A lap szerint a postai liberalizációra készül a sárga csekk díjának emelésével a társaság, hiszen a 2013-ban bevezetésre kerülő tranzakciós illeték mértéke önmagában nem indokol ekkora emelést.
A Portfolio.hu számításai szerint azonban 6%-os infláció mellett ez azt jelenti, hogy a Posta átlagosan 9140 forintos csekk összeg 2 ezrelékes tranzakciós díját hárítja tovább (ezekre a tranzakciókra, mint a tranzakciók többségére 2 ezrelékes illetékkulcs vonatkozik majd), így jön ki a 25 forintos emelés.
Az MNB adataiból nagyjából kiszámolható: 2011-ben 2799 milliárd forint készpénzátutalást bonyolítottak Magyarországon, a tranzakció darabszáma pedig meghaladta a 250 millió forintot. Ez alapján egy készpénzátutalás átlagos összege 9140 forintnál több, 11 200 forint körül lehetett 2011-ben.
A fentiek alapján a posta a tranzakciós illetéknek csak a nagy részét, de nem egészét hárítja át, és/vagy nem veszi figyelembe teljes egészében az inflációt.
"A Magyar Posta 2013. január 1-jétől a költségek jövő évi változásának figyelembevételével kénytelen emelni a pénzforgalmi szolgáltatások díját. Az emelés mértékét kizárólag a 2013-tól felmerülő plusz költségek határozzák meg. Ez nem jelet a Magyar Posta számára extra bevételt. A Posta a szolgáltatás igénybevételére a számlavezető bankokkal áll szerződéses kapcsolatban. A postahelyen jelenleg sem kell a befizető ügyfélnek a csekken való befizetésért fizetnie, ezen a jövőben sem kívánunk változtatni." - közölte a Pénzcentrum.hu-val a Posta, hozzátéve: a sárga csekk esetében az átlagos befizetés nagysága 10-11 ezer forint.
A csekkek többletköltségeit a szolgáltatók a novemberben elfogadott Hírközlési Törvény értelmében nem háríthatják át a fogyasztókra, nyáron a közműcégekkel szemben vezettek be hasonló korlátozást. A szabályozás szembemegy a készpénzfizetés visszaszorításának igényével - a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a készpénzhasználat közel 100 milliárd forint társadalmi költséget jelent évente. Mivel a sárga csekk használata a befizetés során a fizető fél számára ingyenes, a sárga csekk a készpénzhasználat szélesebb körű ingyenességének látszatát kelti, holott társadalmi költsége magasabb, mint az elektronikus fizetési módoké.
A Portfolio.hu számításai szerint azonban 6%-os infláció mellett ez azt jelenti, hogy a Posta átlagosan 9140 forintos csekk összeg 2 ezrelékes tranzakciós díját hárítja tovább (ezekre a tranzakciókra, mint a tranzakciók többségére 2 ezrelékes illetékkulcs vonatkozik majd), így jön ki a 25 forintos emelés.
Az MNB adataiból nagyjából kiszámolható: 2011-ben 2799 milliárd forint készpénzátutalást bonyolítottak Magyarországon, a tranzakció darabszáma pedig meghaladta a 250 millió forintot. Ez alapján egy készpénzátutalás átlagos összege 9140 forintnál több, 11 200 forint körül lehetett 2011-ben.
A fentiek alapján a posta a tranzakciós illetéknek csak a nagy részét, de nem egészét hárítja át, és/vagy nem veszi figyelembe teljes egészében az inflációt.
"A Magyar Posta 2013. január 1-jétől a költségek jövő évi változásának figyelembevételével kénytelen emelni a pénzforgalmi szolgáltatások díját. Az emelés mértékét kizárólag a 2013-tól felmerülő plusz költségek határozzák meg. Ez nem jelet a Magyar Posta számára extra bevételt. A Posta a szolgáltatás igénybevételére a számlavezető bankokkal áll szerződéses kapcsolatban. A postahelyen jelenleg sem kell a befizető ügyfélnek a csekken való befizetésért fizetnie, ezen a jövőben sem kívánunk változtatni." - közölte a Pénzcentrum.hu-val a Posta, hozzátéve: a sárga csekk esetében az átlagos befizetés nagysága 10-11 ezer forint.
A csekkek többletköltségeit a szolgáltatók a novemberben elfogadott Hírközlési Törvény értelmében nem háríthatják át a fogyasztókra, nyáron a közműcégekkel szemben vezettek be hasonló korlátozást. A szabályozás szembemegy a készpénzfizetés visszaszorításának igényével - a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a készpénzhasználat közel 100 milliárd forint társadalmi költséget jelent évente. Mivel a sárga csekk használata a befizetés során a fizető fél számára ingyenes, a sárga csekk a készpénzhasználat szélesebb körű ingyenességének látszatát kelti, holott társadalmi költsége magasabb, mint az elektronikus fizetési módoké.
A Portfolio.hu számításai szerint azonban 6%-os infláció mellett ez azt jelenti, hogy a Posta átlagosan 9140 forintos csekk összeg 2 ezrelékes tranzakciós díját hárítja tovább (ezekre a tranzakciókra, mint a tranzakciók többségére 2 ezrelékes illetékkulcs vonatkozik majd), így jön ki a 25 forintos emelés.
Az MNB adataiból nagyjából kiszámolható: 2011-ben 2799 milliárd forint készpénzátutalást bonyolítottak Magyarországon, a tranzakció darabszáma pedig meghaladta a 250 millió forintot. Ez alapján egy készpénzátutalás átlagos összege 9140 forintnál több, 11 200 forint körül lehetett 2011-ben.
A fentiek alapján a posta a tranzakciós illetéknek csak a nagy részét, de nem egészét hárítja át, és/vagy nem veszi figyelembe teljes egészében az inflációt.
"A Magyar Posta 2013. január 1-jétől a költségek jövő évi változásának figyelembevételével kénytelen emelni a pénzforgalmi szolgáltatások díját. Az emelés mértékét kizárólag a 2013-tól felmerülő plusz költségek határozzák meg. Ez nem jelet a Magyar Posta számára extra bevételt. A Posta a szolgáltatás igénybevételére a számlavezető bankokkal áll szerződéses kapcsolatban. A postahelyen jelenleg sem kell a befizető ügyfélnek a csekken való befizetésért fizetnie, ezen a jövőben sem kívánunk változtatni." - közölte a Pénzcentrum.hu-val a Posta, hozzátéve: a sárga csekk esetében az átlagos befizetés nagysága 10-11 ezer forint.
A csekkek többletköltségeit a szolgáltatók a novemberben elfogadott Hírközlési Törvény értelmében nem háríthatják át a fogyasztókra, nyáron a közműcégekkel szemben vezettek be hasonló korlátozást. A szabályozás szembemegy a készpénzfizetés visszaszorításának igényével - a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a készpénzhasználat közel 100 milliárd forint társadalmi költséget jelent évente. Mivel a sárga csekk használata a befizetés során a fizető fél számára ingyenes, a sárga csekk a készpénzhasználat szélesebb körű ingyenességének látszatát kelti, holott társadalmi költsége magasabb, mint az elektronikus fizetési módoké.
A Portfolio.hu számításai szerint azonban 6%-os infláció mellett ez azt jelenti, hogy a Posta átlagosan 9140 forintos csekk összeg 2 ezrelékes tranzakciós díját hárítja tovább (ezekre a tranzakciókra, mint a tranzakciók többségére 2 ezrelékes illetékkulcs vonatkozik majd), így jön ki a 25 forintos emelés.
Az MNB adataiból nagyjából kiszámolható: 2011-ben 2799 milliárd forint készpénzátutalást bonyolítottak Magyarországon, a tranzakció darabszáma pedig meghaladta a 250 millió forintot. Ez alapján egy készpénzátutalás átlagos összege 9140 forintnál több, 11 200 forint körül lehetett 2011-ben.
A fentiek alapján a posta a tranzakciós illetéknek csak a nagy részét, de nem egészét hárítja át, és/vagy nem veszi figyelembe teljes egészében az inflációt.
"A Magyar Posta 2013. január 1-jétől a költségek jövő évi változásának figyelembevételével kénytelen emelni a pénzforgalmi szolgáltatások díját. Az emelés mértékét kizárólag a 2013-tól felmerülő plusz költségek határozzák meg. Ez nem jelet a Magyar Posta számára extra bevételt. A Posta a szolgáltatás igénybevételére a számlavezető bankokkal áll szerződéses kapcsolatban. A postahelyen jelenleg sem kell a befizető ügyfélnek a csekken való befizetésért fizetnie, ezen a jövőben sem kívánunk változtatni." - közölte a Pénzcentrum.hu-val a Posta, hozzátéve: a sárga csekk esetében az átlagos befizetés nagysága 10-11 ezer forint.
A csekkek többletköltségeit a szolgáltatók a novemberben elfogadott Hírközlési Törvény értelmében nem háríthatják át a fogyasztókra, nyáron a közműcégekkel szemben vezettek be hasonló korlátozást. A szabályozás szembemegy a készpénzfizetés visszaszorításának igényével - a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a készpénzhasználat közel 100 milliárd forint társadalmi költséget jelent évente. Mivel a sárga csekk használata a befizetés során a fizető fél számára ingyenes, a sárga csekk a készpénzhasználat szélesebb körű ingyenességének látszatát kelti, holott társadalmi költsége magasabb, mint az elektronikus fizetési módoké.
0 Megjegyzések