Beköszöntött a tél, és egyre gyakoribb a havazás. Az ingatlantulajdonosoknak tehát nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a havassá és jegessé vált járdák plusz kötelességet jelentenek számukra. Aki pedig elmulasztja kötelességét, azt akár gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt is felelősségre vonhatják.
Az országban kemény, éjszakai fagyok után napközben sem mindenütt emelkedik fagypont fölé a hőmérséklet. Sokfelé valószínű havazás, az erős szél miatt hófúvásokra is számíthatunk. Éppen ezért a lakás-, és családi ház tulajdonosoknak ugyanakkor nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a havassá és jegessé vált járdák plusz kötelességet jelentenek számukra. A hótakarításról, s a biztonságos gyalogos forgalom biztosításáról a legtöbb esetben nekik kell gondoskodniuk.
A helyi közutak és közterületek fenntartása az önkormányzatok feladata, azonban a legtöbb helyen az önkormányzat előírhatja - és a legtöbb helyen elő is írja -, hogy az adott településen, vagy kerületben ingatlantulajdonnal rendelkező személyek kötelesek eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve kötelesek azt csúszásmentes állapotban tartani. Sőt, az előírás természetesen a tulajdonosok jogi felelősségét is magával vonja. Tehát abban az esetben, ha valaki az ingatlanunk előtti, veszélyessé vált járdán a "nyakát szegi", akkor kötelesek vagyunk az "okozott" kárt megtéríteni. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos esetekben akár gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt is felelősségre vonhatnak.
Nem a közös képviselő feladata
Egy családi ház esetében teljesen egyértelmű, hogy kinek a kötelessége a hó-, és jéghelyzetről gondoskodni, egy társasháznál azonban már sokan nincsenek tisztában ezzel. Pedig a helyzet egyszerű. Mivel a tulajdonos kötelezettsége a csúszásmentesítés, így egy társasház albérleteseit ugyanaz a felelősség terheli, mint egy családi ház tulajdonosát. Éppen ezért tévhit például, hogy a közös képviselő feladata a hó eltakarítása, s a járdák biztonságossá tétele. A társasházakról szóló törvény tartalmazza a közös képviselő működésével és a feladataival kapcsolatos rendelkezéseket. Ezek elsősorban - a teljesség igénye nélkül - a társasház képviseletére, illetve a közös költséggel kapcsolatos ügymenetre terjednek ki, s nincs benne előírva a hó eltakarítása, s a csúszásmentesítés.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy társasház lakóközösségének nincs joga megállapodni arról, hogy a téli munkálatokat a közös képviselő, vagy egy alvállalkozó végezze el helyettük. Érdemes azonban kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy a szerződött féllel a törvényi előírásoknak teljes mértékben megfelelő alvállalkozói szerződés köttessen. Ennek hiányában ugyanis szintén előtérbe kerül a felelősség áthárítása, s végül az okozott kárt a lakókkal téríthetik majd meg.
Sózás? Akár 50 ezer forintos bírságot is kaphatsz
Az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet egyik passzusa értelmében akár ötvenezer forintra is bírságolható az, aki a háza előtti csúszásmentesítést sóval végzi el. A tiltás nem véletlenül született; a só ugyanis súlyosan károsítja környezetünket. Arról már nem is beszélve, hogy a só tönkreteszi a cipőt, károsítja az autók gumiját, alvázát, a kerékpárgumit, idővel "felzabálja" az aszfaltot, a betont, és nem tesz jót a kutyák-macskák mancsának sem. A ház körüli csúszásmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok és egyéb megoldások. A célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkő-zúzalék.
Hóeltakarítás szabályai
Havazáskor a ház körüli járdának folyamatosan síkosság mentesnek kell lennie. Erre törvény kötelez bennünket. Az alapok a társasházi törvényben vannak lefektetve, de az „1999 évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről” is tartalmaz ide vonatkozó pontokat. Itt főként arra köteleznek bennünket, hogy olyanná kell tenni a hozzánk tartozó, de mások által használt területet, hogy azon baleset ne forduljon elő, mások testi épségét ne veszélyeztessük. Ide vonatkozik még a környezetvédelemről szóló törvényben, a környezet védelmében használható eszközök, vegyi anyagok korlátozása is.
A köztisztasági és környezetvédelmi feladatok ellátásról szóló rendelet alapján, az ingatlanok előtti járdák tisztántartását, a hó eltakarítását, az ingatlan tulajdonosa, illetve használója köteles elvégezni. A szórakoztató-, vendéglátó és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt, a használó köteles folyamatosan tisztán tartani. Az ingatlan előtti járdaszakasz hóeltakarítási mulasztásáért, illetve a rendeletben foglalt egyéb szabályok megsértéséért 30.000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki.
Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni az ingatlan - beleértve az ingatlan nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészletet is - és az ingatlan előtti járda, továbbá a járda és a kocsiút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről, hóeltakarításáról és síkosság mentesítéséről.
A járdáról letakarított havat 8 m-nél szélesebb kocsiutakon az úttest két szélén, a folyóka szabadon hagyásával, ennél keskenyebb kocsiút esetén, a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalog közlekedők számára 1,5 méter széles terület szabadon maradjon.
A gyalogos- és közúti forgalom zavartalansága érdekében havat tilos felhalmozni:
- útkereszteződésben,
- úttorkolatban,
- kapubejárat elé,
- járdasziget és a járda közé,
- tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyeknél a jármű megállóhelye és a járda közé,
- közszolgáltatási felszerelési tárgyra (vízelzáró csap, gázcsap, víznyelő akna) és egyéb közérdekű létesítmény (forgalomirányító lámpa, közvilágítási lámpaoszlop, hirdetőoszlop) köré,
- kijelölt rakodóhelynél annak teljes hosszában a járdaszegély mellé,
- fák tövében.
Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált közutakon, járdákon, szükség esetén, naponta többször is síkosságmentesítést kell végezni.
Hólapátolás, avagy hóeltakarítás kézi erővel
A legfontosabb eszköz egy jó minőségű hólapát és egy seprű lehet, amivel a téli csapadékot könnyen eltávolíthatjuk. Mindenképpen olyan eszközöket válasszunk, melyek anyaga jól tűri a hideget és a nedvességet. Miután a havat eltakarítottuk, a járdára szórt anyaggal biztosítani tudjuk a folyamatos olvadást és a síkosság mentességet.
Gondot szokott még okozni a havas és ónos eső. Ha ezek nulla fok feletti hőmérsékleten érkeznek, elolvadnak és megfelelő csapadék elvezetés esetén nem okoznak problémát. Viszont, ha közvetlen leesés után, a fagyási pontjukat elérő hőmérséklet következik (éjszakai lehűlés), ráfagynak a felületre, és ezzel balesetveszélyessé tehetik a járdát. Ilyenkor célszerű eltávolítani a csapadékot (latyakos havat) a járdáról, seprűvel vagy lapáttal.
Ezután szintén a síkosság mentességet kell biztosítani, elsősorban homokkal, hamuval, salakkal. Ezeknek az anyagoknak előnyük, hogy visszakerülve a természetbe nem okoznak problémát. Hátrányuk, hogy magas szárazanyag tartalom marad a járófelületen, amit el kell majd távolítani az olvadás után.
A kereskedelmi forgalomban, ellenőrzött vegyi anyagokat is alkalmazhatunk. Ezeknél már figyelembe veszik a gyártók a környezetvédelmi szabályozásokat. Előnyük, hogy olvadnak, és így nem kell takarítani utánuk. Viszont pont ezért a csatornahálózatba és a termőföldekbe is könnyen bejutnak. Ezzel szennyezhetik a talajt és az ivóvíz minőségét is. Ha lehetőségünk van rá, kérjük ki szakember véleményét, hogy melyek a legmegfelelőbb anyagok. Érdemes odafigyelni, ha mészkő burkolatunk van, vagy olyan járda van építve, ahol fű is van a járófelületben.
Ha körültekintőek vagyunk, folyamatosan tudjuk a rendezett környezetet biztosítani és a természetet sem károsítjuk.
A helyi közutak és közterületek fenntartása az önkormányzatok feladata, azonban a legtöbb helyen az önkormányzat előírhatja - és a legtöbb helyen elő is írja -, hogy az adott településen, vagy kerületben ingatlantulajdonnal rendelkező személyek kötelesek eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve kötelesek azt csúszásmentes állapotban tartani. Sőt, az előírás természetesen a tulajdonosok jogi felelősségét is magával vonja. Tehát abban az esetben, ha valaki az ingatlanunk előtti, veszélyessé vált járdán a "nyakát szegi", akkor kötelesek vagyunk az "okozott" kárt megtéríteni. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos esetekben akár gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt is felelősségre vonhatnak.
Nem a közös képviselő feladata
Egy családi ház esetében teljesen egyértelmű, hogy kinek a kötelessége a hó-, és jéghelyzetről gondoskodni, egy társasháznál azonban már sokan nincsenek tisztában ezzel. Pedig a helyzet egyszerű. Mivel a tulajdonos kötelezettsége a csúszásmentesítés, így egy társasház albérleteseit ugyanaz a felelősség terheli, mint egy családi ház tulajdonosát. Éppen ezért tévhit például, hogy a közös képviselő feladata a hó eltakarítása, s a járdák biztonságossá tétele. A társasházakról szóló törvény tartalmazza a közös képviselő működésével és a feladataival kapcsolatos rendelkezéseket. Ezek elsősorban - a teljesség igénye nélkül - a társasház képviseletére, illetve a közös költséggel kapcsolatos ügymenetre terjednek ki, s nincs benne előírva a hó eltakarítása, s a csúszásmentesítés.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy társasház lakóközösségének nincs joga megállapodni arról, hogy a téli munkálatokat a közös képviselő, vagy egy alvállalkozó végezze el helyettük. Érdemes azonban kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy a szerződött féllel a törvényi előírásoknak teljes mértékben megfelelő alvállalkozói szerződés köttessen. Ennek hiányában ugyanis szintén előtérbe kerül a felelősség áthárítása, s végül az okozott kárt a lakókkal téríthetik majd meg.
Sózás? Akár 50 ezer forintos bírságot is kaphatsz
Az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet egyik passzusa értelmében akár ötvenezer forintra is bírságolható az, aki a háza előtti csúszásmentesítést sóval végzi el. A tiltás nem véletlenül született; a só ugyanis súlyosan károsítja környezetünket. Arról már nem is beszélve, hogy a só tönkreteszi a cipőt, károsítja az autók gumiját, alvázát, a kerékpárgumit, idővel "felzabálja" az aszfaltot, a betont, és nem tesz jót a kutyák-macskák mancsának sem. A ház körüli csúszásmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok és egyéb megoldások. A célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkő-zúzalék.
Hóeltakarítás szabályai
Havazáskor a ház körüli járdának folyamatosan síkosság mentesnek kell lennie. Erre törvény kötelez bennünket. Az alapok a társasházi törvényben vannak lefektetve, de az „1999 évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről” is tartalmaz ide vonatkozó pontokat. Itt főként arra köteleznek bennünket, hogy olyanná kell tenni a hozzánk tartozó, de mások által használt területet, hogy azon baleset ne forduljon elő, mások testi épségét ne veszélyeztessük. Ide vonatkozik még a környezetvédelemről szóló törvényben, a környezet védelmében használható eszközök, vegyi anyagok korlátozása is.
A köztisztasági és környezetvédelmi feladatok ellátásról szóló rendelet alapján, az ingatlanok előtti járdák tisztántartását, a hó eltakarítását, az ingatlan tulajdonosa, illetve használója köteles elvégezni. A szórakoztató-, vendéglátó és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt, a használó köteles folyamatosan tisztán tartani. Az ingatlan előtti járdaszakasz hóeltakarítási mulasztásáért, illetve a rendeletben foglalt egyéb szabályok megsértéséért 30.000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki.
Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni az ingatlan - beleértve az ingatlan nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészletet is - és az ingatlan előtti járda, továbbá a járda és a kocsiút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről, hóeltakarításáról és síkosság mentesítéséről.
A járdáról letakarított havat 8 m-nél szélesebb kocsiutakon az úttest két szélén, a folyóka szabadon hagyásával, ennél keskenyebb kocsiút esetén, a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalog közlekedők számára 1,5 méter széles terület szabadon maradjon.
A gyalogos- és közúti forgalom zavartalansága érdekében havat tilos felhalmozni:
- útkereszteződésben,
- úttorkolatban,
- kapubejárat elé,
- járdasziget és a járda közé,
- tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyeknél a jármű megállóhelye és a járda közé,
- közszolgáltatási felszerelési tárgyra (vízelzáró csap, gázcsap, víznyelő akna) és egyéb közérdekű létesítmény (forgalomirányító lámpa, közvilágítási lámpaoszlop, hirdetőoszlop) köré,
- kijelölt rakodóhelynél annak teljes hosszában a járdaszegély mellé,
- fák tövében.
Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált közutakon, járdákon, szükség esetén, naponta többször is síkosságmentesítést kell végezni.
Hólapátolás, avagy hóeltakarítás kézi erővel
A legfontosabb eszköz egy jó minőségű hólapát és egy seprű lehet, amivel a téli csapadékot könnyen eltávolíthatjuk. Mindenképpen olyan eszközöket válasszunk, melyek anyaga jól tűri a hideget és a nedvességet. Miután a havat eltakarítottuk, a járdára szórt anyaggal biztosítani tudjuk a folyamatos olvadást és a síkosság mentességet.
Gondot szokott még okozni a havas és ónos eső. Ha ezek nulla fok feletti hőmérsékleten érkeznek, elolvadnak és megfelelő csapadék elvezetés esetén nem okoznak problémát. Viszont, ha közvetlen leesés után, a fagyási pontjukat elérő hőmérséklet következik (éjszakai lehűlés), ráfagynak a felületre, és ezzel balesetveszélyessé tehetik a járdát. Ilyenkor célszerű eltávolítani a csapadékot (latyakos havat) a járdáról, seprűvel vagy lapáttal.
Ezután szintén a síkosság mentességet kell biztosítani, elsősorban homokkal, hamuval, salakkal. Ezeknek az anyagoknak előnyük, hogy visszakerülve a természetbe nem okoznak problémát. Hátrányuk, hogy magas szárazanyag tartalom marad a járófelületen, amit el kell majd távolítani az olvadás után.
A kereskedelmi forgalomban, ellenőrzött vegyi anyagokat is alkalmazhatunk. Ezeknél már figyelembe veszik a gyártók a környezetvédelmi szabályozásokat. Előnyük, hogy olvadnak, és így nem kell takarítani utánuk. Viszont pont ezért a csatornahálózatba és a termőföldekbe is könnyen bejutnak. Ezzel szennyezhetik a talajt és az ivóvíz minőségét is. Ha lehetőségünk van rá, kérjük ki szakember véleményét, hogy melyek a legmegfelelőbb anyagok. Érdemes odafigyelni, ha mészkő burkolatunk van, vagy olyan járda van építve, ahol fű is van a járófelületben.
Ha körültekintőek vagyunk, folyamatosan tudjuk a rendezett környezetet biztosítani és a természetet sem károsítjuk.
0 Megjegyzések