Ünnepek között is vizsgázhatnak a felsőoktatási intézmények hallgatói: a Magyar Rektori Konferencia (MRK) ígéretet tett az oktatási államtitkárságnak, hogy minden felsőoktatási intézményben gondoskodik egy épület vagy épületszárny fűtéséről. Az oktatási államtitkárság közleménye arra reagált, hogy a kutatóegyetemek az év végi költségvetési zárolásra hivatkozva bezárnak december utolsó hetében.
Az államtitkárság hangsúlyozta: arra kérték a rektori konferenciát, hogy a takarékossági intézkedések ellenére az intézmények biztosítsák a hallgatók zavartalan vizsgáztatását. A hallgatói jogok ebben a vizsgaidőszakban sem sérülhetnek - szögezte le az oktatási államtitkárság. A közleményben kitértek arra is, hogy a kutatóegyetemek tavaly év végi adatai szerint karácsony és szilveszter között, valamint az új esztendő első napjaiban a teljes vizsgaidőszak meghirdetett vizsgáinak mindössze 3 százalékára került sor.
Mint írták, korábban is általános gyakorlat volt, hogy az oktatási épületek ebben az időszakban zárva voltak, és a kollégiumokban vagy kisebb létesítményekben zajlottak a vizsgák. Ez a zárolástól független, racionális, évtizedekre visszanyúló gyakorlat. Hozzátették: a tanév rendjének - jogszabályi keretek között - történő módosítása továbbra is az intézmények hatásköre, lehetősége és felelőssége.
November 16-án a Népszabadság arról írt: december utolsó harmadában és január első hetében zárva lehetnek a nagy egyetemek, hogy ezzel csökkentsék téli működési költségeiket. A lapnak Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta: a kutatóegyetemek rektorai megegyeztek abban, hogy megnézik, miként lehetne bezárni épületeket december 20. és január 6. között úgy, hogy az a legkisebb gondot okozza a hallgatóknak. Egyes intézmények esetében ez csak a kollégiumokat érinti, máshol a képzésnek helyet adó épületeket is. A cikk szerint mindez azzal járhat, hogy az adott időszakban nem tartanak vizsgákat.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár korábban az MTI-nek azt mondta: a felsőoktatási intézmények - ha nehézségek árán is - képesek kigazdálkodni a most elrendelt 7,33 milliárd forintos zárolást. Kiemelte, hogy a kormány azokon a területeken döntött kisebb-nagyobb összegek zárolásáról, amelyeknek a működését az elvonás nem teszi lehetetlenné. Kifejtette: a felsőoktatás - ha nehézségek árán is - meg tudja oldani a helyzetet, túlzás működésképtelenséget emlegetni.
Az államtitkárság hangsúlyozta: arra kérték a rektori konferenciát, hogy a takarékossági intézkedések ellenére az intézmények biztosítsák a hallgatók zavartalan vizsgáztatását. A hallgatói jogok ebben a vizsgaidőszakban sem sérülhetnek - szögezte le az oktatási államtitkárság. A közleményben kitértek arra is, hogy a kutatóegyetemek tavaly év végi adatai szerint karácsony és szilveszter között, valamint az új esztendő első napjaiban a teljes vizsgaidőszak meghirdetett vizsgáinak mindössze 3 százalékára került sor.
Mint írták, korábban is általános gyakorlat volt, hogy az oktatási épületek ebben az időszakban zárva voltak, és a kollégiumokban vagy kisebb létesítményekben zajlottak a vizsgák. Ez a zárolástól független, racionális, évtizedekre visszanyúló gyakorlat. Hozzátették: a tanév rendjének - jogszabályi keretek között - történő módosítása továbbra is az intézmények hatásköre, lehetősége és felelőssége.
November 16-án a Népszabadság arról írt: december utolsó harmadában és január első hetében zárva lehetnek a nagy egyetemek, hogy ezzel csökkentsék téli működési költségeiket. A lapnak Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta: a kutatóegyetemek rektorai megegyeztek abban, hogy megnézik, miként lehetne bezárni épületeket december 20. és január 6. között úgy, hogy az a legkisebb gondot okozza a hallgatóknak. Egyes intézmények esetében ez csak a kollégiumokat érinti, máshol a képzésnek helyet adó épületeket is. A cikk szerint mindez azzal járhat, hogy az adott időszakban nem tartanak vizsgákat.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár korábban az MTI-nek azt mondta: a felsőoktatási intézmények - ha nehézségek árán is - képesek kigazdálkodni a most elrendelt 7,33 milliárd forintos zárolást. Kiemelte, hogy a kormány azokon a területeken döntött kisebb-nagyobb összegek zárolásáról, amelyeknek a működését az elvonás nem teszi lehetetlenné. Kifejtette: a felsőoktatás - ha nehézségek árán is - meg tudja oldani a helyzetet, túlzás működésképtelenséget emlegetni.
0 Megjegyzések