Százharminchét rendezvény várja az idén az érdeklődőket a magyar tudomány ünnepének (MTÜ) hétfőn kezdődő egyhónapos rendezvénysorozatán.
Az idén a tudomány azon felismerései és felfedezései mutatkoznak be, amelyek eredetien újat hoznak. Világhírű magyar kutatók mutatják be eredményeiket, és mondják el, mi várható az új ismeretek nyomán.
A programsorozat nyitónapján, hétfőn Erdei Anna akadémikus a veleszületett és szerzett immunitással kapcsolatos kutatásokról beszél, kedden Freund Tamás Agy-díjas akadémikus az idegsejtek kommunikációjának típusairól, Trócsányi Zoltán akadémikus pedig csütörtökön a középiskolásoknak szánt Isteni részecske című előadásán az elemi részecskék tulajdonságairól, a közöttük létező megfejtett kapcsolatokról, és természetesen az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) szinte teljes bizonyossággal kimutatott Higgs-bozonról nyújt átfogó képet.
Az idén első alkalommal rendezik meg a Tanárok az Akadémián című programot - november 15-én a Magyar Tudományos Akadémia által Szentágothai János emlékére kiírt középiskolai versenyének győztesei az általuk megtervezett biológia órát mutatják be az agy témájában. Az MTA kutatóintézet-hálózatába tartozó kutatóközpontok és -intézetek pedig november 19. és 24. között várják a tudomány iránt érdeklődőket.
Erdei Anna: állandó a kórokozókkal folytatott küzdelem
Az emberi szervezet állandó harcban áll a kórokozókkal - hangsúlyozta Erdei Annak akadémikus Immunválaszaink a mindennapi kihívásokra a legújabb eredmények tükrében című hétfői előadásában a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).
"Immunrendszerünk fő feladata, hogy a kórokozókkal szemben megvédjen minket. Mind környezetünkben, mind a szervezetünkben számos mikroba található, de fontos hangsúlyozni, hogy ezek egy része hasznos. Testtömegünkből 1-1,5 kilogrammot a magunkkal hurcolt baktériumok teszik ki, amelyek hasznosak, és hozzájárulnak szervezetünk életben tartásához, hatékony működéséhez" - mondta a magyar tudomány ünnepének a megnyitóján.
Mint az ELTE immunológiai tanszékén működő, az MTA által támogatott kutatócsoport vezetője rámutatott, a környezetünkben milliárdos nagyságrendben jelenlévő kórokozók ellen viszont folyamatos a harc, amely mindkét fél részéről a túlélésért zajlik, és nem mindig az ember, az orvostudomány kerül ki győztesen. Egyes betegségeket oltóanyagok, gyógyszerek révén leküzdöttek, mások ellen, például a HIV-vírus ellen folytatódik a küzdelem. Az AIDS különösen nagy gondot jelent Afrikában, ahol nagyon gyakori, hogy az anyák adják át a fertőzést újszülött gyermeküknek. A kórokozókat segíti az, hogy a Föld népességének jelentős része túlzsúfolt városokban él, és megkönnyíti a járványok terjedését a légi közlekedés is.
A kórokozókon kívül immunrendszer a szervezet saját sejtjei felől érkező kihívásokra (tumorok, autoimmun folyamatok) is reagál. Mindkét esetben a válasz két szinten történik meg: az ősibb, veleszületett immunrendszer azonnal reagál, addig a szerzett immunválasz, amely sokkal specifikusabb és memóriával is rendelkezik, egy-két héttel később fejti ki hatását.
"Immunrendszerünk sikerét az segíti, hogy járőröző 'katonái' mindenütt megtalálhatók, de különös jelentőséggel bírnak a légzőszervekben és a tápanyagcsatornában, azokban a szervekben, amelyek közvetlenül érintkeznek a külvilággal" - magyarázta Erdei Anna, aki az immunfolyamatok bemutatása mellett beszélt a két rendszer összefonódásáról és az összekötő-szabályozó mechanizmusokról is.
Az akadémikus kitért a vakcinákra is, amelyek nemcsak a betegségek megelőzésében játszanak szerepet, hanem gyulladások, autóimmun folyamatok kezelésében és tumorok ellenanyagokkal való elpusztításában is. Ezzel kapcsolatban ismertette az ELTE Immunológiai Tanszéke és az MTA-ELTE immunológiai kutatócsoportjának legújabb eredményeit, egyebek közt bemutatva, hogy az itt kifejlesztett fehérjechipek miként segítik bizonyos autoimmun betegségek kórismézését.
Az MTA vezetői hétfőn délután a Magyar Tudományos Akadémia alapítója, Széchenyi István emléke előtt tisztelegnek. Sopronpusztán az Akadémiai Emlékerdőben elültetik az alapítás óta eltelt évek számát jelképező 187. hársfát, majd Nagycenken megkoszorúzzák Széchenyi István sírját.
A programsorozat nyitónapján, hétfőn Erdei Anna akadémikus a veleszületett és szerzett immunitással kapcsolatos kutatásokról beszél, kedden Freund Tamás Agy-díjas akadémikus az idegsejtek kommunikációjának típusairól, Trócsányi Zoltán akadémikus pedig csütörtökön a középiskolásoknak szánt Isteni részecske című előadásán az elemi részecskék tulajdonságairól, a közöttük létező megfejtett kapcsolatokról, és természetesen az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) szinte teljes bizonyossággal kimutatott Higgs-bozonról nyújt átfogó képet.
Az idén első alkalommal rendezik meg a Tanárok az Akadémián című programot - november 15-én a Magyar Tudományos Akadémia által Szentágothai János emlékére kiírt középiskolai versenyének győztesei az általuk megtervezett biológia órát mutatják be az agy témájában. Az MTA kutatóintézet-hálózatába tartozó kutatóközpontok és -intézetek pedig november 19. és 24. között várják a tudomány iránt érdeklődőket.
Erdei Anna: állandó a kórokozókkal folytatott küzdelem
Az emberi szervezet állandó harcban áll a kórokozókkal - hangsúlyozta Erdei Annak akadémikus Immunválaszaink a mindennapi kihívásokra a legújabb eredmények tükrében című hétfői előadásában a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).
"Immunrendszerünk fő feladata, hogy a kórokozókkal szemben megvédjen minket. Mind környezetünkben, mind a szervezetünkben számos mikroba található, de fontos hangsúlyozni, hogy ezek egy része hasznos. Testtömegünkből 1-1,5 kilogrammot a magunkkal hurcolt baktériumok teszik ki, amelyek hasznosak, és hozzájárulnak szervezetünk életben tartásához, hatékony működéséhez" - mondta a magyar tudomány ünnepének a megnyitóján.
Mint az ELTE immunológiai tanszékén működő, az MTA által támogatott kutatócsoport vezetője rámutatott, a környezetünkben milliárdos nagyságrendben jelenlévő kórokozók ellen viszont folyamatos a harc, amely mindkét fél részéről a túlélésért zajlik, és nem mindig az ember, az orvostudomány kerül ki győztesen. Egyes betegségeket oltóanyagok, gyógyszerek révén leküzdöttek, mások ellen, például a HIV-vírus ellen folytatódik a küzdelem. Az AIDS különösen nagy gondot jelent Afrikában, ahol nagyon gyakori, hogy az anyák adják át a fertőzést újszülött gyermeküknek. A kórokozókat segíti az, hogy a Föld népességének jelentős része túlzsúfolt városokban él, és megkönnyíti a járványok terjedését a légi közlekedés is.
A kórokozókon kívül immunrendszer a szervezet saját sejtjei felől érkező kihívásokra (tumorok, autoimmun folyamatok) is reagál. Mindkét esetben a válasz két szinten történik meg: az ősibb, veleszületett immunrendszer azonnal reagál, addig a szerzett immunválasz, amely sokkal specifikusabb és memóriával is rendelkezik, egy-két héttel később fejti ki hatását.
"Immunrendszerünk sikerét az segíti, hogy járőröző 'katonái' mindenütt megtalálhatók, de különös jelentőséggel bírnak a légzőszervekben és a tápanyagcsatornában, azokban a szervekben, amelyek közvetlenül érintkeznek a külvilággal" - magyarázta Erdei Anna, aki az immunfolyamatok bemutatása mellett beszélt a két rendszer összefonódásáról és az összekötő-szabályozó mechanizmusokról is.
Az akadémikus kitért a vakcinákra is, amelyek nemcsak a betegségek megelőzésében játszanak szerepet, hanem gyulladások, autóimmun folyamatok kezelésében és tumorok ellenanyagokkal való elpusztításában is. Ezzel kapcsolatban ismertette az ELTE Immunológiai Tanszéke és az MTA-ELTE immunológiai kutatócsoportjának legújabb eredményeit, egyebek közt bemutatva, hogy az itt kifejlesztett fehérjechipek miként segítik bizonyos autoimmun betegségek kórismézését.
Az MTA vezetői hétfőn délután a Magyar Tudományos Akadémia alapítója, Széchenyi István emléke előtt tisztelegnek. Sopronpusztán az Akadémiai Emlékerdőben elültetik az alapítás óta eltelt évek számát jelképező 187. hársfát, majd Nagycenken megkoszorúzzák Széchenyi István sírját.
Tags
tudomány