A Rágalmazás Elleni Liga (ADL) elnevezésű amerikai zsidó szervezet nyilatkozatban üdvözölte, hogy a magyar parlament olyan törvénymódosító indítványról tárgyal, amelynek értelmében új jogkörök életbe léptetésével büntetéssel sújthatnák azokat a képviselőket, akik kirívóan sértő, illetve gyűlöletet keltő kifejezéseket használnak.
MTI - A New York-i keltezéssel, az ADL országos igazgatója, Abraham H. Foxman nevében helyi idő szerint kedden, a European Jewish Press (EJP) honlapján közzétett állásfoglalás ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy Gyöngyösi Márton, a Jobbik parlamenti képviselője az Országgyűlésben november végén azon zsidó származású képviselők, illetve kormánytagok felmérését sürgette, akik - mint hangoztatta - nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
Az állásfoglalás emlékeztetett arra is, hogy a jobbikos képviselő kijelentéseit elítélte Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter államtitkár is.
Nyilatkozatában Abraham H. Foxman elismerte, hogy a gyűlöletbeszédet, illetve a törvényes politikai nyilatkozatot elválasztó vonal nem húzható meg mindig egyértelműen. Egyúttal bizakodásának adott hangot, hogy az új jogköröket nem használják ki az ellenzéki politikai nézetek büntetésére. Az igazgató ugyanakkor hangsúlyozta: amennyiben az új törvény hatékony eszköz lesz, az összes olyan gyűlöletkeltő nyilatkozatot szankcionálni kell, amelynek célpontját a faji, vallási, etnikai, illetve nemzeti csoporthoz, vagy a lakosság más, az emberi személyiség lényegi vonásain alapuló csoportjaihoz való tartozás jelenti.
"A házelnök új jogköreinek értéke természetesen attól függ, hogy a szóban forgó jogkörökkel milyen módon élnek majd" - fogalmazott az ADL igazgatója.
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában a testület kormánypárti és MSZP-s tagjai támogatásukról december elején biztosították azt a fideszes módosító javaslatot, amelynek értelmében az Országgyűlés elnöke, továbbá az ülést vezető elnökök új jogkörökkel felruházva az ülésről történő kizárással, illetve pénzbírsággal sújthatnák a kirívóan sértő kifejezéseket használó képviselőket.
A nyilatkozat utalt arra: az amerikai zsidó szervezet egy idén végzett felmérése arról tanúskodott, hogy az antiszemita megnyilvánulások továbbra is aggasztóan magas szintet érnek el tíz európai országban, köztük Magyarországon.
MTI - A New York-i keltezéssel, az ADL országos igazgatója, Abraham H. Foxman nevében helyi idő szerint kedden, a European Jewish Press (EJP) honlapján közzétett állásfoglalás ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy Gyöngyösi Márton, a Jobbik parlamenti képviselője az Országgyűlésben november végén azon zsidó származású képviselők, illetve kormánytagok felmérését sürgette, akik - mint hangoztatta - nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
Az állásfoglalás emlékeztetett arra is, hogy a jobbikos képviselő kijelentéseit elítélte Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter államtitkár is.
Nyilatkozatában Abraham H. Foxman elismerte, hogy a gyűlöletbeszédet, illetve a törvényes politikai nyilatkozatot elválasztó vonal nem húzható meg mindig egyértelműen. Egyúttal bizakodásának adott hangot, hogy az új jogköröket nem használják ki az ellenzéki politikai nézetek büntetésére. Az igazgató ugyanakkor hangsúlyozta: amennyiben az új törvény hatékony eszköz lesz, az összes olyan gyűlöletkeltő nyilatkozatot szankcionálni kell, amelynek célpontját a faji, vallási, etnikai, illetve nemzeti csoporthoz, vagy a lakosság más, az emberi személyiség lényegi vonásain alapuló csoportjaihoz való tartozás jelenti.
"A házelnök új jogköreinek értéke természetesen attól függ, hogy a szóban forgó jogkörökkel milyen módon élnek majd" - fogalmazott az ADL igazgatója.
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában a testület kormánypárti és MSZP-s tagjai támogatásukról december elején biztosították azt a fideszes módosító javaslatot, amelynek értelmében az Országgyűlés elnöke, továbbá az ülést vezető elnökök új jogkörökkel felruházva az ülésről történő kizárással, illetve pénzbírsággal sújthatnák a kirívóan sértő kifejezéseket használó képviselőket.
A nyilatkozat utalt arra: az amerikai zsidó szervezet egy idén végzett felmérése arról tanúskodott, hogy az antiszemita megnyilvánulások továbbra is aggasztóan magas szintet érnek el tíz európai országban, köztük Magyarországon.
0 Megjegyzések