Megkezdődött Közép-Európa egyik legnagyobb angolkertjének helyreállítása, amelynek során eredeti, 19. századi formájában újul meg a Fejér megyei Dég klasszicista kastélya körüli kert.
A tórendszernek és környezetének a rekonstrukciója három ütemben zajlik majd: jelenleg az első ütem kivitelezése folyik, a másik két ütem előkészítési szakaszban van. A három projekt összesen 785 millió forint összértékű, és a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázati konstrukció keretében valósulnak meg. A felújítás gazdája a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, konzorciumi partnerei a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. és Dég község önkormányzata.
A tervezett munkák a legnagyobb volumenű kerthelyreállítást jelentik Magyarországon a második világháború óta. Az első szakaszban a Parktó rekonstrukcióját végzik el. A másik két projekt (a Szerpentin tó és a kapcsolódó kastélyparki terület, illetve a sírdomb körüli parkterület és a déli árapasztó csatorna helyreállítása) megvalósításával befejeződik a történeti kert teljes újjáépítése.
A tervek szerint a csaknem másfél kilométer hosszú, 11,3 hektár területű tóból kikotorják az elmúlt évtizedekben felhalmozódott hatalmas mennyiségű, 127 ezer köbméternyi iszapot, rekonstruálják a partvonalat, és rendezik az áradásokat meggátoló csatornarendszert. Ezzel nemcsak a vízi ökoszisztéma egyensúlya áll helyre, hanem megszűnik az árvízveszély is.
Összesen tizenegy gyalogoshíd épül meg eredeti formájában, és 3,2 kilométer sétaút újul meg. Az első ütemben rendezik a tó és a kastély közötti területeket, újjáépül a tó legnagyobb szigetére átvezető faszerkezetű gyalogoshíd, illetve elbontják a park összképét zavaró vasbeton fürdőmedencéket és sportpályákat.
A dégi Festetics-kastély és a park
A dégi Festetics-kastély Magyarország egyetlen látogatható klasszicista kastélya Fejér megyében, amelyet hazánk legnagyobb angolparkja vesz körül. A kastély 1810 és 1815 között Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült, aki a tervezéssel az általa már korábban is foglalkoztatott neves építészt, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselőjét, Pollack Mihályt bízta meg. Az eredetileg csaknem 300 hektáros parkot 1813 és 1820 között Festetics Antal megbízásából hozták létre három patak találkozásánál.
A kastély több rendhagyó építészeti megoldás jegyeit viseli magán, például az ovális díszterem nem az épület központi részén, hanem egyik sarkában található, valamint a kastély főbejáratához sem lépcsősor, hanem kavicsos rámpa vezet. A kastélyt a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik, mivel több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal maga is szabadkőműves volt.
Az építéskor az országutat kiegyenesítették, fasorral szegélyezték, így a kastély impozáns udvari homlokzata már 14 kilométerről látható volt. A panorámát gondosan megtervezték: a szigeten álló Hollandi-házra, a falu katolikus és református templomára, valamint a park távoli pontjaira nyílik szép kilátás.
Az 1920-as években Festetics Sándor átalakíttatta, korszerűsítette a kastélyt, ekkor született a belső terek ma látható, a klasszicizmus formavilágát követő dekorációja. A Festetics család 1944-ben elhagyta a kastélyt, amelyben hamarosan német hadikórház működött. Az 1945-ös államosítás után 1996-ig gyermekotthon működött. Az épület eredeti berendezését nem ismerjük, mivel azt a második világháború végén, illetve után elpusztították, valamint eltulajdonították. Az elmúlt években a kutatók a termek egyszínű festékrétegei alatt színvonalas klasszicizáló díszítőfestésekre bukkantak, ezek egy része ma megtekinthető.
Magyarország egyik legnagyobb szabású angolkertje a dégi kastélypark, amelyet három patak találkozásánál, enyhe lankán alakították ki. A tájképi kert létrehozásának pontos időpontját nem ismert, viszont a Hasznos Mulatságok folyóirat már 1817-ben úgy írt a parkról, mint ami "nagyságára, s ritkaságára nézve felül múlja" a kismartoni, pápai, tatai, csákvári kerteket. Halastava a leghosszabb a hazai parkok tavai között. A tó zsiliprendszere rekonstrukció alatt áll. A park falu felőli szélén terült el a nagy konyhakert, amelyben a Pollack által tervezett klasszicista narancsház és tizenkét dézsmapince kapott helyet. A család tagjai a park egyik sarkában, a patakágak által szigetszerűen körülfogott dombon temetkeztek.
Az 1920-as években, a kastély korszerűsítése kapcsán épült a rózsakert a teniszpályával, klasszicizáló lugassal és egy egyedülálló, barokkos hímzésmintát idéző, kavicsból és carrarai márványdarabokból kirakott parterrel, utóbbi ma már nem látható. Napjaikban is megtekinthető a szintén ebből az időből való a gótizáló szivattyúház és a romszerű "antik forrás" is.
A kastélyt övező park tavának szigetén álló, hollandi ház nevű különleges épületet 1891-ben, egy korábbi épület helyén emelték Festetics Pál idején. Hangsúlyosabb része az emeletes főrész, erre merőleges a földszintes szárny. Az emeletes részt kétfelől magas, tört íves oromzat fogja közre. A vöröstéglás, németalföldi stílusban épült ház igazi kuriózum hazánkban. Földszintes része tehénistállóként szolgált, emeletes részében pedig a tüdőbeteg Festetics Andorné számára berendezett lakosztály kapott helyet, mivel az ammónia tartalmú istálló levegőjét és a frissen fejt tejet gyógyító hatásúnak tartották. A szigetet eredetileg dróton áthúzható csónakon lehetett csak megközelíteni a kastély felől, ma egy fahídon átsétálva közelíthető meg.
A tervezett munkák a legnagyobb volumenű kerthelyreállítást jelentik Magyarországon a második világháború óta. Az első szakaszban a Parktó rekonstrukcióját végzik el. A másik két projekt (a Szerpentin tó és a kapcsolódó kastélyparki terület, illetve a sírdomb körüli parkterület és a déli árapasztó csatorna helyreállítása) megvalósításával befejeződik a történeti kert teljes újjáépítése.
A tervek szerint a csaknem másfél kilométer hosszú, 11,3 hektár területű tóból kikotorják az elmúlt évtizedekben felhalmozódott hatalmas mennyiségű, 127 ezer köbméternyi iszapot, rekonstruálják a partvonalat, és rendezik az áradásokat meggátoló csatornarendszert. Ezzel nemcsak a vízi ökoszisztéma egyensúlya áll helyre, hanem megszűnik az árvízveszély is.
Összesen tizenegy gyalogoshíd épül meg eredeti formájában, és 3,2 kilométer sétaút újul meg. Az első ütemben rendezik a tó és a kastély közötti területeket, újjáépül a tó legnagyobb szigetére átvezető faszerkezetű gyalogoshíd, illetve elbontják a park összképét zavaró vasbeton fürdőmedencéket és sportpályákat.
A dégi Festetics-kastély és a park
A dégi Festetics-kastély Magyarország egyetlen látogatható klasszicista kastélya Fejér megyében, amelyet hazánk legnagyobb angolparkja vesz körül. A kastély 1810 és 1815 között Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült, aki a tervezéssel az általa már korábban is foglalkoztatott neves építészt, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselőjét, Pollack Mihályt bízta meg. Az eredetileg csaknem 300 hektáros parkot 1813 és 1820 között Festetics Antal megbízásából hozták létre három patak találkozásánál.
A kastély több rendhagyó építészeti megoldás jegyeit viseli magán, például az ovális díszterem nem az épület központi részén, hanem egyik sarkában található, valamint a kastély főbejáratához sem lépcsősor, hanem kavicsos rámpa vezet. A kastélyt a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik, mivel több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal maga is szabadkőműves volt.
Az építéskor az országutat kiegyenesítették, fasorral szegélyezték, így a kastély impozáns udvari homlokzata már 14 kilométerről látható volt. A panorámát gondosan megtervezték: a szigeten álló Hollandi-házra, a falu katolikus és református templomára, valamint a park távoli pontjaira nyílik szép kilátás.
Az 1920-as években Festetics Sándor átalakíttatta, korszerűsítette a kastélyt, ekkor született a belső terek ma látható, a klasszicizmus formavilágát követő dekorációja. A Festetics család 1944-ben elhagyta a kastélyt, amelyben hamarosan német hadikórház működött. Az 1945-ös államosítás után 1996-ig gyermekotthon működött. Az épület eredeti berendezését nem ismerjük, mivel azt a második világháború végén, illetve után elpusztították, valamint eltulajdonították. Az elmúlt években a kutatók a termek egyszínű festékrétegei alatt színvonalas klasszicizáló díszítőfestésekre bukkantak, ezek egy része ma megtekinthető.
Magyarország egyik legnagyobb szabású angolkertje a dégi kastélypark, amelyet három patak találkozásánál, enyhe lankán alakították ki. A tájképi kert létrehozásának pontos időpontját nem ismert, viszont a Hasznos Mulatságok folyóirat már 1817-ben úgy írt a parkról, mint ami "nagyságára, s ritkaságára nézve felül múlja" a kismartoni, pápai, tatai, csákvári kerteket. Halastava a leghosszabb a hazai parkok tavai között. A tó zsiliprendszere rekonstrukció alatt áll. A park falu felőli szélén terült el a nagy konyhakert, amelyben a Pollack által tervezett klasszicista narancsház és tizenkét dézsmapince kapott helyet. A család tagjai a park egyik sarkában, a patakágak által szigetszerűen körülfogott dombon temetkeztek.
Az 1920-as években, a kastély korszerűsítése kapcsán épült a rózsakert a teniszpályával, klasszicizáló lugassal és egy egyedülálló, barokkos hímzésmintát idéző, kavicsból és carrarai márványdarabokból kirakott parterrel, utóbbi ma már nem látható. Napjaikban is megtekinthető a szintén ebből az időből való a gótizáló szivattyúház és a romszerű "antik forrás" is.
A kastélyt övező park tavának szigetén álló, hollandi ház nevű különleges épületet 1891-ben, egy korábbi épület helyén emelték Festetics Pál idején. Hangsúlyosabb része az emeletes főrész, erre merőleges a földszintes szárny. Az emeletes részt kétfelől magas, tört íves oromzat fogja közre. A vöröstéglás, németalföldi stílusban épült ház igazi kuriózum hazánkban. Földszintes része tehénistállóként szolgált, emeletes részében pedig a tüdőbeteg Festetics Andorné számára berendezett lakosztály kapott helyet, mivel az ammónia tartalmú istálló levegőjét és a frissen fejt tejet gyógyító hatásúnak tartották. A szigetet eredetileg dróton áthúzható csónakon lehetett csak megközelíteni a kastély felől, ma egy fahídon átsétálva közelíthető meg.
0 Megjegyzések