Kétévnyi távollét után hétfőn megérkezett Debrecenbe a Golgota, ezzel ismét együtt van a Déri Múzeumban Munkácsy Mihály híres trilógiája.
A pótolhatatlan alkotást a szegedi Kultúrpalotában vasárnapig tekinthették meg az érdeklődők – tudatta szerdán az intézmény, hozzátéve: a december 16-ig meghosszabbított nagyszabású Munkácsy-kiállítást eddig több mint 40 ezren látták a napfény városában.
A páratlan alkotás pótlásaként a Krisztus Pilátus előtt kép kisebb verziója és a Golgota redukciója, feleakkora változata érkezik majd. A nagyközönség az újonnan jövő képeket a következő hét elejétől csodálhatja meg a Móra Ferenc Múzeumban. E művekkel együtt már 6 képpel bővül a Munkácsy-tárlat kollekciója a nyitás óta – olvasható a közleményben.
Daruval hétfőn este emelték be egy ablakon a múzeum kupolatermébe a festményt tartalmazó nagyméretű ládát, majd a Munkácsy Teremben restaurátorok jelenlétében megkezdték az egyébként jó állapotban lévő kép kicsomagolását. Tűzoltók és a múzeum munkatársai együtt csúsztatták ki a 36 négyzetméteres képet rejtő hengert a kamionból, ezt követően óvatosan emelték a levegőbe, majd a hatalmas láda lassan eltűnt a múzeumban.
A Golgota két évig volt távol: előbb Pécsett, az Európa Kulturális Fővárosa program keretében láthatták az érdeklődők, majd Budapesten, Bécsben és Szegeden állították ki a Munkácsy Alapítvány tulajdonában lévő alkotást. A Golgota 2016-ig, a kanadai Hamilton Galéria tulajdonában lévő Krisztis Pilátus előtt című kép pedig 2014-ig van tartós letétben a Déri Múzeumban. Az Ecce Homo a város tulajdona, így remény van arra, hogy legalább két évig ismét együtt lesz látható a trilógia Debrecenben. Lakner Lajos múzeumigazgató elmondta: még ebben a hónapban megnyitják a Munkácsy Termet a nagyközönség előtt.
Munkácsy Krisztus-trilógiája
Munkácsy Mihály életművében kétségkívül a Krisztus-trilógia jelenti az egyik csúcspontot, még akkor is, ha a három mű együttes kiállítására csupán Munkácsy halála után majd száz évvel került sor. Amikor a művész 1880 nyarán hozzáfogott a Krisztus Pilátus előtt kompozíciójához, akkor már évek óta Párizs egyik legsikeresebb műkereskedőjével, Charles Sedelmeyerrel dolgozott együtt. Sedelmeyer törekvése, hogy Munkácsyból világhírű művész váljon, eredményesnek bizonyult. Ő volt az, aki pontosan megszervezte Munkácsy új műveinek nemzetközi bemutatását, értékesítését, valamint a kereskedelmi és reprodukciós jogok érvényesítését. A nagy Krisztus-kép így már a megszületése pillanatában a nemzetközi figyelem középpontjába került. A kép párizsi, angliai és bécsi bemutatása után, 1882 elején Budapesten is látható volt, ahol közel nyolcvanezren tekintették meg.
Munkácsy már 1881-ben készített vázlatokat egy újabb Krisztus-képhez. Az 1884-re elkészült Golgota érdekessége, hogy a keresztre feszített Megváltó alakját önmagáról mintázta a művész. Ismerjük azokat a korabeli fényképeket, amelyeken a "keresztre feszített" Munkácsyt örökítette meg de Suse márki. A Golgota párizsi, budapesti vagy angliai bemutatása ugyanúgy százezreket vonzott a kép elé, mint az első Krisztus-kép kiállítása. A trilógiaként elképzelt sorozatba ezek után egy Feltámadás-kompozíció illeszkedett volna a leginkább. Munkácsyt azonban az 1880-as években új megrendelések kötötték le. 1895-ben a Golgota fő motívuma alapján festette meg a tőketerebesi Andrássy-mauzóleum oltárképét, ekkor azonban alkotóereje már nagyon meggyengült. A betegséggel küzdő művész utolsó alkotásaként a trilógia harmadik darabját készítette el, az Ecce Homo-t.
A trilógia első két darabját Munkácsy 1886-87-es amerikai útja során John Wanamaker vette meg, aki hosszú ideig philadelphiai áruházában mutatta be a műveket. A család tulajdonából 1988-ban kikerült alkotások ma kanadai, illetve magyar-amerikai tulajdonban vannak. Az Ecce Homo-t 1914-ben Déri Frigyes vásárolta meg, aki 1930-ban az általa alapított debreceni Déri Múzeumnak ajándékozta a művet. A trilógia első két darabja letétként került haza a múzeumba, ahol a három festményt 1995-ben első alkalommal állították ki együtt. Most, a Déri Múzeum felújítása idejére, a Magyar Nemzeti Galéria ad otthont a trilógiának, elsőként mutatva be a nagy kompozíciókat vázlatok, tanulmányok és a redukált méretű verziók kíséretében.
Témájuk ellenére Munkácsy Krisztus-képeit nehéz oltárképként elképzelni, sokkal inkább kultúrtörténeti zsáner kompozícióknak kell tekintenünk őket. Hatalmas méreteik, a bemutatásukat övező felfokozott hangulat és a bibliai eseményt megjelenítő erejük lenyűgözte a közönséget. A művek már-már vallásos sugárzásának titka, hogy Munkácsy tapintható közelségbe hozta a Megváltót, s a szemlélő közönséget bevonta a krisztusi szenvedéstörténetbe. Egy olyan modern Krisztus-képet teremtett, amely a modern, egyre kifinomultabb ingereket kereső ember igényeire volt szabva. Egyszerre nyújtott tehát vallásos élményt és szellemi élvezetet. Korunkban, amikor a vizuális művészet technikai lehetőségei erőteljesen kitágultak, még mindig lenyűgöző hatást gyakorolnak a képek a befogadóra.
A páratlan alkotás pótlásaként a Krisztus Pilátus előtt kép kisebb verziója és a Golgota redukciója, feleakkora változata érkezik majd. A nagyközönség az újonnan jövő képeket a következő hét elejétől csodálhatja meg a Móra Ferenc Múzeumban. E művekkel együtt már 6 képpel bővül a Munkácsy-tárlat kollekciója a nyitás óta – olvasható a közleményben.
Daruval hétfőn este emelték be egy ablakon a múzeum kupolatermébe a festményt tartalmazó nagyméretű ládát, majd a Munkácsy Teremben restaurátorok jelenlétében megkezdték az egyébként jó állapotban lévő kép kicsomagolását. Tűzoltók és a múzeum munkatársai együtt csúsztatták ki a 36 négyzetméteres képet rejtő hengert a kamionból, ezt követően óvatosan emelték a levegőbe, majd a hatalmas láda lassan eltűnt a múzeumban.
A Golgota két évig volt távol: előbb Pécsett, az Európa Kulturális Fővárosa program keretében láthatták az érdeklődők, majd Budapesten, Bécsben és Szegeden állították ki a Munkácsy Alapítvány tulajdonában lévő alkotást. A Golgota 2016-ig, a kanadai Hamilton Galéria tulajdonában lévő Krisztis Pilátus előtt című kép pedig 2014-ig van tartós letétben a Déri Múzeumban. Az Ecce Homo a város tulajdona, így remény van arra, hogy legalább két évig ismét együtt lesz látható a trilógia Debrecenben. Lakner Lajos múzeumigazgató elmondta: még ebben a hónapban megnyitják a Munkácsy Termet a nagyközönség előtt.
Munkácsy Krisztus-trilógiája
Munkácsy Mihály életművében kétségkívül a Krisztus-trilógia jelenti az egyik csúcspontot, még akkor is, ha a három mű együttes kiállítására csupán Munkácsy halála után majd száz évvel került sor. Amikor a művész 1880 nyarán hozzáfogott a Krisztus Pilátus előtt kompozíciójához, akkor már évek óta Párizs egyik legsikeresebb műkereskedőjével, Charles Sedelmeyerrel dolgozott együtt. Sedelmeyer törekvése, hogy Munkácsyból világhírű művész váljon, eredményesnek bizonyult. Ő volt az, aki pontosan megszervezte Munkácsy új műveinek nemzetközi bemutatását, értékesítését, valamint a kereskedelmi és reprodukciós jogok érvényesítését. A nagy Krisztus-kép így már a megszületése pillanatában a nemzetközi figyelem középpontjába került. A kép párizsi, angliai és bécsi bemutatása után, 1882 elején Budapesten is látható volt, ahol közel nyolcvanezren tekintették meg.
Munkácsy már 1881-ben készített vázlatokat egy újabb Krisztus-képhez. Az 1884-re elkészült Golgota érdekessége, hogy a keresztre feszített Megváltó alakját önmagáról mintázta a művész. Ismerjük azokat a korabeli fényképeket, amelyeken a "keresztre feszített" Munkácsyt örökítette meg de Suse márki. A Golgota párizsi, budapesti vagy angliai bemutatása ugyanúgy százezreket vonzott a kép elé, mint az első Krisztus-kép kiállítása. A trilógiaként elképzelt sorozatba ezek után egy Feltámadás-kompozíció illeszkedett volna a leginkább. Munkácsyt azonban az 1880-as években új megrendelések kötötték le. 1895-ben a Golgota fő motívuma alapján festette meg a tőketerebesi Andrássy-mauzóleum oltárképét, ekkor azonban alkotóereje már nagyon meggyengült. A betegséggel küzdő művész utolsó alkotásaként a trilógia harmadik darabját készítette el, az Ecce Homo-t.
A trilógia első két darabját Munkácsy 1886-87-es amerikai útja során John Wanamaker vette meg, aki hosszú ideig philadelphiai áruházában mutatta be a műveket. A család tulajdonából 1988-ban kikerült alkotások ma kanadai, illetve magyar-amerikai tulajdonban vannak. Az Ecce Homo-t 1914-ben Déri Frigyes vásárolta meg, aki 1930-ban az általa alapított debreceni Déri Múzeumnak ajándékozta a művet. A trilógia első két darabja letétként került haza a múzeumba, ahol a három festményt 1995-ben első alkalommal állították ki együtt. Most, a Déri Múzeum felújítása idejére, a Magyar Nemzeti Galéria ad otthont a trilógiának, elsőként mutatva be a nagy kompozíciókat vázlatok, tanulmányok és a redukált méretű verziók kíséretében.
Témájuk ellenére Munkácsy Krisztus-képeit nehéz oltárképként elképzelni, sokkal inkább kultúrtörténeti zsáner kompozícióknak kell tekintenünk őket. Hatalmas méreteik, a bemutatásukat övező felfokozott hangulat és a bibliai eseményt megjelenítő erejük lenyűgözte a közönséget. A művek már-már vallásos sugárzásának titka, hogy Munkácsy tapintható közelségbe hozta a Megváltót, s a szemlélő közönséget bevonta a krisztusi szenvedéstörténetbe. Egy olyan modern Krisztus-képet teremtett, amely a modern, egyre kifinomultabb ingereket kereső ember igényeire volt szabva. Egyszerre nyújtott tehát vallásos élményt és szellemi élvezetet. Korunkban, amikor a vizuális művészet technikai lehetőségei erőteljesen kitágultak, még mindig lenyűgöző hatást gyakorolnak a képek a befogadóra.
0 Megjegyzések