A karácsonykor népszerű édességekben nem ritkán több a transz-zsírsav, mint amennyi egészséges.
Az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 2009 és 2012 között kiskereskedelmi mintákon elemezte, hogy a forgalomba került élelmiszerek milyen mennyiségben tartalmazzák a növényi olajok ipari feldolgozása során, technológiától függően keletkező transz-zsírsavakat.
Azt, hogy ezek a zsírsavak károsak az egészségre, megkérdőjelezhetetlen tudományos vizsgálatok bizonyítják. Ezek igazolják, hogy már napi 5 gramm (2 energiaszázaléknyi) transz-zsírbevitel is jelentősen (23 százalékkal) növeli a szív- és érrendszeri betegségek (a szívinfarktus, az agyvérzés) kockázatát, sőt a keringés problémáiból eredő halálozást is.
Az OÉTI oldalán megtalálható gyakori kérdések között választ találunk arra is, hogy miért tartalmazzák az ételeink ezt a káros anyagot. Mint olvasható, a transz-zsírsavak növényi olajok hidrogénezése során keletkeznek, és soha nem szándékosan adják hozzá az élelmiszerekhez. Azért van szükség ezekre a zsiradékokra, mert az általuk előállított élelmiszerek könnyebben kezelhetők, kevésbé hajlamosak az avasodásra, és jobban bírják a fagyasztást is.
A 2009 és 2012 között zajlott vizsgálatból kiderül, hogy a legtöbb transz-zsírsavat a forgalomba kerülő szaloncukrok, a különféle ostyák és mártott kekszek, nápolyik, a péksütemények és müzliszeletek tartalmazzák. Például a Bonbonetti-féle mandulamarcipános és vajkaramellás szaloncukor is jócskán meghaladja a megengedett mértéket (2 g/100 g zsír): az előbbi 28,7 gramm TFA-t tartalmaz 100 gramm zsírban, míg az utóbbi 22,6 grammot.
A szakemberek több különféle CBA-termékben is magas TFA-szintet mértek: a kakaós töltött ostyában például 14,1 gramm transz-zsírsav van 100 gramm zsírban, de magas a transz-zsírtartalma a CBA-féle túródesszertnek és a Győri Pilóta mininek is (9,7g/100 g zsír).
Azt, hogy ezek a zsírsavak károsak az egészségre, megkérdőjelezhetetlen tudományos vizsgálatok bizonyítják. Ezek igazolják, hogy már napi 5 gramm (2 energiaszázaléknyi) transz-zsírbevitel is jelentősen (23 százalékkal) növeli a szív- és érrendszeri betegségek (a szívinfarktus, az agyvérzés) kockázatát, sőt a keringés problémáiból eredő halálozást is.
Az OÉTI oldalán megtalálható gyakori kérdések között választ találunk arra is, hogy miért tartalmazzák az ételeink ezt a káros anyagot. Mint olvasható, a transz-zsírsavak növényi olajok hidrogénezése során keletkeznek, és soha nem szándékosan adják hozzá az élelmiszerekhez. Azért van szükség ezekre a zsiradékokra, mert az általuk előállított élelmiszerek könnyebben kezelhetők, kevésbé hajlamosak az avasodásra, és jobban bírják a fagyasztást is.
A 2009 és 2012 között zajlott vizsgálatból kiderül, hogy a legtöbb transz-zsírsavat a forgalomba kerülő szaloncukrok, a különféle ostyák és mártott kekszek, nápolyik, a péksütemények és müzliszeletek tartalmazzák. Például a Bonbonetti-féle mandulamarcipános és vajkaramellás szaloncukor is jócskán meghaladja a megengedett mértéket (2 g/100 g zsír): az előbbi 28,7 gramm TFA-t tartalmaz 100 gramm zsírban, míg az utóbbi 22,6 grammot.
A szakemberek több különféle CBA-termékben is magas TFA-szintet mértek: a kakaós töltött ostyában például 14,1 gramm transz-zsírsav van 100 gramm zsírban, de magas a transz-zsírtartalma a CBA-féle túródesszertnek és a Győri Pilóta mininek is (9,7g/100 g zsír).
0 Megjegyzések