Volt, aki feleslegessé vált férjeket tett el láb alól, de akadt olyan is, aki beteg, fogyatékos vagy éppen túl öreg rokonoktól szabadított meg családokat. Most induló sorozatunkban olyan magyar és külföldi sorozatgyilkosokat fogunk bemutatni, akik hátborzongató tetteikkel örökre beírták nevüket az emberiség történetébe.
1. Az "arzénes asszonyok": nem kívánt csecsemőket, beteg gyerekeket, öreg családtagokat végeztek ki
"A szolnoki törvényszék nagy tárgyalási terme zsúfolva. A bírói asztal előtt idős asszony áll. Falusi asszony, fekete ruhában, jómódúan, nagyon ízlésesen öltözve, két kezét összeteszi, mint a templomban az Úrasztala előtt. [...] Ez az asszony azzal a váddal áll a bírák előtt, hogy légypapírból kifőzött méreggel megölte kilenc évvel ezelőtt az édesanyját, pár év múlva a férjét, aztán az ágyasát. [...] Fontos az, hogy egy társadalmi réteg életébe nézhetünk bele: a magyar falu világáról rántja le a leplet a tárgyalás" - írta 1930-ban Móricz Zsigmond a Nyugatban megjelent cikkében a tiszazugi gyilkosságokhoz kapcsolódó tárgyalásról tudósítva. És valóban: a 162 esetben bizonyított, a valóságban azonban vagy ezer áldozatot követelő gyilkosságsorozat az 1900-as évek eleji magyar falusi élet rideg valóságát tükrözi. Az állami vezetés és a hatóságok számára igen kellemetlen ügy főszereplői ugyanis elsősorban csecsemők voltak: olyan újszülöttek és néhány hetes, hónapos gyermekek, akiket az akkori születésszabályozás oltárán áldozott fel a családjuk, de a meggyilkoltak között volt számtalan már nagyobb, de beteg gyermek, feleslegessé vált férj, öreg rokon.
A bizonyítottan 162, a becslések szerint azonban közel ezer áldozattal arzén végzett, melyet elsőként egy bába vont ki légypapírból. A hatásos méreg létének híre gyorsan elterjedt a környéken, és egyre népszerűbbé vált: a zárt falusi közösségekben nyílt titok volt az alkalmazása. A csecsemőkkel azonnal végzett a méreg, de a felnőttek esetében több alkalommal is bele kellett keverni az ételbe, hogy hasson. Így aztán könnyen elképzelhető, hogy a megmérgezett áldozatok tisztában voltak azzal, hogy mi történik velük...
Az arzénes gyilkosságokra 1929-ben derült fény. Több faluban is exhumálni kezdték a halottakat, mivel az arzén nagyon lassan bomlik le, és még évek múlva is kimutatható a szervezetből. 162 arzénnel mérgezett holttest megtalálása után felfüggesztették a további exhumálásokat, a hatóságok nem akarták, hogy még kínosabbá váljon az akkor már külföldi érdeklődésre is számot tartó ügy. A gyilkosságokat kizárólag nők - anyák, feleségek, rokon nők - követték el. 30 nőt vettek őrizetbe, közülük 28 bizonyult bűnösnek. A gyilkosok egy részét kivégezték, egy részük pedig önmagával végzett a börtönben. A bába, aki ellátta a környéket a méreggel, szintén öngyilkos lett: saját mérge végzett vele.
2. Ladányi Piroska, a perverz kéjenc
1954 szeptemberében feljelentés érkezett a törökszentmiklósi rendőrkapitányságra: B. Istvánné azt állította, hogy bizonyos Jancsó Ladányi Piroska egy dróttal akarta megfojtani. A rendőrök felkeresték az akkor alig 21 éves nőt, aki egyáltalán nem tagadta tettét, sőt, részletesen elmesélte, hogyan és miért támadta meg B. Istvánnét. A rendőrök ezután házkutatásba kezdtek, és hamarosan olyan nyomokra bukkantak, amelyek egyértelműen kirajzolták a 20. századi Magyarország legbrutálisabb gyilkosságsorozatát.
Törökszentmiklóson 1953. október 13-án tűnt el a 11 éves K. Marika, néhány hónapra rá pedig a 13 éves H. Piroska. Utánuk még három lánynak veszett nyoma: augusztus 9-én a 17 éves S. Irénnek, augusztus 11-én a 13 éves B. Máriának, végül augusztus 14-én a 13 éves Sz. Katalinnak. A rendőrök kezében egészen B. Istvánné feljelentéséig semmilyen nyom nem volt, csak annyit tudtak, hogy mindegyik lány vásárolni indult az eltűnése napján. A házkutatás során azonban megtaláltak néhányat a lányok ruhái közül, a tornác alatt pedig egy betonlappal lefedett kútra bukkantak - és benne a brutális kegyetlenséggel meggyilkolt öt fiatal lány holttestére.
Ladányi Piroskát és a vele egy házban lakó anyját, Jancsó Borbálát azonnal őrizetbe vették. Több, ellentmondásos vallomás után kiderült: a prostitúcióból élő anya tettlegesen nem vett részt a gyilkosságokban, csupán haszonszerzés céljából motiválta lányát, hogy ölje meg az öt fiatalt. A gyilkosságoknál - melyekhez ponyvaregényekből szerzett ötleteket - szexuális vágya vezérelte Piroskát: a házához elcsalt lányokat megfojtotta, és ezután élte ki rajtuk perverz vágyait.
A kéjgyilkosság-sorozat főszereplőjét és anyját is halálra ítélték, de utóbbi büntetését a Legfelsőbb Bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre enyhítette. Piroska büntetésének esetében senkinek nem jutott eszébe enyhítésért folyamodni.
"A szolnoki törvényszék nagy tárgyalási terme zsúfolva. A bírói asztal előtt idős asszony áll. Falusi asszony, fekete ruhában, jómódúan, nagyon ízlésesen öltözve, két kezét összeteszi, mint a templomban az Úrasztala előtt. [...] Ez az asszony azzal a váddal áll a bírák előtt, hogy légypapírból kifőzött méreggel megölte kilenc évvel ezelőtt az édesanyját, pár év múlva a férjét, aztán az ágyasát. [...] Fontos az, hogy egy társadalmi réteg életébe nézhetünk bele: a magyar falu világáról rántja le a leplet a tárgyalás" - írta 1930-ban Móricz Zsigmond a Nyugatban megjelent cikkében a tiszazugi gyilkosságokhoz kapcsolódó tárgyalásról tudósítva. És valóban: a 162 esetben bizonyított, a valóságban azonban vagy ezer áldozatot követelő gyilkosságsorozat az 1900-as évek eleji magyar falusi élet rideg valóságát tükrözi. Az állami vezetés és a hatóságok számára igen kellemetlen ügy főszereplői ugyanis elsősorban csecsemők voltak: olyan újszülöttek és néhány hetes, hónapos gyermekek, akiket az akkori születésszabályozás oltárán áldozott fel a családjuk, de a meggyilkoltak között volt számtalan már nagyobb, de beteg gyermek, feleslegessé vált férj, öreg rokon.
A bizonyítottan 162, a becslések szerint azonban közel ezer áldozattal arzén végzett, melyet elsőként egy bába vont ki légypapírból. A hatásos méreg létének híre gyorsan elterjedt a környéken, és egyre népszerűbbé vált: a zárt falusi közösségekben nyílt titok volt az alkalmazása. A csecsemőkkel azonnal végzett a méreg, de a felnőttek esetében több alkalommal is bele kellett keverni az ételbe, hogy hasson. Így aztán könnyen elképzelhető, hogy a megmérgezett áldozatok tisztában voltak azzal, hogy mi történik velük...
Az arzénes gyilkosságokra 1929-ben derült fény. Több faluban is exhumálni kezdték a halottakat, mivel az arzén nagyon lassan bomlik le, és még évek múlva is kimutatható a szervezetből. 162 arzénnel mérgezett holttest megtalálása után felfüggesztették a további exhumálásokat, a hatóságok nem akarták, hogy még kínosabbá váljon az akkor már külföldi érdeklődésre is számot tartó ügy. A gyilkosságokat kizárólag nők - anyák, feleségek, rokon nők - követték el. 30 nőt vettek őrizetbe, közülük 28 bizonyult bűnösnek. A gyilkosok egy részét kivégezték, egy részük pedig önmagával végzett a börtönben. A bába, aki ellátta a környéket a méreggel, szintén öngyilkos lett: saját mérge végzett vele.
2. Ladányi Piroska, a perverz kéjenc
1954 szeptemberében feljelentés érkezett a törökszentmiklósi rendőrkapitányságra: B. Istvánné azt állította, hogy bizonyos Jancsó Ladányi Piroska egy dróttal akarta megfojtani. A rendőrök felkeresték az akkor alig 21 éves nőt, aki egyáltalán nem tagadta tettét, sőt, részletesen elmesélte, hogyan és miért támadta meg B. Istvánnét. A rendőrök ezután házkutatásba kezdtek, és hamarosan olyan nyomokra bukkantak, amelyek egyértelműen kirajzolták a 20. századi Magyarország legbrutálisabb gyilkosságsorozatát.
Törökszentmiklóson 1953. október 13-án tűnt el a 11 éves K. Marika, néhány hónapra rá pedig a 13 éves H. Piroska. Utánuk még három lánynak veszett nyoma: augusztus 9-én a 17 éves S. Irénnek, augusztus 11-én a 13 éves B. Máriának, végül augusztus 14-én a 13 éves Sz. Katalinnak. A rendőrök kezében egészen B. Istvánné feljelentéséig semmilyen nyom nem volt, csak annyit tudtak, hogy mindegyik lány vásárolni indult az eltűnése napján. A házkutatás során azonban megtaláltak néhányat a lányok ruhái közül, a tornác alatt pedig egy betonlappal lefedett kútra bukkantak - és benne a brutális kegyetlenséggel meggyilkolt öt fiatal lány holttestére.
Ladányi Piroskát és a vele egy házban lakó anyját, Jancsó Borbálát azonnal őrizetbe vették. Több, ellentmondásos vallomás után kiderült: a prostitúcióból élő anya tettlegesen nem vett részt a gyilkosságokban, csupán haszonszerzés céljából motiválta lányát, hogy ölje meg az öt fiatalt. A gyilkosságoknál - melyekhez ponyvaregényekből szerzett ötleteket - szexuális vágya vezérelte Piroskát: a házához elcsalt lányokat megfojtotta, és ezután élte ki rajtuk perverz vágyait.
A kéjgyilkosság-sorozat főszereplőjét és anyját is halálra ítélték, de utóbbi büntetését a Legfelsőbb Bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre enyhítette. Piroska büntetésének esetében senkinek nem jutott eszébe enyhítésért folyamodni.
3. Holhosné, a nikotinos gyilkos
A nikotinos gyilkos - ezen a néven jegyzi a kriminológia Holhosnét, lánykori nevén Papp Erzsébetet, aki legalább négy emberrel, köztük egy ötéves kislánnyal végzett kegyetlenül. A szakemberek szerint Erzsébet az átlagosnál magasabb intelligenciával rendelkezett, híján volt azonban bármilyen erkölcsi érzéknek. Ezt minden kétséget kizáróan alátámasztja az, hogy amikor első férjétől szabadulni akart, az általa kevert mérget egy ártatlan, ötéves kislányon próbálta ki, akit véletlenszerűen választott ki magának. A gyerekkel dohánylevélből áztatással kinyert nikotinlevet itatott, mely rövid idő alatt végzett a kislánnyal. (A tömény, nagy dózisú nikotin a szervezetbe kerülve legyengíti az izmokat és megzavarja a keringést, ezáltal szívelégtelenséget, valamint a légzőszervek bénulását okozza.) Miután meggyőződött róla, hogy a méreg hatásos, alkoholista, agresszióra hajlamos férjét is megitatta vele, de ily módon végzett barátnőjével egy szóváltást követően, majd később második férjével, Holhos Jánossal is. Papp Erzsébet már a harmadik haláleset után gyanúba keveredett, ám ekkor még sikeresen kimagyarázta magát. A negyedik gyilkosság után azonban hibázott: visszaváltotta azt a pálinkásüveget, melyben a nikotint tartotta, és amelynek alján maradt némi a mérgező léből. Miután ketten is rosszul lettek a nikotintól, gyorsan kiderítették, kihez tartozott az üveg, és előállították az asszonyt. Bár Holhosné végig tagadta a vádakat, az exhumált holttestek boncolásának eredményei minden kétséget kizáróan bizonyították bűnösségét. Holhosné Papp Erzsébetet 1961-ben felakasztották.
Murder - A gyilkos tárlat
Hamarosan nyílik az év kiállítása Budapesten Budapesten, a Vörösmarty téren, az Üvegpalotában, 2012. november 16-tól, ahol te is bepillantást nyerhetsz a leghírhedtebb gyilkosságokba és megismerheted a sorozatgyilkosok életét. Esetek és elkövetők, akik óriási érdeklődéssel övezve vonultak be a történelembe. A kegyetlen valóság vérrel írt történetei lesznek ezek, amelyek a mai napig nem hagyják, nem hagyhatják nyugodni a közvéleményt. Olyan borzalmak és gaztettek, amelyek egyetemes történelmünk alakulására is hatással voltak.
A Murder - A gyilkos tárlat több mint 1.000 m2-es kiállítótéren, 23 szobán keresztül mutatja be az elmúlt évszázadok leghíresebb gyilkosságait. Minden érzékre ható speciális effektekkel és a legmodernebb technológiákkal valóban megeleveníti a gyilkosokat és történeteiket, így például a szüzek vérében fürdő Báthory Erzsébetet, Vlad Tepest, a Ku Klux Klán vérengzését, Hasfelmetsző Jacket vagy éppen Al Caponét. Az interaktív tárlatvezetés olyan hatást képes nyújtani, amilyen sosem volt még Magyarországon.
0 Megjegyzések