Nyugat felé terjeszkedne az Őrségi Nemzeti Park

Új szakmai stratégiai tervet készít az Őrségi Nemzeti Park, amely az elképzelések szerint nyugat felé növelné területeit, azaz Ausztriában vásárolna földeket, és ezeket természetvédelmi oltalom alá vonná - jelentette be Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkára.



Illés Zoltán közölte: a legkisebb hazai nemzeti park igazgatójának ez év december 31-ig kell elkészítenie a stratégiai tervet, amelyben természetvédelmi szempontok alapján meghatároznák, hogy mekkora osztrák területek megvásárlására lenne szükség, és ehhez mennyi pénz kellene. A tíz hazai nemzeti park hatóköre lefedi Magyarország területét, ezen belül az ország több mint 22 százaléka védett terület - mondta el az államtitkár.

Új nemzeti park létrehozását jelenleg nem tartja aktuálisnak, de Európában már nincsenek határok, a természetvédelem érdekében az Őrségi Nemzeti Park területe növelhető nyugat felé - fogalmazott Illés Zoltán.
Az államtitkár bejelentette azt is: 170 millió forintból ökoturisztikai programot indítana a tárca, ha a jövő évi költségvetéséhez megkapja ezt az összeget.



A program megvalósításával a természeti értékeket megőrizve, a tíz hazai nemzeti park jelenlegi évi 1,3 millió látogatójának számát három éven belül 2-2,5 millióra növelhetnék. A 170 millió forint egyszeri beruházás lenne, amelynek révén a számítások szerint már az első évben befolyna körülbelül 200-250 millió forint, a későbbiekben pedig évi 250-300 millió is, amelyet a nemzeti parkok fejlesztésére fordíthatnának - hangsúlyozta az államtitkár.

A programot egy nemzetközi tanácsadó cég a vidékfejlesztési tárcával együttműködve dolgozta ki, a társadalmi felelősségvállalás jegyében ingyen. A megvalósításra a minisztérium háttérintézményeként nonprofit szervezetet hoznának létre, ahol 10-15 szakember dolgozna - mondta el Illés Zoltán.

A VM és a Közép-európai Egyetem (CEU) által szervezett budapesti természetvédelmi konferencián Julia-Marton Lefevre, a Természetvédelmi Világszövetség (IUNC) főigazgatója arról tartott előadást, hogy miként lehet megóvni a védett területeket a globális kihívásokkal szemben. A sajtótájékoztatón a főigazgató elmondta: nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy szerdán a Parlamentben átvehette a legrangosabb magyar természetvédelmi elismerést, a Pro Natura díjat.



Természeti és néprajzi érték

Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve Őrség. Az itt élő emberek évszázadok során alakították ki a táj arculatát apró parcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel, mindezt harmóniában a természettel, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát.

A természeti értékek mellett kiemelkedő néprajzi, kultúrtörténeti értékeket hordoz a táj. Ma ezekre az értékekre nemzeti park ügyel, melyet 2002. március 1-jével hoztak létre. Az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, (a Belső-Őrséget,) Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 település határát öleli fel, közel 44000 ha-on.

Az Őrség hazánk különleges, folyók és patakok által formált erdős dombvidéke, ahol a vizenyős, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi. Nyugatról kelet felé fokozatosan ellaposodó dombokat, dombsorokat találunk, ezek fennsíkszerű formát alkotnak. A tájképet a folyók völgyei, valamint a bennük siető patakok teszik tagoltabbá. A terület átlagmagassága a tengerszint felett 250-300 m. A legmagasabb pont Felsőszölnökön a Hármashatár (387 m), a legalacsonyabb a Zala-völgyében Felsőjánosfa határában (191 m) van.



Az Őrség éghajlata átmenetet képez a Dunántúl és az Alpok között, de déli mediterrán elemek is éreztetik itt hatásukat. Így alakult ki a kedvező, ún. szubalpin klíma. A terület legjellemzőbb sajátossága a sok csapadék, az éves csapadékmennyiség 700-950 mm között van, emiatt forrásokban, vízfolyásokban gazdag. Legjelentősebb folyója Rába mely É-ról határolja a területet, emellett kiemelkedő a Zala (Szala), ami Szalafőtől Északra ered és középen szeli át az Őrséget; illetve a Kerka. A patakok felduzzasztásával turisztikai szempontból is jelentős mesterséges tavakat hoztak létre.

A Nemzeti Park felszínét 3 folyónak, a Rábának, a Zalának és az Ős-Murának (Kerkának), valamint ezek mellékfolyóinak hordaléka építi fel. A nyugati részen főként erősen kötött agyagot találunk a felszínen, míg a keleti részeken a homokos-kavicsos rétegek jellemzőek.

A domborzat, a klíma, az alapkőzet és növényzet meghatározzák a terület talajviszonyait. A kötött, agyagos alapkőzetből kialakult talajok erősen vízzáró jellegűek, ezért még a dombtetőkön is igen gyakoriak a vízállások. A talaj kémhatása általában savanyú. A térség legelterjedtebb talajtípusa a pszeudoglejes barna erdőtalaj.



Kultúrtörténeti érték


Az Őrség néprajzilag önálló, sajátos kultúrát megőrző táj. Az egyetlen olyan tájegység hazánkban, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. Az egykori királyi kiváltság levelekben feltüntetett őrállók családnevei ma is élők, azonosak az ezer évvel ezelőtt írottakkal. Méltán nevezzük e tájat az ország egyik legősibb magyar vidékének. Miután a honfoglaló magyarok birtokba vették a mai Ny-Magyarországot, az itt lévő hegyeket, erdőket, folyókat védelmi vonalul használták fel. Itt húzódott a gyepű határa.

Az Árpádházi királyaink őrállókat telepítettek a vidékre. A szabadalmas őrállók a király emberei voltak, csak neki tartoztak szolgálattal, saját költségükön, saját fegyvereikkel védték a határt, ezért kiváltságokat élveztek, mentesültek mindenféle földesúri teher alól. Legfőbb elöljárójuk az őrnagy, vagy ispán volt, aki 12 esküdttel együtt látta el a bírói és közigazgatási teendőket is. A hajdani őrnagyi székhely Őriszentpéter volt.

Az Őrvidékhez tartozó községek (települések) függetlenek voltak a vármegyéktől, adó- és tulajdonjogi kiváltságokat élveztek, amit többször megerősítettek az idők folyamán. Kiváltságaik a XVII. sz. végéig tartottak, mikor jobbágysorba kényszerítették őket is. Erről is olvashatunk Nemes-Népi Zakál György 1818-ban írodott könyvében, az "Eőrséghnek Leírásá"-ban, mely egyben Magyarország első tájmonográfiája is.

Megjegyzés küldése

Please Select Embedded Mode To Show The Comment System.*

Újabb Régebbi