Az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára szerdán felkerült dalmát a cappella éneklést népszerűsíti Horvátország a jövő évi malmői Eurovíziós Dalfesztiválon.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO illetékes kormányközi bizottsága párizsi ülésén vette fel a szellemi kulturális örökség listájára az Adria-parti a cappella éneklésmódot, azaz a klapa előadásmódot. Horvátországból ezzel már 12 elem szerepel a reprezentatív lajstromban, egy pedig a sürgős védelemre szoruló örökségek listáján - áll a horvát közszolgálati rádió és televízió (HRT) honlapján.
A HRT már jóval a mostani döntés meghozatala előtt, november végén úgy döntött, hogy olyan dal és énekes fogják képviselni Horvátországot 2013 májusában a svédországi Malmőben az Eurovíziós Dalfesztiválon, amely szövegben és zenében is a klapa, vagyis a hangszeres kíséret nélküli, tradicionális többszólamú homofon éneklés stílusát követi. A dalt és az előadókat pályázat útján választja ki a horvát közszolgálati televízió.
A klapa azt az eredetileg férfiakból álló kórust jelenti, amelynek éneklésmódja ma ismert formájában a 19. század közepén alakult ki a mediterrán hangulatú Adria-parti és szigeteki kisvárosokban, főleg Dalmáciában. A tradicionális klapák kocsmában, piacon, utcán vagy bármilyen közös tevékenység közben spontán kedvtelésből énekeltek, többnyire szerelemről. Eredeti formájában Dalmáciában ma is él az idősebb nemzedék körében.
Omisban 1967 óta a klapák fesztiválját is megrendezik, ennek köszönhetően a múlt század hatvanas éveiben regisztrált húsz kórushoz képest, ma már több mint négyszázat jegyeznek országszerte. A Horvátország függetlenségével bekövetkezett szociális, kulturális és politikai események hatására a klapák beépültek a modern, népszerű zenei irányzatokba, és a dalmát identitás szimbólumává váltak.
A leghíresebb, omisi fesztiválon kívül ma szinte minden tengerparti városban tartanak hasonló kisebb seregszemlét, amelyen már nem csupán férfi, hanem legalább annyira népszerű női kórusok is fellépnek. A hagyományos a cappella hangzást sokszor mandolin, gitár vagy zenekari kíséret gazdagítja.
A HRT már jóval a mostani döntés meghozatala előtt, november végén úgy döntött, hogy olyan dal és énekes fogják képviselni Horvátországot 2013 májusában a svédországi Malmőben az Eurovíziós Dalfesztiválon, amely szövegben és zenében is a klapa, vagyis a hangszeres kíséret nélküli, tradicionális többszólamú homofon éneklés stílusát követi. A dalt és az előadókat pályázat útján választja ki a horvát közszolgálati televízió.
A klapa azt az eredetileg férfiakból álló kórust jelenti, amelynek éneklésmódja ma ismert formájában a 19. század közepén alakult ki a mediterrán hangulatú Adria-parti és szigeteki kisvárosokban, főleg Dalmáciában. A tradicionális klapák kocsmában, piacon, utcán vagy bármilyen közös tevékenység közben spontán kedvtelésből énekeltek, többnyire szerelemről. Eredeti formájában Dalmáciában ma is él az idősebb nemzedék körében.
Omisban 1967 óta a klapák fesztiválját is megrendezik, ennek köszönhetően a múlt század hatvanas éveiben regisztrált húsz kórushoz képest, ma már több mint négyszázat jegyeznek országszerte. A Horvátország függetlenségével bekövetkezett szociális, kulturális és politikai események hatására a klapák beépültek a modern, népszerű zenei irányzatokba, és a dalmát identitás szimbólumává váltak.
A leghíresebb, omisi fesztiválon kívül ma szinte minden tengerparti városban tartanak hasonló kisebb seregszemlét, amelyen már nem csupán férfi, hanem legalább annyira népszerű női kórusok is fellépnek. A hagyományos a cappella hangzást sokszor mandolin, gitár vagy zenekari kíséret gazdagítja.
0 Megjegyzések