Az Egyesült Államokban bezzeg szabad listázni a zsidó képviselőket. Bár a nyugati sajtóorgánumok egymással versenyt futva háborodtak fel Gyöngyösi Márton hétfői parlamenti felszólalásán, a világ más országaiban bevett szokás a választott politikai tisztviselők állampolgárságának nyilvántartása, sőt számos demokratikusnak mondott jogállam vezetett be e téren korlátozásokat.
Származási és vallási listázás az Egyesült Államokban. A sort kezdjük rögtön az Egyesült Államokkal, amelynek nagykövete kedden „a lehető leghatározottabban" elutasította a jobbikos felszólalást, az MTI-nek eljuttatott közleményükben kiemelték: „az ilyen gyalázatos és rendkívül sértő megnyilvánulásokat köteles minden demokráciában élő személy azonnal és keményen elítélni".
A közlemény már csak azért is megmosolyogtató, mivel a „szabadság és a lehetőségek hazájában" nemcsak a politikusok állampolgársága, hanem vallása és etnikai hovatartozása is nyilvános adat. Angolul értő olvasóink a saját szenmükkel győződhetnek meg arról, hogyan „listázza" kongresszusi képviselőit és szenátorait Amerika. A PEW Research Center nevű agytröszt összeállításából például kiderül, az egyes vallási csoportok számarányukhoz mérten mekkora súllyal vannak jelen az amerikai törvényhozásban, és ezek az adatok hogyan változtak az évek során.
Az adatokból például kiolvasható, hogy az Egyesült Államok lakosságának alig két százalékát kitevő zsidó kisebbség a Képviselőházban 5, a Szenátusban 10 százalékban van jelen, ezzel messze a legfelülreprezentetáltabb vallási csoport. (2010-ben még 8,4, illetve 13 százalék volt az arány.)Az alábbi linkre kattintva megtekinthetjük az Egyesült Államok összes szenátorának és kongresszusi képviselőjének vallási hovatartozását - államokra lebontva.
Az antiszemita Wikipedia sem szégyellte lajstromba venni a zsidó származású amerikai képviselőket.
Aki eddig még nem kapott sokkot, az kapaszkodjon, mert az Amerikai Tudósok Szövetsége (Federation of American Scientists - FAS) a nyilvános adatokból egy olyan összeállítást közölt, amelyből kiderül, hány afro-amerikai, latin, ázsiai és indián származású képviselője van a kongresszusnak.
Országok, amelyek a Jobbiknál is radikálisabbak
A sort folytassuk Franciaországgal, ahol törvény tiltja, hogy egy gall másik országban töltsön be kormányzati vagy katonai pozíciót. Ennek lett a foglya a haiti születésű Michaëlle Jean, aki egy Kanadában élő, francia állampolgárságú filmrendezőhöz ment feleségül, és ezáltal megkapta a francia állampolgárságot. Amikor 2005-ben Jeant a kanadai hadsereg főparancsnokának nevezték ki, le kellett mondania francia állampolgárságáról, hogy tisztségét betölthesse.
Hasonló a helyzet két balti államban, az észteknél és a litvánoknál is. Toomas Hendrik Ilves jelenlegi észt elnöknek 1993-ban, Valdas Adamkus volt litvániai elnöknek 1998-ban kellett lemondani amerikai állampolgárságáról, mert enélkül egyikük sem lehetett volna államfő.
Ausztrália alkotmánya kifejezetten megtiltja, hogy külföldi állampolgársággal rendelkezők beülhessenek a camberrai parlamentbe, Új-Zélandon pedig akkor veszíti el valaki az állampolgárságát, ha hivatala elfoglalása után kérvényezi egy másik országét.
Izrael, a faji diszkrimináció iskolapéldája
A világon az egyik legkirekesztőbb állampolgársági törvénye minden kétséget kizáróan Izraelnek van. A zsidó állam 2003-ban olyan jogszabályt fogadott el, amely megtagadja a házasság útján szerzett állampolgárságot az iraki, iráni, szíriai, libanoni, líbiai, szudáni, jemeni, afganisztáni, pakisztáni és palesztin lakosoktól.
Az ENSZ és számos emberjogi szervezet tiltakozása ellenére az izraeli legfelsőbb bíróság 2006-ban, majd 2012 januárjában is megerősítette a diszkriminatív törvényt, a bírói indoklás szerint „az emberi jogok nem írják elő a nemzeti öngyilkosságot".
Az izraeli nemzetbiztonsági törvény ezenkívül előírja, hogy ha egy izraeli állampolgárnak más állampolgársága is van, akkor őt külföldinek kell tekinteni, és kötelező katonai vizsgálatnak kell alávetni.
Ehhez képest Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő hétfőn azt vetette fel a magyar Országgyűlésben, hogy érdemes lenne felmérni - nem kitiltani, lemondatni, megfosztani: felmérni - az országot vezető izraeli-magyar kettős állampolgárokat.
Bencsik János - Barikád.hu
Matolcsy: Át kell állnunk az új világrendre
Mi lesz a felzárkózó, növekedésüket az iparra alapozó gazdaságokkal, ha eljön a digitális gyáripar és mindent mesterséges anyagokból állítunk majd elő, amit ma Kínában gyártunk, teszi fel a kérdést Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az eheti Heti Válaszban.
Matolcsy a szokásostól eltérően most nem könyvet, hanem újságot olvasott, amiről rögtön eszébe is jutott pár dolog. A Foreign Affairs új számában két érdekes cikket talált a miniszter. Az egyik a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) gazdasági növekedésének lassulásával, a másik pedig az új gazdasági forradalommal foglalkozik.
Matolcsy szerint az Egyesült Államok "kifejlesztett egy technológiát, amely az élő szervezet működésén alapul és képes adatokból dolgokat és dolgokból adatokat előállítani. Már működnek a jövő kis gyárai az Egyesült Államok, Kenya, Afganisztán, Dél-Afrika, Norvégia és a Benelux-országok területén, ahol amerikai programokkal és alapanyagból készítenek gépeket, bútorokat, autókat, repülőket, hajókat, épületeket: bárhol, bármit, bármikor."
"A ma használt tárgyak nagy részét otthon állítják majd elő, a nagyobbakat pedig majd a szomszédban" - teszi hozzá Matolcsy, aki szerint a számítógép alig ötven év alatt, négy szakaszban változtatta meg az életünket. Szerinte szembe kell néznünk azzal, hogy az új világra való sikeres átállás nélkül esélyünk sincs megtartani a mai helyünket a világban.
"Mit kell tennünk?" - veti fel a kérdést a miniszter. Először is felismerni a kockázatokat és a lehetőségeket. Ezután kell egy stratégia, hogyan lehetünk sikeresek az új világban. Szükségünk van ráadásul egy szövetségesi hálóra is, akikkel együttműködünk az átállásban. Kell a tudásterv is, ugyanis az új világhoz sok jó mérnök, kutató-fejlesztő, kitűnő egyetemek, az újat befogadó közösségek és családok.
Kell azonban egy terv arra is, hogy mi az, ami nem gyártható le digitálisan. Szerinte ezek az ízes magyar élelmiszerek, a turizmus élményei, a gyógyítás, a személyre szabott szolgáltatások, a képességek, a tudás fejlesztése.
A miniszter szerint kell egy állandóan figyelő intézményrendszer, ami éjjel-nappal követi a digitális átállás különböző szakaszait. Az állam, a vállalkozások és a közösségek minden döntésére hatnia kell az új ipari forradalomnak. Szerinte jobb korán és önként, mint megkésve és kényszerből követni a változásokat.
Sáskaraj(ság), avagy a magyarországi etnikai arány felborulása
A szerző korábbi írása: Eltérő kultúra, eltérő értékek - olvasónk a cigányok állatvilágból ismert viselkedési szokásairól
Bevezető
Egyre több magyar van, aki a saját, családja vagy barátja bőrén tapasztalja meg, hogy a cigány népesség robbanásszerű növekedése mit jelent. Mindemellett még mindig jelentős azoknak a száma, akik ezt a kérdést a távoli jövő problémájának hiszik.
Főleg az ő okulásukra íródott ez az anyag.
Családmodellek: Első Világ vs. Harmadik Világ
A modern, iparosodott országokat, azaz az Első Világot az ún. 4-2-1 családmodell jellemzi. Ez azt jelenti, hogy a család 4 nagyszülőből, 2 szülőből és 1 gyermekből áll, ahol a generációk közötti távolság kb. 30 év. (A kommunista blokk szétesése után a Második Világ iparosodott államai átkerültek az Első Világba, a kommunista irányultságú fejlődő országok pedig a többi fejlődő ország alkotta Harmadik Világba).
A magyarországi magyarok az Első Világ kategóriájába esnek.
Mielőtt elkezdődne a "Hol van nekünk iparunk? Hol van nekünk nyugati életszínvonalunk?" siratódal, arra kérek mindenkit, hogy próbáljon elvontabban gondolkozni. Figyelembe véve a gazdaság szerkezetét (mezőgazdaság:ipar:szolgáltatások aránya), a műveltségi szintet, az életszínvonalat, Magyarország a modern országok kategóriájába esik.
A fejlődő országokat, azaz a Harmadik Világot ezzel szemben az 1-2-4 családmodell jellemzi. Ez azt jelenti, hogy a család - leegyszerűsített modell alapján - 1 nagyszülőből, 2 szülőből, és 4 gyermekből áll, ahol a generációk közötti távolság csak kb. 20 év.
A magyarországi cigányok a Harmadik Világ kategóriájába esnek.
Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy az 1990-ben született, a lakosság 90%-át alkotó, első világbeli szaporulatot produkáló Árpádok, Kincsők, Hunorok, Gyöngyvérek és társaik, valamint a szintén 1990-ben született, a lakosság csupán 10%-át alkotó, viszont harmadik világbeli szaporulatot produkáló Kevinek, Dzseniferek, Álehándrók, Eszmeraldák és társaik aránya miképpen változik 2060-ig.
Az életkori összetétel
A születéskor várható élettartam magyaroknál 73,5, a cigányoknál 63,5 év (magyar férfi: 70 év; magyar nő: 77 év; cigány férfi: 60 év; cigány nő: 67 év). Ezt - a könnyebb számolhatóság végett - 70, illetve 60 évre kerekítettem. Az ábrán látható két piros téglalap a várható élettartamokat fedi le.
Ha 2060 körül a modell résztvevői élnek, a magyar:cigány arány kb. 51:49 lesz.
Ha 2060 körül a modell 1990-es évfolyama már meghalt, a magyar:cigány arány kb. 33:67 lesz.
Vegyük figyelembe, hogy 2060 körül az 1990-ben született magyarok és cigányok "szavatosságuk" vége felé járnak, vagy nagy valószínűséggel már halottak. Az 1990-es generáció kihullásával, mivel a magyarok nagy része az idős kategóriába esik, 57%-os veszteség fogja őket érni, ellentétben a cigányokkal, ahol az idős kategória elvesztése csak 7%-os veszteséggel fog járni.
Ez az, ami miatt nemcsak a népesség létszámának, hanem korösszetételének is jelentősége van.
A természet szava
A tudomány állása, pontosabban a biológia törvénye szerint egy feminin homo sapiens sapiens - közismertebb nevén nő - szaporodási képessége kb. 15. és 35. életéve közé esik. Teljesen mindegy, hogy 50, 75 vagy 100 évig él, a szaporodási képesség korszaka nem változik.
A faliórát vagy a karórát vissza lehet forgatni. A biológiai órát nem.
Tegyük fel, hogy kifejlesztenek egy olyan szert vagy eljárást, mely által minden nő 60 éves korában is nyugodtan tud szülni, így tehát megvalósulni látszik a karrierépítés és a gyermekvállalás harmonikus egysége. Ezzel megoldottuk a problémát?
Nem.
Míg a példában szereplő magyar nő 60 éves korában, karrierje végén szülné meg első gyermekét, azalatt a 15 évesen szülő cigány nők öt generációs láncot hoznának létre: a szintén 60 éves cigány nő 15 évesen megszülte a most 45 éves cigány nőt, aki szintén 15 évesen megszülte a most 30 éveset, aki szintén 15 évesen megszülte a most 15 éveset, aki most, azaz 15 évesen megszülte csecsemőjét.
Akármennyire fejlett is az orvostudomány, a kimaradt korosztályokat visszamenőleg pótolni nem lehet. 2012-ben nem lehet megoldani, hogy 2011-ben, 2010-ben, 2009-ben stb. magyarok szülessenek.
Hölgyem! Senki sem kívánja Öntől, hogy egyik karján három-négy-öt gyermeket ringatva, másik kezével fakanalat forgatva élje le az életét. Az Ön élete, az Ön döntése, hogy mi teszi boldoggá. Ha karriert akar építeni, legyen úgy, de annak az az ára, hogy ha kifut a termékenységi évekből, akkor a baba csak álom marad. Ezt nem én döntöttem el, hanem a biológia.
Talán mégis lenne egy áthidaló megoldás, ehhez azonban jó beszéd- és közösségi szervezőkészség kell. Ezzel pedig a nők genetikailag rendelkeznek. Amíg ugyanis a férfiak vadásztak, a nők gyűjtögettek, kézimunkáztak, rendezkedtek, seregnyi gyerekre felügyeltek, mintha ezer szemük és ezer karjuk lett volna.
Jöjjenek tehát az áthidaló megoldások:
Nagyszülők, nőrokonok bevonása kisgyermek esetében.
Más, a lakókörnyezetben, munkahelyen, klubban stb. kapcsolatfelvétel azokkal a nőkkel, akik hasonló gondolkodásúak, vagy hasonló cipőben járnak. Én ekkor tudok gyermekekre vigyázni, te akkor; én ehhez értek vagy ebben tudok segíteni, te ahhoz értesz vagy abban tudsz segíteni.
Végiggondolni annak a lehetőségét, hogy karriert építeni részletekben vagy később is lehet, ellenben gyermeket szülni... tikk-takk-tikk-takk.
A döntés az Öné, tehát a fent leírtak nem kötelezők, megfontolásra azonban mindenképpen érdemesek. És ami még fontosabb: jó ötlettel kiegészíthetők és másokkal megoszthatók.
Önfinanszírozó öngyilkosság
A magyarok egy általam csak önfinanszírozó öngyilkosságnak nevezett rendszert tartanak fenn. Arról van szó, hogy a magyarok fizetnek azért, hogy kipusztuljanak.
Elvileg a cigány azért kap pénzt, mert túl szegény ahhoz, hogy saját gyerekét etesse, ruháztassa, iskoláztassa, azonban ha a pénzt másra költi, azt vissza lehet tőle vonni. Ebből a feltételes módban megfogalmazott, összetett mondatból a belterjes, alacsony értelmi szintű, ösztönlény-szerű cigány vajon mit fog fel? Gyerekem van=pénz jár nekem; sok gyerekem van=sok pénz jár nekem. Nem csoda, ha ipari mértékű gyermekgyártásba kezd, hiszen a számlát nem ő, hanem a magyarok állják.
Emellett gondolkozzunk el még az alábbiakon!
Miért is kellene nekem más gyermekét eltartanom? Tartsa el az, aki létrehozta!
A segélyrendszert azzal szokták indokolni, hogy így a nehéz sorsú, de egyébként jóravaló gyerekek a társadalom hasznos részét fogják képezni. Tekintsünk most el attól, hogy a XIX. századig kötelező segélyrendszer nem létezett, mégsem volt minden szegény ember gazember, sőt... Nézzük meg a segélyrendszer részleteit: én vállalom, hogy pénzt adok, a cigány pedig vállalja, hogy azt gyermeknevelésre fordítja - ez pont úgy hangzik, mint egy szerződés két fél között. Márpedig ha a szerződést az egyik fél szándékosan megszegi, akkor azt fel lehet bontani. Ön például újra és újra fizetne a vízvezeték-szerelőjének vagy kőművesének, ha tudja, hogy az illető a pénzt nem a megbeszéltek szerinti csaptelep vagy tégla beszerzésére fordítja, hanem a kocsmában eldorbézolja?
Miért van ez másképpen a cigányok esetében?
Egy másik írásomban hangot adtam annak a véleményemnek, hogy a zsidó, a politikus és a cigány szimbiózisban, azaz kölcsönös előnnyel járó életközösségben él. Ehhez fűznék hozzá még egy dolgot.
Egy ingatlan megszerzésének aljas, de bevált módja, hogy a környezetét lerontjuk, amivel mindenkit eltántorítunk tőle, így - kereslet hiányában - az ingatlan értéke lezuhan. Ekkor nem kell mást tennünk, mint potom pénzből felvásárolnunk, majd - így vagy úgy - megszabadulnunk az általunk odaküldött bajkeverőktől. Az ingatlan újra piacképessé válik, az ára felemelkedik.
Úgy tűnik, hogy a zsidók - a Simon Peresz izraeli elnök által elmondottak szerint - a Magyarország nevű ingatlan megszerzésén dolgoznak, melynek során élnek az őket kiszolgáló, általuk finanszírozott politikusok, valamint a bajkeverő cigányok adta lehetőségekkel.
A probléma rendezését részletesen nem fejteném ki, mivel arra már utaltam a már hivatkozott írásomban, azonban a fő pontjait újra leírom: önerőből alkalmazkodnak a magyarokhoz, vagy önerőből kivándorolnak a magyarok földjéről, vagy megismerik a fájdalmat a magyarok keze által.
A baj mindjárt befordul a sarkon!
Ugyan, ez a népességváltozási izé csak egy elmélet - legyint a könnyelmű ember.
Valóban?
Ha a népességváltozást bemutató ábra nem lenne elég, szeretném felhívni a figyelmet arra a 2005. tájékán készült felmérésre, mely szerint a nyolc évnél fiatalabb gyerekek kb. 50%-a cigány. Még ha a legkedvezőbb, nyilván csak elméleti lehetőséget vesszük számításba, hogy minden ilyen cigány csak 1 éves volt a felmérés idején, akkor is a következőkkel kell szembenéznünk:
- 2018-ban (14 évesen) fog először nemzeni / szülni
- 2022-ben (18 évesen) fog először szavazni
- 2026-ig (22 éves koráig) négy gyereket fog nemzeni / szülni
- 2039-ig (35 éves koráig) a négy gyerek mellé még akár több gyereket is nemzhet / szülhet.
Mivel nem valószínű, hogy mindegyikük 1 éves lett volna a felmérés idején, a fenti dátumok még közelebb csúsznak.
Ez a való világ, nem az, ami a televízióban megy.
Kikerülhetetlen kérdések
Mindenki tegye fel az alábbi kérdéseket saját magának, azután családja tagjainak, azután barátainak:
- A 2012 - 2062 időszakban hány éves leszel?
- A fenti időszakban a kormányzat mennyi adót, nyugdíjjárulékot és társadalombiztosítási járulékot fog kicsikarni tőled?
- Mekkora az esélye annak, hogy az állami piramisjáték (hivatalos nevén: társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer) a betevők:kivevők arányának felborulása, a rendszer túlterhelése miatt összeomlik, és bár évtizedekig fizettél, egy petákot sem látsz majd a pénzedből?
- Figyelembe véve, hogy egy ember=egy szavazat, a politikusok kinek a juttatásait fogják növelni, és azt kivel fizettetik meg?
- Figyelembe véve, hogy a cigányok jelenleg mit engednek meg maguknak, szerinted elszaporodásuk esetén szelídebbek vagy vadabbak lesznek? Figyelembe véve, hogy a zsidók jelenleg mit engednek meg maguknak, szerinted mi fogja őket jellemezni a magyarok számának zsugorodása után: halkszavúság és egyezkedés, vagy nagypofájúság és felvásárlási roham?
A közlemény már csak azért is megmosolyogtató, mivel a „szabadság és a lehetőségek hazájában" nemcsak a politikusok állampolgársága, hanem vallása és etnikai hovatartozása is nyilvános adat. Angolul értő olvasóink a saját szenmükkel győződhetnek meg arról, hogyan „listázza" kongresszusi képviselőit és szenátorait Amerika. A PEW Research Center nevű agytröszt összeállításából például kiderül, az egyes vallási csoportok számarányukhoz mérten mekkora súllyal vannak jelen az amerikai törvényhozásban, és ezek az adatok hogyan változtak az évek során.
Az adatokból például kiolvasható, hogy az Egyesült Államok lakosságának alig két százalékát kitevő zsidó kisebbség a Képviselőházban 5, a Szenátusban 10 százalékban van jelen, ezzel messze a legfelülreprezentetáltabb vallási csoport. (2010-ben még 8,4, illetve 13 százalék volt az arány.)Az alábbi linkre kattintva megtekinthetjük az Egyesült Államok összes szenátorának és kongresszusi képviselőjének vallási hovatartozását - államokra lebontva.
Az antiszemita Wikipedia sem szégyellte lajstromba venni a zsidó származású amerikai képviselőket.
Aki eddig még nem kapott sokkot, az kapaszkodjon, mert az Amerikai Tudósok Szövetsége (Federation of American Scientists - FAS) a nyilvános adatokból egy olyan összeállítást közölt, amelyből kiderül, hány afro-amerikai, latin, ázsiai és indián származású képviselője van a kongresszusnak.
Országok, amelyek a Jobbiknál is radikálisabbak
A sort folytassuk Franciaországgal, ahol törvény tiltja, hogy egy gall másik országban töltsön be kormányzati vagy katonai pozíciót. Ennek lett a foglya a haiti születésű Michaëlle Jean, aki egy Kanadában élő, francia állampolgárságú filmrendezőhöz ment feleségül, és ezáltal megkapta a francia állampolgárságot. Amikor 2005-ben Jeant a kanadai hadsereg főparancsnokának nevezték ki, le kellett mondania francia állampolgárságáról, hogy tisztségét betölthesse.
Hasonló a helyzet két balti államban, az észteknél és a litvánoknál is. Toomas Hendrik Ilves jelenlegi észt elnöknek 1993-ban, Valdas Adamkus volt litvániai elnöknek 1998-ban kellett lemondani amerikai állampolgárságáról, mert enélkül egyikük sem lehetett volna államfő.
Ausztrália alkotmánya kifejezetten megtiltja, hogy külföldi állampolgársággal rendelkezők beülhessenek a camberrai parlamentbe, Új-Zélandon pedig akkor veszíti el valaki az állampolgárságát, ha hivatala elfoglalása után kérvényezi egy másik országét.
Izrael, a faji diszkrimináció iskolapéldája
A világon az egyik legkirekesztőbb állampolgársági törvénye minden kétséget kizáróan Izraelnek van. A zsidó állam 2003-ban olyan jogszabályt fogadott el, amely megtagadja a házasság útján szerzett állampolgárságot az iraki, iráni, szíriai, libanoni, líbiai, szudáni, jemeni, afganisztáni, pakisztáni és palesztin lakosoktól.
Az ENSZ és számos emberjogi szervezet tiltakozása ellenére az izraeli legfelsőbb bíróság 2006-ban, majd 2012 januárjában is megerősítette a diszkriminatív törvényt, a bírói indoklás szerint „az emberi jogok nem írják elő a nemzeti öngyilkosságot".
Az izraeli nemzetbiztonsági törvény ezenkívül előírja, hogy ha egy izraeli állampolgárnak más állampolgársága is van, akkor őt külföldinek kell tekinteni, és kötelező katonai vizsgálatnak kell alávetni.
Ehhez képest Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő hétfőn azt vetette fel a magyar Országgyűlésben, hogy érdemes lenne felmérni - nem kitiltani, lemondatni, megfosztani: felmérni - az országot vezető izraeli-magyar kettős állampolgárokat.
Bencsik János - Barikád.hu
Matolcsy: Át kell állnunk az új világrendre
Mi lesz a felzárkózó, növekedésüket az iparra alapozó gazdaságokkal, ha eljön a digitális gyáripar és mindent mesterséges anyagokból állítunk majd elő, amit ma Kínában gyártunk, teszi fel a kérdést Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az eheti Heti Válaszban.
Matolcsy a szokásostól eltérően most nem könyvet, hanem újságot olvasott, amiről rögtön eszébe is jutott pár dolog. A Foreign Affairs új számában két érdekes cikket talált a miniszter. Az egyik a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) gazdasági növekedésének lassulásával, a másik pedig az új gazdasági forradalommal foglalkozik.
Matolcsy szerint az Egyesült Államok "kifejlesztett egy technológiát, amely az élő szervezet működésén alapul és képes adatokból dolgokat és dolgokból adatokat előállítani. Már működnek a jövő kis gyárai az Egyesült Államok, Kenya, Afganisztán, Dél-Afrika, Norvégia és a Benelux-országok területén, ahol amerikai programokkal és alapanyagból készítenek gépeket, bútorokat, autókat, repülőket, hajókat, épületeket: bárhol, bármit, bármikor."
"A ma használt tárgyak nagy részét otthon állítják majd elő, a nagyobbakat pedig majd a szomszédban" - teszi hozzá Matolcsy, aki szerint a számítógép alig ötven év alatt, négy szakaszban változtatta meg az életünket. Szerinte szembe kell néznünk azzal, hogy az új világra való sikeres átállás nélkül esélyünk sincs megtartani a mai helyünket a világban.
"Mit kell tennünk?" - veti fel a kérdést a miniszter. Először is felismerni a kockázatokat és a lehetőségeket. Ezután kell egy stratégia, hogyan lehetünk sikeresek az új világban. Szükségünk van ráadásul egy szövetségesi hálóra is, akikkel együttműködünk az átállásban. Kell a tudásterv is, ugyanis az új világhoz sok jó mérnök, kutató-fejlesztő, kitűnő egyetemek, az újat befogadó közösségek és családok.
Kell azonban egy terv arra is, hogy mi az, ami nem gyártható le digitálisan. Szerinte ezek az ízes magyar élelmiszerek, a turizmus élményei, a gyógyítás, a személyre szabott szolgáltatások, a képességek, a tudás fejlesztése.
A miniszter szerint kell egy állandóan figyelő intézményrendszer, ami éjjel-nappal követi a digitális átállás különböző szakaszait. Az állam, a vállalkozások és a közösségek minden döntésére hatnia kell az új ipari forradalomnak. Szerinte jobb korán és önként, mint megkésve és kényszerből követni a változásokat.
Sáskaraj(ság), avagy a magyarországi etnikai arány felborulása
A szerző korábbi írása: Eltérő kultúra, eltérő értékek - olvasónk a cigányok állatvilágból ismert viselkedési szokásairól
Bevezető
Egyre több magyar van, aki a saját, családja vagy barátja bőrén tapasztalja meg, hogy a cigány népesség robbanásszerű növekedése mit jelent. Mindemellett még mindig jelentős azoknak a száma, akik ezt a kérdést a távoli jövő problémájának hiszik.
Főleg az ő okulásukra íródott ez az anyag.
Családmodellek: Első Világ vs. Harmadik Világ
A modern, iparosodott országokat, azaz az Első Világot az ún. 4-2-1 családmodell jellemzi. Ez azt jelenti, hogy a család 4 nagyszülőből, 2 szülőből és 1 gyermekből áll, ahol a generációk közötti távolság kb. 30 év. (A kommunista blokk szétesése után a Második Világ iparosodott államai átkerültek az Első Világba, a kommunista irányultságú fejlődő országok pedig a többi fejlődő ország alkotta Harmadik Világba).
A magyarországi magyarok az Első Világ kategóriájába esnek.
Mielőtt elkezdődne a "Hol van nekünk iparunk? Hol van nekünk nyugati életszínvonalunk?" siratódal, arra kérek mindenkit, hogy próbáljon elvontabban gondolkozni. Figyelembe véve a gazdaság szerkezetét (mezőgazdaság:ipar:szolgáltatások aránya), a műveltségi szintet, az életszínvonalat, Magyarország a modern országok kategóriájába esik.
A fejlődő országokat, azaz a Harmadik Világot ezzel szemben az 1-2-4 családmodell jellemzi. Ez azt jelenti, hogy a család - leegyszerűsített modell alapján - 1 nagyszülőből, 2 szülőből, és 4 gyermekből áll, ahol a generációk közötti távolság csak kb. 20 év.
A magyarországi cigányok a Harmadik Világ kategóriájába esnek.
Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy az 1990-ben született, a lakosság 90%-át alkotó, első világbeli szaporulatot produkáló Árpádok, Kincsők, Hunorok, Gyöngyvérek és társaik, valamint a szintén 1990-ben született, a lakosság csupán 10%-át alkotó, viszont harmadik világbeli szaporulatot produkáló Kevinek, Dzseniferek, Álehándrók, Eszmeraldák és társaik aránya miképpen változik 2060-ig.
Az életkori összetétel
A születéskor várható élettartam magyaroknál 73,5, a cigányoknál 63,5 év (magyar férfi: 70 év; magyar nő: 77 év; cigány férfi: 60 év; cigány nő: 67 év). Ezt - a könnyebb számolhatóság végett - 70, illetve 60 évre kerekítettem. Az ábrán látható két piros téglalap a várható élettartamokat fedi le.
Ha 2060 körül a modell résztvevői élnek, a magyar:cigány arány kb. 51:49 lesz.
Ha 2060 körül a modell 1990-es évfolyama már meghalt, a magyar:cigány arány kb. 33:67 lesz.
Vegyük figyelembe, hogy 2060 körül az 1990-ben született magyarok és cigányok "szavatosságuk" vége felé járnak, vagy nagy valószínűséggel már halottak. Az 1990-es generáció kihullásával, mivel a magyarok nagy része az idős kategóriába esik, 57%-os veszteség fogja őket érni, ellentétben a cigányokkal, ahol az idős kategória elvesztése csak 7%-os veszteséggel fog járni.
Ez az, ami miatt nemcsak a népesség létszámának, hanem korösszetételének is jelentősége van.
A természet szava
A tudomány állása, pontosabban a biológia törvénye szerint egy feminin homo sapiens sapiens - közismertebb nevén nő - szaporodási képessége kb. 15. és 35. életéve közé esik. Teljesen mindegy, hogy 50, 75 vagy 100 évig él, a szaporodási képesség korszaka nem változik.
A faliórát vagy a karórát vissza lehet forgatni. A biológiai órát nem.
Tegyük fel, hogy kifejlesztenek egy olyan szert vagy eljárást, mely által minden nő 60 éves korában is nyugodtan tud szülni, így tehát megvalósulni látszik a karrierépítés és a gyermekvállalás harmonikus egysége. Ezzel megoldottuk a problémát?
Nem.
Míg a példában szereplő magyar nő 60 éves korában, karrierje végén szülné meg első gyermekét, azalatt a 15 évesen szülő cigány nők öt generációs láncot hoznának létre: a szintén 60 éves cigány nő 15 évesen megszülte a most 45 éves cigány nőt, aki szintén 15 évesen megszülte a most 30 éveset, aki szintén 15 évesen megszülte a most 15 éveset, aki most, azaz 15 évesen megszülte csecsemőjét.
Akármennyire fejlett is az orvostudomány, a kimaradt korosztályokat visszamenőleg pótolni nem lehet. 2012-ben nem lehet megoldani, hogy 2011-ben, 2010-ben, 2009-ben stb. magyarok szülessenek.
Hölgyem! Senki sem kívánja Öntől, hogy egyik karján három-négy-öt gyermeket ringatva, másik kezével fakanalat forgatva élje le az életét. Az Ön élete, az Ön döntése, hogy mi teszi boldoggá. Ha karriert akar építeni, legyen úgy, de annak az az ára, hogy ha kifut a termékenységi évekből, akkor a baba csak álom marad. Ezt nem én döntöttem el, hanem a biológia.
Talán mégis lenne egy áthidaló megoldás, ehhez azonban jó beszéd- és közösségi szervezőkészség kell. Ezzel pedig a nők genetikailag rendelkeznek. Amíg ugyanis a férfiak vadásztak, a nők gyűjtögettek, kézimunkáztak, rendezkedtek, seregnyi gyerekre felügyeltek, mintha ezer szemük és ezer karjuk lett volna.
Jöjjenek tehát az áthidaló megoldások:
Nagyszülők, nőrokonok bevonása kisgyermek esetében.
Más, a lakókörnyezetben, munkahelyen, klubban stb. kapcsolatfelvétel azokkal a nőkkel, akik hasonló gondolkodásúak, vagy hasonló cipőben járnak. Én ekkor tudok gyermekekre vigyázni, te akkor; én ehhez értek vagy ebben tudok segíteni, te ahhoz értesz vagy abban tudsz segíteni.
Végiggondolni annak a lehetőségét, hogy karriert építeni részletekben vagy később is lehet, ellenben gyermeket szülni... tikk-takk-tikk-takk.
A döntés az Öné, tehát a fent leírtak nem kötelezők, megfontolásra azonban mindenképpen érdemesek. És ami még fontosabb: jó ötlettel kiegészíthetők és másokkal megoszthatók.
Önfinanszírozó öngyilkosság
A magyarok egy általam csak önfinanszírozó öngyilkosságnak nevezett rendszert tartanak fenn. Arról van szó, hogy a magyarok fizetnek azért, hogy kipusztuljanak.
Elvileg a cigány azért kap pénzt, mert túl szegény ahhoz, hogy saját gyerekét etesse, ruháztassa, iskoláztassa, azonban ha a pénzt másra költi, azt vissza lehet tőle vonni. Ebből a feltételes módban megfogalmazott, összetett mondatból a belterjes, alacsony értelmi szintű, ösztönlény-szerű cigány vajon mit fog fel? Gyerekem van=pénz jár nekem; sok gyerekem van=sok pénz jár nekem. Nem csoda, ha ipari mértékű gyermekgyártásba kezd, hiszen a számlát nem ő, hanem a magyarok állják.
Emellett gondolkozzunk el még az alábbiakon!
Miért is kellene nekem más gyermekét eltartanom? Tartsa el az, aki létrehozta!
A segélyrendszert azzal szokták indokolni, hogy így a nehéz sorsú, de egyébként jóravaló gyerekek a társadalom hasznos részét fogják képezni. Tekintsünk most el attól, hogy a XIX. századig kötelező segélyrendszer nem létezett, mégsem volt minden szegény ember gazember, sőt... Nézzük meg a segélyrendszer részleteit: én vállalom, hogy pénzt adok, a cigány pedig vállalja, hogy azt gyermeknevelésre fordítja - ez pont úgy hangzik, mint egy szerződés két fél között. Márpedig ha a szerződést az egyik fél szándékosan megszegi, akkor azt fel lehet bontani. Ön például újra és újra fizetne a vízvezeték-szerelőjének vagy kőművesének, ha tudja, hogy az illető a pénzt nem a megbeszéltek szerinti csaptelep vagy tégla beszerzésére fordítja, hanem a kocsmában eldorbézolja?
Miért van ez másképpen a cigányok esetében?
Egy másik írásomban hangot adtam annak a véleményemnek, hogy a zsidó, a politikus és a cigány szimbiózisban, azaz kölcsönös előnnyel járó életközösségben él. Ehhez fűznék hozzá még egy dolgot.
Egy ingatlan megszerzésének aljas, de bevált módja, hogy a környezetét lerontjuk, amivel mindenkit eltántorítunk tőle, így - kereslet hiányában - az ingatlan értéke lezuhan. Ekkor nem kell mást tennünk, mint potom pénzből felvásárolnunk, majd - így vagy úgy - megszabadulnunk az általunk odaküldött bajkeverőktől. Az ingatlan újra piacképessé válik, az ára felemelkedik.
Úgy tűnik, hogy a zsidók - a Simon Peresz izraeli elnök által elmondottak szerint - a Magyarország nevű ingatlan megszerzésén dolgoznak, melynek során élnek az őket kiszolgáló, általuk finanszírozott politikusok, valamint a bajkeverő cigányok adta lehetőségekkel.
A probléma rendezését részletesen nem fejteném ki, mivel arra már utaltam a már hivatkozott írásomban, azonban a fő pontjait újra leírom: önerőből alkalmazkodnak a magyarokhoz, vagy önerőből kivándorolnak a magyarok földjéről, vagy megismerik a fájdalmat a magyarok keze által.
A baj mindjárt befordul a sarkon!
Ugyan, ez a népességváltozási izé csak egy elmélet - legyint a könnyelmű ember.
Valóban?
Ha a népességváltozást bemutató ábra nem lenne elég, szeretném felhívni a figyelmet arra a 2005. tájékán készült felmérésre, mely szerint a nyolc évnél fiatalabb gyerekek kb. 50%-a cigány. Még ha a legkedvezőbb, nyilván csak elméleti lehetőséget vesszük számításba, hogy minden ilyen cigány csak 1 éves volt a felmérés idején, akkor is a következőkkel kell szembenéznünk:
- 2018-ban (14 évesen) fog először nemzeni / szülni
- 2022-ben (18 évesen) fog először szavazni
- 2026-ig (22 éves koráig) négy gyereket fog nemzeni / szülni
- 2039-ig (35 éves koráig) a négy gyerek mellé még akár több gyereket is nemzhet / szülhet.
Mivel nem valószínű, hogy mindegyikük 1 éves lett volna a felmérés idején, a fenti dátumok még közelebb csúsznak.
Ez a való világ, nem az, ami a televízióban megy.
Kikerülhetetlen kérdések
Mindenki tegye fel az alábbi kérdéseket saját magának, azután családja tagjainak, azután barátainak:
- A 2012 - 2062 időszakban hány éves leszel?
- A fenti időszakban a kormányzat mennyi adót, nyugdíjjárulékot és társadalombiztosítási járulékot fog kicsikarni tőled?
- Mekkora az esélye annak, hogy az állami piramisjáték (hivatalos nevén: társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer) a betevők:kivevők arányának felborulása, a rendszer túlterhelése miatt összeomlik, és bár évtizedekig fizettél, egy petákot sem látsz majd a pénzedből?
- Figyelembe véve, hogy egy ember=egy szavazat, a politikusok kinek a juttatásait fogják növelni, és azt kivel fizettetik meg?
- Figyelembe véve, hogy a cigányok jelenleg mit engednek meg maguknak, szerinted elszaporodásuk esetén szelídebbek vagy vadabbak lesznek? Figyelembe véve, hogy a zsidók jelenleg mit engednek meg maguknak, szerinted mi fogja őket jellemezni a magyarok számának zsugorodása után: halkszavúság és egyezkedés, vagy nagypofájúság és felvásárlási roham?
- A jelenlegi politikusok, akik szerint ez csak pánikkeltés, 20-30-40 év múlva saját vagyonukból fognak téged kárpótolni, amikor beüt a mennykő, vagy inkább egy elegáns, tengerparti üdülőhelyen fognak élni, és köpni fognak arra, hogy mit hagytak hátra neked?
0 Megjegyzések