900 éves templom romjaira bukkantak Miskolc-Tapolcán, a barlangfürdő bejáratánál, úgy tűnik, megvan a település alapítójának sírja.
A történészek több mint száz éve keresik a városnak is nevet adó Miskolc nemzetség monostorát, amelyet az 1500-as évek harcai pusztítottak el. Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum régésze évek óta folytat feltárásokat a bencés apátság területén, és az ásatások már a nyár közepére igazolták: a Miskolc nemzetség által a 12. században alapított bencés apátságot a tapolcai völgyben a már az őskor óta használt meleg vízű források közelében építették fel.
Az azonban meglepetés volt, hogy még egy korábbi templom és annak rotundája (körkápolnája) is előkerült. A régész azt mondja, a rotunda szerkezete, elhelyezkedése, illetve az, hogy a közepén nincs más, csak egy nagyon szépen megépített, magányos sír, egyértelműen azt jelentheti: ez az a rotunda, amelyet az alapító saját temetőkápolnájának szánt, azaz megvan a Miskolcnak is nevet adó alapító sírja. A romok téliesítése egyébként már elkezdődött, jövőre ugyanis szeretnék megnyitni a látogatóknak a bencés apátság területét.
A Miskolc nemzetség, (Myscouch, Myskouch, Miscoucii, Miscouz) Borsod vármegye tősgyökeres nemzetsége, melynek egyik, a 12. században élt tagja, Kálmán király idejében Borsod vármegye főispánja volt. Anonymus 1210 körül írt krónikájában a nemzetség szállásterületét „terra Miskoucy” néven említette, a magyarok megtelepedéséről e vidéken pedig így írt:
„ Ezután a vezér (Árpád) és főemberei elhagyták Szerencset, s átkeltek a Sajó folyón azon a helyen, ahol a Hernád vize beleömlik. A Hejő vize mellett ütöttek tábort, egészen a Tiszáig és Emődig, s egy hónapig maradtak ott. A vezér még ott Böngérnek, Bors apjának nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyóig, amelyet most Miskolcnak hívnak, azon kívül odaadta neki azt a várat, melyet Győrnek mondanak. Ezt a várat Böngér fia, Bors a maga várával, Borsoddal egy vármegyévé tette... ”
A nemzetség tagjai mai Borsod jórésze felett rendelkeztek és innen származik a régió neve (a „-d” nevekben használt régi birtokosjel). A szomszédos Abaúj már az Aba nemzetséghez tartozott. Anonymus hagyománya szerint Bors, helyesebben Borsod a megye első ispánja volt, akiről Borsod vármegye a nevét nyerte, ez azonban nem Árpád, hanem jóval később Géza vagy István király idejében történhetett.
A nemzetségnek nevet adó Miskolc Bors utóda volt, aki a mai Miskolc helyén telepedett le és ő lett a nemzetség 11. századi ősapja. Ő építette a nemzetség közös monostorát is a közeli Tapolcán, Szent Péter tiszteletére, míg a távolabbi a Borsmonostor volt. A nemzetség ősi birtokai is Miskolc körül terültek el; ezek Miskolc, Csaba és Mályi voltak, ezt bizonyítja, hogy ezek eladásánál léptek föl közösen a nemzetség tagjai.
Az azonban meglepetés volt, hogy még egy korábbi templom és annak rotundája (körkápolnája) is előkerült. A régész azt mondja, a rotunda szerkezete, elhelyezkedése, illetve az, hogy a közepén nincs más, csak egy nagyon szépen megépített, magányos sír, egyértelműen azt jelentheti: ez az a rotunda, amelyet az alapító saját temetőkápolnájának szánt, azaz megvan a Miskolcnak is nevet adó alapító sírja. A romok téliesítése egyébként már elkezdődött, jövőre ugyanis szeretnék megnyitni a látogatóknak a bencés apátság területét.
A Miskolc nemzetség, (Myscouch, Myskouch, Miscoucii, Miscouz) Borsod vármegye tősgyökeres nemzetsége, melynek egyik, a 12. században élt tagja, Kálmán király idejében Borsod vármegye főispánja volt. Anonymus 1210 körül írt krónikájában a nemzetség szállásterületét „terra Miskoucy” néven említette, a magyarok megtelepedéséről e vidéken pedig így írt:
„ Ezután a vezér (Árpád) és főemberei elhagyták Szerencset, s átkeltek a Sajó folyón azon a helyen, ahol a Hernád vize beleömlik. A Hejő vize mellett ütöttek tábort, egészen a Tiszáig és Emődig, s egy hónapig maradtak ott. A vezér még ott Böngérnek, Bors apjának nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyóig, amelyet most Miskolcnak hívnak, azon kívül odaadta neki azt a várat, melyet Győrnek mondanak. Ezt a várat Böngér fia, Bors a maga várával, Borsoddal egy vármegyévé tette... ”
A nemzetség tagjai mai Borsod jórésze felett rendelkeztek és innen származik a régió neve (a „-d” nevekben használt régi birtokosjel). A szomszédos Abaúj már az Aba nemzetséghez tartozott. Anonymus hagyománya szerint Bors, helyesebben Borsod a megye első ispánja volt, akiről Borsod vármegye a nevét nyerte, ez azonban nem Árpád, hanem jóval később Géza vagy István király idejében történhetett.
A nemzetségnek nevet adó Miskolc Bors utóda volt, aki a mai Miskolc helyén telepedett le és ő lett a nemzetség 11. századi ősapja. Ő építette a nemzetség közös monostorát is a közeli Tapolcán, Szent Péter tiszteletére, míg a távolabbi a Borsmonostor volt. A nemzetség ősi birtokai is Miskolc körül terültek el; ezek Miskolc, Csaba és Mályi voltak, ezt bizonyítja, hogy ezek eladásánál léptek föl közösen a nemzetség tagjai.
0 Megjegyzések