszt során több családtagját is elveszítő Salomon Schulman, „undorítónak” nevezve von Hausswolff festményét.
A művész 1989-ben, majdaneki látogatása alkalmával gyűjtötte össze a hamvakat. Mint von Hausswolff fogalmazott: „a hamvak az emberek lelkét és emlékét őrzik; azokét az áldozatokét, akiket más emberek kínoztak meg és gyilkoltak le a 20. század legkegyetlenebb háborújában”. A majdaneki koncentrációs tábor 34 hónapon keresztül, 1941 és 1944 között működött, területén 79 ezer embert – többségükben lengyel zsidókat – mészároltak le.
A most kipattant botrány ellenére a lundi galéria tulajdonosa, Martin Bryder védelmébe vette az alkotást. „Kérem, jöjjenek el a galériába, nézzék meg a festményt és döntsék el, hogy mennyire ellentmondásos” – közölte Bryder.
A művész 1989-ben, majdaneki látogatása alkalmával gyűjtötte össze a hamvakat. Mint von Hausswolff fogalmazott: „a hamvak az emberek lelkét és emlékét őrzik; azokét az áldozatokét, akiket más emberek kínoztak meg és gyilkoltak le a 20. század legkegyetlenebb háborújában”. A majdaneki koncentrációs tábor 34 hónapon keresztül, 1941 és 1944 között működött, területén 79 ezer embert – többségükben lengyel zsidókat – mészároltak le.
A most kipattant botrány ellenére a lundi galéria tulajdonosa, Martin Bryder védelmébe vette az alkotást. „Kérem, jöjjenek el a galériába, nézzék meg a festményt és döntsék el, hogy mennyire ellentmondásos” – közölte Bryder.
0 Megjegyzések