Egyre többször kerül szóba ez a kérdés. Az egészségügyi államtitkár is beszélt róla a közelmúltban a televízióban, és a november 23-ai Család-barát műsorban is terítékre került a téma. 

Milyen élelmiszerekben lehet jelen? A megengedett érték többszöröse volt a CBA saját termékében, Norbi müzliszeletében, a Pilóta mini karikában, de a pogácsában és margarinokban is. Egy több éves kutatás vizsgálta ennek a veszélyes anyagnak az értékeit különféle termékekben.

Több mint 500 élelmiszer transzzsírsav tartalmát vizsgálta meg 2009 és 2012 között az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet. Olyan élelmiszereket néztek meg, amiket ti is rendszeresen vásároltok. Voltak gyorsétteremben, vettek margarint, lisztet, pékárut, kekszet, csokit, szaloncukrot, süteményt, chipset, tejterméket, salátaöntetet, majonézt.


A szabály szerint 100 grammra 2 gramm engedhető meg ebből az anyagból. A vizsgálat azonban döbbenetes eredményt hozott. Sok olyan élelmiszerben is akár tizenötszörös mennyiség volt, amit amúgy egészségesnek minősítenek. Ilyenek voltak a müzliszeletek, vagy a margarin is.

A CBA saját kakaós töltött ostyája, az Édes Világ 2003 Kft. Lekváros fehércsokis puszedlije, a Pilóta mini vaníliás karika, a Cerbona csokoládés-mézes müzliszelet és Norbi gyümölcsös műzliszelete, egyes mini croissant-ok, Metro túrós táska, egyes pogácsák is nagyon rossz eredményt hoztak. Többszörös értéket is mutatott a vizsgálat.

Mivel a vizsgálódás több éven át tartott, így egyes termékek azóta már nem kaphatóak, megszűnt gyártásuk, vagy megújultak és a szabványnak megfelelhetnek.

Sokan nyilván még nem hallottatok a transzzsírsavról. Nos a csomagoláson sem tüntetik fel, pedig jó tudni róla. A növényi olajok hidrogénezésével keletkező vegyületek az elfogyasztott mennyiségtől függően, akár súlyosan is károsíthatják az egészséget.


Napi 5 gramm már 23 százalékkal emeli meg a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. De hatnak egyes daganatos betegségekre, a hasi elhízásra, cukorbetegségre és az Alzheimer-kórra is. Az Egészségügyi Világszervezet szabálya szerint a napi 2 grammban még nem jelent veszélyt az egészségre.

A csomagoláson ne keressétek az adatot, mert nem kötelező feltüntetni. Amennyiben láttok a listában hidrogénezett növényi zsiradékot, vagy részben hidrogénezett növényi zsiradékot, akkor nagy valószínűséggel tartalmaz transzzsírsavat. Európában néhány országban rendeletben szabályozták a maximális szintet, és ott csökkent is a szív- és érrendszeri halálozások aránya a bevezetés után.

Miért káros a transz-zsírsav?

Mert emeli az érelmeszesedést fokozó LDL-koleszterint és csökkenti a védő HDL-t. Emeli továbbá a triglicerid szintet. A koleszterin káros befolyásolásán túl emeli az érelmeszesedést szintén fokozó gyulladásos fehérjék szintjét (TNF, CRP, interleukin-6). Destabilizálja a szívizomsejtek membránját, ezáltal ritmuszavarokat, hirtelen szívhalált okoz. Végső soron elősegíti a szívinfarktust, agyérgörcsöt, korai halált. Az eddig elvégzett vizsgálatok összesített eredményét feldolgozó meta-analízis alapján a transzzsírsav fogyasztás 2 százalékos emelkedése a szív és érrendszeri betegségek kockázatát 23 százalékkal emeli. Nálunk a „transz-zsír túlfogyasztásban” éves szinten kb. ezer ember meghal…

Amennyiben ennyire káros az egészségre, akkor miért engedélyezik az alkalmazását? A tartósításban, az állagjavításban van szerepe a transzzsírnak. Ideje lenne kivonni a forgalomból az ezt tartalmazó élelmiszereket, és más, egészségre nem káros állagjavítót használni, ha már mindenképpen állagot akarnak javítani. Van enélkül is pont elég egészségkárosító anyag az élelmiszerben is, és magában a levegőben is.