A fészekodúkból télre kiköltöznek a madarak, ezért ilyenkor jön el a takarítás ideje. Rendszeres takarítás hiányában az odúkban különféle paraziták telepedhetnek meg, amelyek lehetetlenné teszik a hasznos madarak életét. A tisztításhoz erős ecsetet és tiszta szappanoldatot használjunk.
Érdemes már most kiakasztani az új fészekodvakat. Ezeket akár téli menedékként is használhatják a madarak. A telelő rágcsálóknak speciális peleodú szükséges. Vadon élő hasznos állatokat is könnyen a kertünkbe csalogathatunk, ha a kert egyik távolabb eső végében rőzsét halmozunk fel, és ezt esetleg lombbal is alaposan feltöltjük. A hívogató búvóhely az állatok sokaságát vonzza: megtelepedhetnek a környékbeli sünök, gyíkok, madarak, nem is beszélve a számtalan rovarról.
Hasznos-e a téli madáretetés?
A természetvédelmi szakemberek között is vita tárgya a téli etetés. Az emberek közelében elhelyezett etetőknél ugyanis többnyire csak egy-két, igen elterjedt fajt tudunk jól tartani, míg a ritkább, félénk madarak a megerősödött konkurencia hatására még nagyobb veszélybe kerülnek. Az etetés ellenzői azt is felhozzák, hogy a madarakban kialakuló, embertől való függés nem természetes folyamat, és a táplálkozóhelyen kialakult tömegben a betegségek is jobban terjednek.
Az etetés ebből következően valóban csak akkor hasznos, ha a hosszú ideje tartó fagyok és a tartós hólepel lehetetlenné teszik a természetes élelem elérését. Ha pedig az etetés mellett döntöttünk, akkor legyünk következetesek: a higiéniai szempontokra tekintettel folyamatosan cseréljük a talajon elhelyezett etetőt, és a felfüggesztett házikókat is rendszeresen takarítsuk ki. Vitatott kérdés a téli madáretetés: csak akkor hasznos, ha a fagyok hosszú ideig megakadályozzák, hogy a madarak hozzáférhessenek a természetes táplálékhoz.
A magevők - mint nevük is mutatja - napraforgómagot, kendermagot és gabonamagvakat fogyasztanak szívesen. Ezeket a magokat is nyugodtan belekeverhetjük a marhafaggyúból és korpából gyúrt eleségbe. Magokat fogyasztanak a verebek, a pintyek, a néhány cinke, a csíz, a pirók, a meggyvágó, a fakopáncs, a zöldharkály, illetve a csúszka. Nem szabad a madarakat sós vagy főtt ételmaradványokkal etetni; szintén alkalmatlan a kenyér és más kovászos tészta is!
Ha sünre bukkanunk a kertben, és az még nem kezdte meg a téli álmát, akkor megetetetjük zabpehellyel kevert kutya- vagy macskaeleséggel. Folyadékként csak egy kis tálnyi vizet tegyünk ki neki, semmiképpen sem tejet, még ha ez elterjedt szokás is. Ha félünk, hogy a sün nem talál már téli búvóhelyet magának, akkor segíthetünk neki: helyezzünk el a bokrok védelmében, vastag lombtakaróra egy kisebb ládát, amelynek megfelelően nagy a bejárata.
A téli madáretetés ABC-je
Madaraink számára nagy nehézséget jelent a téli időszak, hiszen ilyenkor a hideg miatt átmenetileg megszűnik számukra az eddigi rovartáplálék és a legtöbb faj átvált a mag- és bogyófélék fogyasztására. Ezek nem mindig és mindenhol állnak elegendő mennyiségben a rendelkezésükre, ezért ezen időszak túlélésében létfontosságú lehet egy folyamatosan működő madáretető.
A madáretető szinte bármiből és bárhogyan készülhet, de azért jobb, ha ragaszkodunk a fához és egyéb természetes anyagokhoz. A lényeg, hogy a kihelyezett madáreleséget ne lepje be a hó és ne ázzon meg. Elsőrangú téli eleség a napraforgómag, amit az etetőn megforduló minden madár szívesen fogyaszt. Emellett mindenféle olajos magvat kitehetünk (pl. tökmag, összetört mogyoró, dió), illetve fák, bokrok ágaira akaszthatunk szalonnát is. Mind a magok, mind a szalonna esetében nagyon fontos, hogy azok só- és fűszermentes natúr változatok legyenek!
A pintyféléknek adhatunk darált kukoricát, apró magvakat (len, kender, köles, cirok, muhar, repce). Rigóféléknek adhatunk mindenféle konyhai maradékot (pl. burgonya, almahéj, reszelt répa, sajt, túró), melyeket hómentes talajra bokrok, vagy fák alá kell kihelyezni. A rigók és a cinegék is szívesen fogyasztják a fák, bokrok ágaira tűzött fél, vagy egész almát.
A kertbe ültethetünk mindenféle bogyós bokrokat: pl. fagyalt, berkenyét, tűztövist. Készíthetünk madárkalácsot is. Ennek készítésekor só- és fűszermentes olvadt faggyúba, zsírba napraforgó és más olajos magvakat is keverhetünk, majd mielőtt megdermed, egy madzagot teszünk bele, amivel a fára akasztható.
Hogyan etessük a madarakat?
Kenyeret, morzsát, péksüteményféléket nem szabad adni a madaraknak. Ezek ugyanis hamar átnedvesednek, megsavanyodnak, megromlanak, amitől a madarak bélgyulladást és hasmenést kaphatnak, amitől legyengülnek és akár pusztulásukhoz is vezethet.
Madáretetéssel szinte egész évben próbálkozhatunk, de a téli időszakot kivéve a legtöbb madár nem fog törődni az etetésre kihelyezett eleséggel, hiszen ilyenkor az értékesebb táplálékot nyújtó rovarokat fogyasztják. Az etetés megkezdését legcélszerűbb a késő őszre időzíteni. A kezdést nem a naptári dátumhoz kell igazítani, hanem az időjáráshoz. Az etetést az idő „rosszra” fordulásával kell megkezdeni, amikor beállnak a reggeli fagyok és a tartós nappali hidegek, de a legfontosabb, hogy amikor leesik az első tartós hó, akkor már legyen elérhető táplálék a madarainknak.
Ha valaki egyszer elkezdett a késő őszi időszakban vagy télen etetni és az folyamatos pár napon, vagy héten keresztül, akkor nem hagyhatja abba egyik napról a másikra. Mert azzal többet árt, mintha egyáltalán nem is etetett volna. Az etetőre járó madarak ugyanis megszokják, hogy minden nap elegendő táplálékot találnak ott, így nem keresnek más fő táplálékforrást. Ha ez a táplálékforrás megszűnik, akkor az ideszokott madarak nagy valószínűséggel elpusztulnak, hiszen új táplálékforrás keresése a téli időszakban igen nehéz.
Nagyon fontos, hogy az etetéshez csak úgy kezdjünk hozzá, ha azt egész télen folyamatosan tudjuk folytatni, és úgy osszuk be a rendelkezésre álló etetőanyagot, hogy az kitartson tél végéig. Inkább adjunk az egy marék helyett csak fél marékkal, de rendszeresen.
Tél végén, tavasszal általában maguktól elpártolnak az etetőről a madarak és áttérnek a sokkal értékesebb rovartáplálékra. Ilyenkor megfigyelhetjük, hogy már kevesebb, később pedig egyáltalán nem fogy a madáreleségből. Lehetőleg ekkor hagyjuk abba az etetést.
Nagyon fontos, hogy ha láthatóan nem lesz elég a madáreleség tél végéig és azt nem tudjuk pótolni, akkor csak fokozatosan, lassan álljunk le az etetéssel és ne addig etessünk, amíg van eledel. Ez a leállás legalább két hét, de inkább több kell, hogy legyen és minden nap egy picivel kevesebbet kell adni.
Az etetés mellett fontos a madarak itatása is
Gyönyörű látvány a szoba ablakából a cinege-had a madáretetőben, ám az etetés mellett a madarak itatásáról is gondoskodni kell a fagyos téli hidegben. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) azt javasolja, hogy aki teheti, az éjjel befagyott itatókat reggelente töltse fel „kézmeleg” vízzel: mivel a madarak a képződő jéghártyát még át tudják törni a csőrükkel, ezzel egész délelőttre el lehet látni őket folyadékkal - közölte az egyesület. A víz mellett a már hagyományosnak mondható etetőanyagokról - alma, mag, állati zsiradék (cinkegolyó, vaj, faggyú) - is gondoskodni kell.
A madarakat csak akkor kezdje el etetni valaki, ha a táplálék-utánpótlásról egész szezonban gondoskodni tud. Ha ugyanis az állatokat az etetőhöz szoktatja, de azt üresen hagyja, a madaraknak nem lesz idejük új forrásokat találni, és legyengült szervezetük a mínuszokban egy éjjelt sem bír ki. A vizek befagyása a vízimadarak életét is befolyásolja, de ezek a fajok nem szorulnak rá az emberi segítségre, mert a récék, ludak, sirályok a jégpáncéllal fedett tavakról a folyóvizekre költöznek vagy Európa délebbi és tengerparti régióiba vándorolnak. Ha kritikus hóhelyzet alakul ki, időnként el kell távolítani a havat a feltöltött etetőkről és itatóról – különösen, ha ezek nem fedettek -, hogy a madarak hozzáférjenek az életmentő eleséghez és vízhez.
Érdemes már most kiakasztani az új fészekodvakat. Ezeket akár téli menedékként is használhatják a madarak. A telelő rágcsálóknak speciális peleodú szükséges. Vadon élő hasznos állatokat is könnyen a kertünkbe csalogathatunk, ha a kert egyik távolabb eső végében rőzsét halmozunk fel, és ezt esetleg lombbal is alaposan feltöltjük. A hívogató búvóhely az állatok sokaságát vonzza: megtelepedhetnek a környékbeli sünök, gyíkok, madarak, nem is beszélve a számtalan rovarról.
Hasznos-e a téli madáretetés?
A természetvédelmi szakemberek között is vita tárgya a téli etetés. Az emberek közelében elhelyezett etetőknél ugyanis többnyire csak egy-két, igen elterjedt fajt tudunk jól tartani, míg a ritkább, félénk madarak a megerősödött konkurencia hatására még nagyobb veszélybe kerülnek. Az etetés ellenzői azt is felhozzák, hogy a madarakban kialakuló, embertől való függés nem természetes folyamat, és a táplálkozóhelyen kialakult tömegben a betegségek is jobban terjednek.
Az etetés ebből következően valóban csak akkor hasznos, ha a hosszú ideje tartó fagyok és a tartós hólepel lehetetlenné teszik a természetes élelem elérését. Ha pedig az etetés mellett döntöttünk, akkor legyünk következetesek: a higiéniai szempontokra tekintettel folyamatosan cseréljük a talajon elhelyezett etetőt, és a felfüggesztett házikókat is rendszeresen takarítsuk ki. Vitatott kérdés a téli madáretetés: csak akkor hasznos, ha a fagyok hosszú ideig megakadályozzák, hogy a madarak hozzáférhessenek a természetes táplálékhoz.
A magevők - mint nevük is mutatja - napraforgómagot, kendermagot és gabonamagvakat fogyasztanak szívesen. Ezeket a magokat is nyugodtan belekeverhetjük a marhafaggyúból és korpából gyúrt eleségbe. Magokat fogyasztanak a verebek, a pintyek, a néhány cinke, a csíz, a pirók, a meggyvágó, a fakopáncs, a zöldharkály, illetve a csúszka. Nem szabad a madarakat sós vagy főtt ételmaradványokkal etetni; szintén alkalmatlan a kenyér és más kovászos tészta is!
Ha sünre bukkanunk a kertben, és az még nem kezdte meg a téli álmát, akkor megetetetjük zabpehellyel kevert kutya- vagy macskaeleséggel. Folyadékként csak egy kis tálnyi vizet tegyünk ki neki, semmiképpen sem tejet, még ha ez elterjedt szokás is. Ha félünk, hogy a sün nem talál már téli búvóhelyet magának, akkor segíthetünk neki: helyezzünk el a bokrok védelmében, vastag lombtakaróra egy kisebb ládát, amelynek megfelelően nagy a bejárata.
A téli madáretetés ABC-je
Madaraink számára nagy nehézséget jelent a téli időszak, hiszen ilyenkor a hideg miatt átmenetileg megszűnik számukra az eddigi rovartáplálék és a legtöbb faj átvált a mag- és bogyófélék fogyasztására. Ezek nem mindig és mindenhol állnak elegendő mennyiségben a rendelkezésükre, ezért ezen időszak túlélésében létfontosságú lehet egy folyamatosan működő madáretető.
A madáretető szinte bármiből és bárhogyan készülhet, de azért jobb, ha ragaszkodunk a fához és egyéb természetes anyagokhoz. A lényeg, hogy a kihelyezett madáreleséget ne lepje be a hó és ne ázzon meg. Elsőrangú téli eleség a napraforgómag, amit az etetőn megforduló minden madár szívesen fogyaszt. Emellett mindenféle olajos magvat kitehetünk (pl. tökmag, összetört mogyoró, dió), illetve fák, bokrok ágaira akaszthatunk szalonnát is. Mind a magok, mind a szalonna esetében nagyon fontos, hogy azok só- és fűszermentes natúr változatok legyenek!
A pintyféléknek adhatunk darált kukoricát, apró magvakat (len, kender, köles, cirok, muhar, repce). Rigóféléknek adhatunk mindenféle konyhai maradékot (pl. burgonya, almahéj, reszelt répa, sajt, túró), melyeket hómentes talajra bokrok, vagy fák alá kell kihelyezni. A rigók és a cinegék is szívesen fogyasztják a fák, bokrok ágaira tűzött fél, vagy egész almát.
A kertbe ültethetünk mindenféle bogyós bokrokat: pl. fagyalt, berkenyét, tűztövist. Készíthetünk madárkalácsot is. Ennek készítésekor só- és fűszermentes olvadt faggyúba, zsírba napraforgó és más olajos magvakat is keverhetünk, majd mielőtt megdermed, egy madzagot teszünk bele, amivel a fára akasztható.
Hogyan etessük a madarakat?
Kenyeret, morzsát, péksüteményféléket nem szabad adni a madaraknak. Ezek ugyanis hamar átnedvesednek, megsavanyodnak, megromlanak, amitől a madarak bélgyulladást és hasmenést kaphatnak, amitől legyengülnek és akár pusztulásukhoz is vezethet.
Madáretetéssel szinte egész évben próbálkozhatunk, de a téli időszakot kivéve a legtöbb madár nem fog törődni az etetésre kihelyezett eleséggel, hiszen ilyenkor az értékesebb táplálékot nyújtó rovarokat fogyasztják. Az etetés megkezdését legcélszerűbb a késő őszre időzíteni. A kezdést nem a naptári dátumhoz kell igazítani, hanem az időjáráshoz. Az etetést az idő „rosszra” fordulásával kell megkezdeni, amikor beállnak a reggeli fagyok és a tartós nappali hidegek, de a legfontosabb, hogy amikor leesik az első tartós hó, akkor már legyen elérhető táplálék a madarainknak.
Ha valaki egyszer elkezdett a késő őszi időszakban vagy télen etetni és az folyamatos pár napon, vagy héten keresztül, akkor nem hagyhatja abba egyik napról a másikra. Mert azzal többet árt, mintha egyáltalán nem is etetett volna. Az etetőre járó madarak ugyanis megszokják, hogy minden nap elegendő táplálékot találnak ott, így nem keresnek más fő táplálékforrást. Ha ez a táplálékforrás megszűnik, akkor az ideszokott madarak nagy valószínűséggel elpusztulnak, hiszen új táplálékforrás keresése a téli időszakban igen nehéz.
Nagyon fontos, hogy az etetéshez csak úgy kezdjünk hozzá, ha azt egész télen folyamatosan tudjuk folytatni, és úgy osszuk be a rendelkezésre álló etetőanyagot, hogy az kitartson tél végéig. Inkább adjunk az egy marék helyett csak fél marékkal, de rendszeresen.
Tél végén, tavasszal általában maguktól elpártolnak az etetőről a madarak és áttérnek a sokkal értékesebb rovartáplálékra. Ilyenkor megfigyelhetjük, hogy már kevesebb, később pedig egyáltalán nem fogy a madáreleségből. Lehetőleg ekkor hagyjuk abba az etetést.
Nagyon fontos, hogy ha láthatóan nem lesz elég a madáreleség tél végéig és azt nem tudjuk pótolni, akkor csak fokozatosan, lassan álljunk le az etetéssel és ne addig etessünk, amíg van eledel. Ez a leállás legalább két hét, de inkább több kell, hogy legyen és minden nap egy picivel kevesebbet kell adni.
Az etetés mellett fontos a madarak itatása is
Gyönyörű látvány a szoba ablakából a cinege-had a madáretetőben, ám az etetés mellett a madarak itatásáról is gondoskodni kell a fagyos téli hidegben. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) azt javasolja, hogy aki teheti, az éjjel befagyott itatókat reggelente töltse fel „kézmeleg” vízzel: mivel a madarak a képződő jéghártyát még át tudják törni a csőrükkel, ezzel egész délelőttre el lehet látni őket folyadékkal - közölte az egyesület. A víz mellett a már hagyományosnak mondható etetőanyagokról - alma, mag, állati zsiradék (cinkegolyó, vaj, faggyú) - is gondoskodni kell.
A madarakat csak akkor kezdje el etetni valaki, ha a táplálék-utánpótlásról egész szezonban gondoskodni tud. Ha ugyanis az állatokat az etetőhöz szoktatja, de azt üresen hagyja, a madaraknak nem lesz idejük új forrásokat találni, és legyengült szervezetük a mínuszokban egy éjjelt sem bír ki. A vizek befagyása a vízimadarak életét is befolyásolja, de ezek a fajok nem szorulnak rá az emberi segítségre, mert a récék, ludak, sirályok a jégpáncéllal fedett tavakról a folyóvizekre költöznek vagy Európa délebbi és tengerparti régióiba vándorolnak. Ha kritikus hóhelyzet alakul ki, időnként el kell távolítani a havat a feltöltött etetőkről és itatóról – különösen, ha ezek nem fedettek -, hogy a madarak hozzáférjenek az életmentő eleséghez és vízhez.
0 Megjegyzések