Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Bár a rendellenesség etiológiája (eredete) ismeretlen, a genetikai tényezők fontosnak tűnnek. Okait jelenleg is kutatják. 

Görög orvosok már Hippokratész idejében leírták, és isteni vagy sátáni erők megnyilvánulásának tartották.

Hétköznapi használatban autizmusnak nevezzük, a tudomány azonban autizmus spektrum zavarként emlegeti. Az autizmus spektrum zavar (ASD) egy olyan fejlődési zavar, mely az egész személyiségre kihat és egész életen át tartó „állapotként” írható le. Ugyanakkor ez a megfogalmazás sem teljesen tökéletes, hiszen megfelelő, célzott segítségnyújtással a gyermekek állapota változtatható.

A spektrum zavar kifejezés azt jelenti, hogy az autista gyermekek tüneteiket tekintve elhelyezhetők egy skála bármely pontján, amelynek az egyik végpontján találhatók az „enyhébb” esetek, másik végpontján pedig a „súlyosabb” esetek. „Enyhébb” esetek, azok a gyermekek, akik viselkedése alig tér el egy nem autizmussal élő gyermek viselkedésétől. A szülők felfedezhetnek furcsaságokat a gyermek viselkedésében, de nem olyan mértékűek, amelyek aggodalomra adhatnának okot a nem szakértő szemeknek.

Az ilyen gyermekek szívesen és gyakran megfelelő módon teremtenek kapcsolatot. Udvariasan köszönnek a felnőttnek, gyereknek. Beszélgetés során a gyakran a szemünkbe néznek. A változásokra nem feltétlenül reagálnak dührohammal, jellemzőbb, hogy többször újra és újra rákérdeznek a változásra, annak ellenére, hogy már hallották a választ. Szóban kérnek segítséget, ha szükséges, de, ha nem kapnak azonnal választ, akkor nincs más módszerük, hogy felhívják magukra a figyelmet (pl. ránéz az illetőre, közelebb megy hozzá, megérinti).
Ugyanakkor ez a legritkább esetben tűnik fel egy óvodai környezetben, vagy otthon a szülőnek. Előfordulhat, hogy az enyhe tüneteket mutató gyermekek viselkedésében az az egyetlen feltűnő, hogy nagyon leköti egy-egy játék, érdeklődési kör. Mindig ugyanazzal akar játszani, arról akar beszélni. Más játékkal magától nem játszik, ugyanakkor rávehető, nem tiltakozik ellene. Ilyenkor azonban tanácstalannak tűnik a játék során, nem tudja mit kezdjen vele. Gyakran elfogadja a társai, vagy felnőtt által javasolt játékmenetet és azt követi. Beszéde választékos lehet, akár felnőttes szófordulatokat is használhat, ami megtévesztő lehet, mivel a környezet úgy gondolja, az ilyen gyermeknek nincsen nehézsége a kommunikációval.

„Súlyosabb” eseteknél a beszédfejlődés megkéshet. A gyermek nem hallgat a nevére. Játékaival nem játszik. A gyermekek közeledését elutasítja, esetleg félelmet fejez ki velük szemben. Úgy tűnhet, mintha indokolatlanul hisztizne. Ilyenkor, kiabál, megüt másokat, esetleg saját magát is bánthatja és nehéz megnyugtatni. Visszhangszerűen ismétli, amit mondanak neki, vagy kérdeznek tőle. Nehéz vele kapcsolatot teremteni, úgy tűnik, mintha nem értené, amit mondanak neki. Nehéz irányítani. Furcsa, ismétlődő mozgásformákat mutat (pl. repkedő kézmozdulatok).

Az autizmus spektrum zavar bármilyen IQ (intelligencia hányados) mellett előfordulhat. Autizmussal élő személyek tehát lehetnek akár átlagos, akár kiemelkedő intellektusúak is és akár értelmi sérültek is.

Az autizmust teljes mértékben genetikai eredetű idegrendszeri fejlődési eltérés okozza. Nem a helytelen nevelés. Az autizmussal élő gyermek számára nem megfelelő nevelési módszerek azonban befolyásolhatják az állapotukat, de semmiképp sem okozhatják. Esetükben nem megfelelő nevelési módszernek tekinthetők a kizárólag szóban elhangzó utasítások, szabályok, magyarázatok. Több lépést tartalmazó szóbeli utasítások. Túl gyakran, a gyakran a gyermek számára követhetetlenül változó jutalmazási rendszer.

Megfelelő nevelési módszer a szóbeli közlés mellett az utasítások, szabályok, magyarázatok láthatóvá tétele képes, vagy írásos formában. Jutalmazási rendszer segítségével az elfogadható és nem elfogadható viselkedések kihangsúlyozása és ezek következetes alkalmazása. Új, nem megszokott helyzetekre való felkészítés látható formában (írottan, rajzosan).

Legfontosabb az autizmussal élő gyermek esetében, hogy elfogadjuk és megértsük, hogy a viselkedése mögött nem szándékosság rejlik. A gyermek az esetek többségében nem azért nem tesz meg valamit, mert nem akarja, hanem mert nem tudja megtenni. Ezt nem mindig könnyű elfogadni a szülőnek. Főleg egy olyan gyermek esetében, aki okos és sok helyzetben kiemelkedően teljesít. Fontos megérteni, hogy, azok a területek, amelyekben a gyermek jó teljesítményt mutat másfajta tudást igényelnek. Lehet egy gyermek bármilyen jó matekból, fejből tudhat nagy mennyiségű adatokat, könnyen megjegyezhet bármit, amit korábban látott. Ez nem jelenti azt, hogy érti, hogy mi zajlik az emberek fejében és ezáltal képes ahhoz igazítani viselkedését.

Az autizmus tünetei

A tünetek 3 területen jelentkeznek. A szociális készségek területén, a kommunikáció területén és az úgynevezett rugalmas viselkedésszervezés területén. A szociális-és kommunikációs készségek területe nagyon összefonódik és a mindennapi életben igen nehéz elválasztani. Nagyon jellemző az autizmus spektrum zavarra, hogy a tünetek rendkívül színes és változatos módon jelentkezhetnek. Ahány gyermek, annyiféle megnyilvánulási forma. Bizonyos általánosságok azonban megfigyelhetőek.

Autizmus kommunikáció eltérései




A kommunikáció területén a leglényegesebb különbség egy átlagos fejlődésű gyermekhez képest, hogy az autizmussal élő gyermekek nem értik a kommunikáció funkcióját.

Beszélő gyermeknél azt tapasztalhatjuk, hogy a beszédet nem használja kommunikációra.

Nem tud segítséget kérni, nem tudja megfogalmazni igényeit, egy bizonyos életkor elérésével érzéseit vagy gondolatatit. A környezet sok esetben ebből annyit érzékel, hogy a gyermek „hisztis”, indokolatlan dührohamai vannak.

Az is feltűnő lehet a környezet számára, hogy gyakran visszhangszerűen ismétlik, amit a mondtak nekik, vagy kérdeztek tőlük. Előfordulhat, hogy korábban hallott vagy látott meséből ismételgetnek részleteket, akár megfelelő helyen válaszként is alkalmazzák azokat.

Nem beszélő gyermek esetében a beszéd hiányában nem próbál más eszközök segítségével kommunikálni a környezetével (gesztusok, szemkontaktus, stb.).

Úgy tűnhet, mintha az embereket tárgyként használná. Kezüket húzza, ha szüksége van valamire, vagy ráteszi, arra a tárgyra, eszközre, amit használni szeretne.

Sok jól beszélő gyermeknél tapasztalhatjuk, hogy egy beszélgetés során nem törekszik kölcsönösségre, nem kérdez vissza, nem érdeklődik a partner állapota, gondolatai, érzései felől, ha kérdez nem érdekli a válasz.

Gyakori lehet, hogy szó szerint értelmeznek absztrakt kifejezéseket, udvariassági formulákat, melyekre nem megfelelően reagálnak (pl. Ide tudnád nekem adni azt? kérdésre nem hajtja végre a cselekvést, mert a kérdés konkrét értelemben az ő képességeire vonatkozott és nem érti, hogy valójában egy felszólítási szándék van mögötte).

Autizmus szociális készségek eltérései

A szociális készségek területén is nagyon változatos képet mutatnak az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek.

Előfordulhat, hogy elszigetelődnek a kortársaktól, nem kezdeményeznek és nem is fogadják el a kezdeményezést, sőt akár el is utasíthatják társaikat.

Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy bár nem kezdeményeznek, de elfogadják a közeledést. A közös tevékenység során azonban nehézségekbe ütköznek, mert nem értik, vagy nem tudják alkalmazni az íratlan szociális szabályokat (pl. nem bántunk másokat, elkérjük a játékot).

Az is előfordulhat, hogy a gyermek kezdeményez kortársak, kisebb vagy nagyobb gyermekek, akár felnőttek irányába is, de nem megfelelően teszi azt. Tapasztalhatunk túlzott közvetlenséget (pl. ölelgetés), vagy durvaságot a kezdeményezések során.

A környezet számára az is feltűnő lehet, hogy ezek a gyermekek, bár a kortársakkal nem, de gyakran kisebb vagy nagyobb gyermekekkel, esetleg felnőttekkel könnyebben teremtenek és tartanak fenn kapcsolatot.

Előfordulhat, hogy a gyermek akaratlanul megbánt másokat, bizonyos kijelentéseivel, megjegyzéseivel, mert nem ismeri fel, hogy adott helyzetben mit szabad és mit nem (pl. ha nem örül az ajándéknak, akkor megmondja, vagy hangosan kijelenti, ha valakit csúnyának talál).

A szociális készségek nehézsége hátterében elsősorban az úgynevezett tudatelméleti zavar áll. A gyermek nem, vagy nagyon nehezen értelmezi mások viselkedését, amely alapján következtetni tudna, hogy mi lehet a másik fejében, legyen az akár érzelem, gondolat, szándék, stb. Ennek a tudásnak a hiányában a társas világ bejósolhatatlan, zavaros és félelmetes lehet a gyermek számára, ami temperamentumtól függően eredményezheti a visszahúzódást, vagy a nem megfelelő kapcsolatteremtési próbálkozásokat. A gyermek emiatt nehezen értelmezi a reakciókat is, ezért a tapasztalatokból spontán módon nehezen tanul.

Autizmus rugalmas viselkedésszervezés



A harmadik területen olyan tüneteket tapasztalunk, amely a fantáziaműködéssel és a viselkedés megszervezésével áll kapcsolatban.

Az autizmussal élő gyermekeknek általában szegényes a fantáziaműködése, emiatt azt tapasztalhatjuk, hogy nem játszik megfelelően a játékokkal, vagy nem is érdeklik egyáltalán azok a játékok, amik a többi gyermeket.

Amennyiben már elfogadott egy játékot nem érdeklik az új játékok, legyenek azok bármilyen színesek, érdekesek, figyelemfelkeltőek. Gyakori, hogy az autóknak inkább a kerekeit pörgetik, vagy a kisebb részleteit vizsgálgatják.

A sokszínű megnyilvánulási forma erre a területre is jellemző. Előfordulhat, hogy megfelelően játszik a játékokkal, de mindig ugyanazt, többször ismételve, melyből nehéz kimozdítani.

Iskolás gyermekeknél is gyakran tapasztaljuk, hogy egy-két terület, téma nagyon érdekli, melyről mindent elolvas, megnéz, megszerez. Szinte csak erről lehet vele beszélgetni, amint másra terelődik a téma, bezárkózik, nem akar beszélgetni. Ezen a területen azonban rendkívül nagy tudással, információhalmazzal rendelkezik.

Az úgynevezett szimbolikus játékok (pl. babaház, főzőcskézés, katonák) nem vagy sokkal később jelennek meg náluk. Ez esetben is tiltakoznak a számukra szokatlan játékhasználattól (pl. ha egy ceruzát használunk kanál helyett, amikor azt játsszuk, hogy megkeverünk valamit).

Ugyanakkor gyakori, hogy az olyan játékokat, melyek egyértelmű a használata nagy kedvvel csinálják és nagy ügyességre tesznek szert benne (pl. formaegyeztetők).

Nehezen válnak önállóvá. Az öltözködés, mindennapi rutinok (WC használat, fürdés, fogmosás) cselekvési sorrendjét nehezen jegyzik meg, egy-egy lépést kihagyva, vagy lassan hajtják végre. Kortársaikhoz képest sokkal több, vagy tovább tartó segítséget igényelnek.

Ennek a területnek az érintettségét jelzi az is, hogy ragaszkodnak a megszokott dolgokhoz és nehezen tűrik a változást. Észreveszik, ha egyes tárgyak más helyre kerültek, tiltakozhatnak az új ruha viselése ellen, vagy, akár évszakváltásnál az évszaknak megfelelő ruhára váltás ellen. Könnyen beleragadhatnak egy-egy tevékenysége, azaz, nehezen hagyják abba, hogy egy újba kezdjenek bele. Előfordulhat, hogy ragaszkodnak, ahhoz, hogy mindig ugyanazon az útvonalon menjenek iskolába, nagymamához, stb. A változásokra adott reakció is nagyon változó mértékű lehet. Egyes gyermekeknél akár a legkisebb - környezet számára egyáltalán nem feltűnő - változás is intenzív reakciókat válthat ki, mások sokkal kevésbé vagy egyáltalán nem reagálnak negatívan erre a helyzetre.

Furcsa mozdulatokat is tapasztalhatunk náluk (pl. repkedéshez hasonló kézmozdulatok), amelyek leggyakrabban valamilyen örömteli tevékenység közben, vagy épp ellenkezőleg unalmukban lépnek fel.

Mindezen jellemzők kisebb-nagyobb mértékben mindannyiunkban megtalálhatók. Az autizmus spektrum zavar abban az esetben áll fel, ha mindhárom területen, olyan mértékű minőségi eltérést tapasztalnak a szakemberek, amely lehetővé teszi ennek a zavarnak a kimondását. Ennek megállapításához azonban egy szakemberekből álló csapatra van szükség.