A csapatsportok hazai világába szinte észrevétlenül surrant be a frizbi. Jelenleg már télen is hozzávetőleg 300 lelkes, aktív játékos kergeti a fedett termekben a repülő korongot, a legjobbak pedig az európai mezőnyben a legjobb tíz között vetették meg a lábukat.
Ki ne próbálta volna még ki a strandon vagy a hétvégi ház kertjében ügyességét, hogy képes lesz-e elkapni a társa által elhajított műanyag korongszerűséget? Ám a frizbi mint sportág ennél „árnyalatnyival” komolyabb foglalatosság…
Szathmáry Zsolt, a 2004-ben alakult Magyar Frizbi Szövetség elnöke az Egyesült Államokból kiindult sportról elmondta, hogy legfőbb erénye az amatőr jelleg, amelyet mindenképpen meg kívánnak őrizni, hogy a pénz ne rombolhassa le a sport szellemiségét. A játékosok maguk fizetik a szerelést és a pályabérletet, valóban a testmozgás, az ügyességfejlesztés, az együttlét öröme, a jókedvű megméretés és az összetartozás érzete miatt járnak az edzésekre. Jellemző, hogy a mérkőzéseken nincs bíró, a szabálytalanságokat maguk a játékosok jelzik, és - az íratlan etikett szerint - az ellenfél általában viták nélkül elfogadja az ítéletet.
Az elnök szavai szerint ugyancsak jó hatást kelt, hogy a "koed" kategóriában vegyes csapatok, fiúk-lányok küzdenek, ám éppen a hölgyek részvétele miatt az egész mérkőzést a lovagiasság, az ellenfél tisztelete hatja át, ahol a legizzóbb pillanatokban sincs helye a trágár beszédnek, az elszabaduló indulatoknak. Aki netán mégis elveszíti az önuralmát, az a játékos akár önként lecseréli magát, ily módon e sport a személyiség fejlesztésének is fontos gyakorló terepe.
Süteményes fémtálcától a sporteszközig
A játék születésének körülményei sem szokványosak A frizbi története az 1800-as évek végére vezethető vissza, amikor a Connecticut állambeli Brigdeport nevű városka egyik péksége üzleti fogásként a megrendelt süteményeket korong alakú fémtálcákon szállította ki a kedves vevőnek. 1871-ben bizonyos William Russel Frisbie az amerikai Bridgeport városába költözött, hogy pékséget alapítson és működtessen. 1958-ra az általa létrehozott üzem naponta már 80 ezer süteményt készített, és a cég minden egyes megrendelést korong alakú lemeztálcákon szállított.
1920-ban a szomszédos Yale egyetem diákjai kezdték el tálcákat egymás között dobálni, és mint sporteszközt használni. Később rájöttek, hogy ha a fémet műanyagra cserélik, a korongokat lényegesen könnyebben és eredményesebben lehet elhajítani. A második világháború után Fred Morrison forradalmasította a frizbipiacot műanyagból készült „tálcáival”, majd 1955-ben a Wham-O koronggyártó céggel karöltve megkezdte a tömeggyártást. Az eredeti Ultimate Frizbihez hivatalosan elfogadott korongot az Egyesült Államokban, speciális műanyagból gyártják, a szabvány eszköz súlya pontosan 175 gramm.
Az immár sportágként jegyzett ultimate frizbi gyökerei 1967 nyaráig nyúlnak vissza. Frisbee Football néven új csapatjátékot hoztak létre a New Jersey-ben található Maplewood Columbia főiskolán, s 1972. november 6-án le is játszották az első, főiskolák közötti meccset. Az 1970-es évek végére a csapatsport ismertté vált Amerika-szerte, s a kosárlabdából, jégkorongból, valamint más sportágakból átvett szabályok nyomán kialakult a játék mai formája. Az immár több, mint negyven országban űzött sportág nemzetközi szövetsége a Repülőkorong Világszervezet (WFDF). Időközben a frizbi a strandolásnak, a kirándulásnak vagy akár a kutyák megmozgatásának kedvelt játékeszközeként is beköltözött a szabadidős sportok világába.
A játék 1992-ben „érkezett” Magyarországra, méghozzá egy amerikai házaspár (Bob Flynn és Yvonne Wittmann) közvetítésével. Az ózdi városi gimnáziumban oktató tanárpáros röpcédulákat kezdett osztogatni, melyeken a frizbit mint csapatjátékot hirdette, s edzésekre invitálta az érdeklődőket. A felhívást 10-15 lelkes diák komolyan vette, s kisvártatva megalakult az első hazai frizbiklub, az UFÓzd (Ultimate Frisbee Ózd). Bár a folytatás nem volt zökkenőtől mentes, 1994 őszén megalakult a Magyar Repülőkorong Szövetség. 2002-ben komoly fordulatot hozott a hazai frizbiéletben: részint Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország csapatainak bevonásával megkezdődött a Közép-Európai Liga megszervezése, részint pedig az időközben az időközben felbomló Magyar Repülőkorong Szövetség újjáalakítása is napirendre került. A Magyar Frizbi Szövetségnek 2011-ben három hivatalos és hat társult tagja volt.
Főként középiskolás és egyetemista fiatalok űzik
Magyarországon egy angolnyelv-tanár amerikai házaspár honosította meg húsz éve a csapatsportot, az ő lelkesedésük nyomán ózdi középiskolás diákok alakították meg UFÓzd néven az első csapatot. Az általában egy fél focipálya méretű területen hét-hét játékos áll egymással szemben, a cél a korong elkapása az ellenfél zónájában. Egymás passzának elcsípésénél nem megengedett a testi kontaktus, és a koronggal nem szabad futni, helyből kell tovább röpíteni a mozgó, testcselekkel az ellenfelet lerázó társhoz.
Az elnöktől azt is megtudtuk, hogy a frizbit főként középiskolás és egyetemista fiatalok űzik, Budapest mellett Szeged és Debrecen számít a sportág fellegvárának. Az idei Open Országos Bajnokságot a budapesti LOL nevű csapat nyerte, női kategóriában pedig a szintén fővárosi C.C. Catch lányai vitték el a serleget. A válogatott pedig már most készül a jövő év júniusában, a Barcelona melletti Tarragónában megrendezendő Strand Európa-bajnokságra, ahol ismét megmérettethetik magukat a legjobb magyar frizbizők.
A sportág népszerűségének növekedésére reagálva a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán az idén beindult az OKJ szakmai képesítést adó edzői felkészítés. - Már tizenhárman szereztek oklevelet, aminek eredményeként újabb csapatok alakulhatnak meg a gyors helyzetváltoztatást, futást, játékintelligenciát és dobótechnikát igénylő sportágban - közölte Szathmáry Zsolt.
Az ultimate frizbi alapvető szabályai
Az ultimate egy koronggal játszott csapatsport, melyben két 7 játékosból álló csapat küzd egymás ellen. A pálya téglalap alakú, szélessége kb. egy futballpálya szélességének a felével egyezik meg. A pálya két végén egy-egy célterület, úgynevezett zóna található. Mindkét csapat célja az, hogy úgy szerezzen pontot, hogy az egyik játékosa bedobja a korongot a támadott zónába, és ott egy csapattársa elkapja azt. A dobójátékos nem futhat a koronggal, de azt bármelyik irányba bármelyik csapattársának passzolhatja.
Minden olyan esetben, amikor a passz sikertelen, az ellenfélhez kerül a korong, és vele az ellentétes oldalon lévő zóna támadásának joga. A mérkőzés többnyire a 17. pont megszerzéséig tart és körülbelül 100 perc hosszú. Az ultimate játékvezető nélkül játszott sport, melyben a játékosok testi/fizikai érintkezése nem megengedett, és a játékosok maguk felelősek a tiszta játékért, a szabályok alkalmazásáért, illetve betartásáért. A játék szellemiségeként megfogalmazott viselkedésminta (Spirit of the Game) iránymutatást ad, hogy a játékosoknak hogyan kell alkalmazni a szabályokat, és hogyan vezessék a mérkőzést önmaguk, játékvezető nélkül.
Szathmáry Zsolt, a 2004-ben alakult Magyar Frizbi Szövetség elnöke az Egyesült Államokból kiindult sportról elmondta, hogy legfőbb erénye az amatőr jelleg, amelyet mindenképpen meg kívánnak őrizni, hogy a pénz ne rombolhassa le a sport szellemiségét. A játékosok maguk fizetik a szerelést és a pályabérletet, valóban a testmozgás, az ügyességfejlesztés, az együttlét öröme, a jókedvű megméretés és az összetartozás érzete miatt járnak az edzésekre. Jellemző, hogy a mérkőzéseken nincs bíró, a szabálytalanságokat maguk a játékosok jelzik, és - az íratlan etikett szerint - az ellenfél általában viták nélkül elfogadja az ítéletet.
Az elnök szavai szerint ugyancsak jó hatást kelt, hogy a "koed" kategóriában vegyes csapatok, fiúk-lányok küzdenek, ám éppen a hölgyek részvétele miatt az egész mérkőzést a lovagiasság, az ellenfél tisztelete hatja át, ahol a legizzóbb pillanatokban sincs helye a trágár beszédnek, az elszabaduló indulatoknak. Aki netán mégis elveszíti az önuralmát, az a játékos akár önként lecseréli magát, ily módon e sport a személyiség fejlesztésének is fontos gyakorló terepe.
Süteményes fémtálcától a sporteszközig
A játék születésének körülményei sem szokványosak A frizbi története az 1800-as évek végére vezethető vissza, amikor a Connecticut állambeli Brigdeport nevű városka egyik péksége üzleti fogásként a megrendelt süteményeket korong alakú fémtálcákon szállította ki a kedves vevőnek. 1871-ben bizonyos William Russel Frisbie az amerikai Bridgeport városába költözött, hogy pékséget alapítson és működtessen. 1958-ra az általa létrehozott üzem naponta már 80 ezer süteményt készített, és a cég minden egyes megrendelést korong alakú lemeztálcákon szállított.
1920-ban a szomszédos Yale egyetem diákjai kezdték el tálcákat egymás között dobálni, és mint sporteszközt használni. Később rájöttek, hogy ha a fémet műanyagra cserélik, a korongokat lényegesen könnyebben és eredményesebben lehet elhajítani. A második világháború után Fred Morrison forradalmasította a frizbipiacot műanyagból készült „tálcáival”, majd 1955-ben a Wham-O koronggyártó céggel karöltve megkezdte a tömeggyártást. Az eredeti Ultimate Frizbihez hivatalosan elfogadott korongot az Egyesült Államokban, speciális műanyagból gyártják, a szabvány eszköz súlya pontosan 175 gramm.
Az immár sportágként jegyzett ultimate frizbi gyökerei 1967 nyaráig nyúlnak vissza. Frisbee Football néven új csapatjátékot hoztak létre a New Jersey-ben található Maplewood Columbia főiskolán, s 1972. november 6-án le is játszották az első, főiskolák közötti meccset. Az 1970-es évek végére a csapatsport ismertté vált Amerika-szerte, s a kosárlabdából, jégkorongból, valamint más sportágakból átvett szabályok nyomán kialakult a játék mai formája. Az immár több, mint negyven országban űzött sportág nemzetközi szövetsége a Repülőkorong Világszervezet (WFDF). Időközben a frizbi a strandolásnak, a kirándulásnak vagy akár a kutyák megmozgatásának kedvelt játékeszközeként is beköltözött a szabadidős sportok világába.
A játék 1992-ben „érkezett” Magyarországra, méghozzá egy amerikai házaspár (Bob Flynn és Yvonne Wittmann) közvetítésével. Az ózdi városi gimnáziumban oktató tanárpáros röpcédulákat kezdett osztogatni, melyeken a frizbit mint csapatjátékot hirdette, s edzésekre invitálta az érdeklődőket. A felhívást 10-15 lelkes diák komolyan vette, s kisvártatva megalakult az első hazai frizbiklub, az UFÓzd (Ultimate Frisbee Ózd). Bár a folytatás nem volt zökkenőtől mentes, 1994 őszén megalakult a Magyar Repülőkorong Szövetség. 2002-ben komoly fordulatot hozott a hazai frizbiéletben: részint Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország csapatainak bevonásával megkezdődött a Közép-Európai Liga megszervezése, részint pedig az időközben az időközben felbomló Magyar Repülőkorong Szövetség újjáalakítása is napirendre került. A Magyar Frizbi Szövetségnek 2011-ben három hivatalos és hat társult tagja volt.
Főként középiskolás és egyetemista fiatalok űzik
Magyarországon egy angolnyelv-tanár amerikai házaspár honosította meg húsz éve a csapatsportot, az ő lelkesedésük nyomán ózdi középiskolás diákok alakították meg UFÓzd néven az első csapatot. Az általában egy fél focipálya méretű területen hét-hét játékos áll egymással szemben, a cél a korong elkapása az ellenfél zónájában. Egymás passzának elcsípésénél nem megengedett a testi kontaktus, és a koronggal nem szabad futni, helyből kell tovább röpíteni a mozgó, testcselekkel az ellenfelet lerázó társhoz.
Az elnöktől azt is megtudtuk, hogy a frizbit főként középiskolás és egyetemista fiatalok űzik, Budapest mellett Szeged és Debrecen számít a sportág fellegvárának. Az idei Open Országos Bajnokságot a budapesti LOL nevű csapat nyerte, női kategóriában pedig a szintén fővárosi C.C. Catch lányai vitték el a serleget. A válogatott pedig már most készül a jövő év júniusában, a Barcelona melletti Tarragónában megrendezendő Strand Európa-bajnokságra, ahol ismét megmérettethetik magukat a legjobb magyar frizbizők.
A sportág népszerűségének növekedésére reagálva a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán az idén beindult az OKJ szakmai képesítést adó edzői felkészítés. - Már tizenhárman szereztek oklevelet, aminek eredményeként újabb csapatok alakulhatnak meg a gyors helyzetváltoztatást, futást, játékintelligenciát és dobótechnikát igénylő sportágban - közölte Szathmáry Zsolt.
Az ultimate frizbi alapvető szabályai
Az ultimate egy koronggal játszott csapatsport, melyben két 7 játékosból álló csapat küzd egymás ellen. A pálya téglalap alakú, szélessége kb. egy futballpálya szélességének a felével egyezik meg. A pálya két végén egy-egy célterület, úgynevezett zóna található. Mindkét csapat célja az, hogy úgy szerezzen pontot, hogy az egyik játékosa bedobja a korongot a támadott zónába, és ott egy csapattársa elkapja azt. A dobójátékos nem futhat a koronggal, de azt bármelyik irányba bármelyik csapattársának passzolhatja.
Minden olyan esetben, amikor a passz sikertelen, az ellenfélhez kerül a korong, és vele az ellentétes oldalon lévő zóna támadásának joga. A mérkőzés többnyire a 17. pont megszerzéséig tart és körülbelül 100 perc hosszú. Az ultimate játékvezető nélkül játszott sport, melyben a játékosok testi/fizikai érintkezése nem megengedett, és a játékosok maguk felelősek a tiszta játékért, a szabályok alkalmazásáért, illetve betartásáért. A játék szellemiségeként megfogalmazott viselkedésminta (Spirit of the Game) iránymutatást ad, hogy a játékosoknak hogyan kell alkalmazni a szabályokat, és hogyan vezessék a mérkőzést önmaguk, játékvezető nélkül.
• A pálya egy négyszög alakú (hivatalos mérkőzéseken 64 méter hosszú és 36 méter) széles játéktér két darab (hivatalosan 22 méter hosszú, 36 méter széles) zónával.
• Kezdés történik a játék indulásakor és minden pontszerzés után. Ilyenkor a játékosok a saját zónájuk elülső vonalán állnak. A védekező csapat elvégzi a nyitást, így a támadó csapathoz kerül a korong. A szabályos ultimate-ben egy csapatnak 7 játékosa van egyszerre a pályán.
• Pontszerzés akkor van, ha a támadó csapat egy játékosa az ellenfél zónájába lévő csapattársnak passzolja a korongot.
• A korong mozgása azzal a megkötéssel történik, hogy a játékosok nem futhatnak a koronggal. A játékosnak – akinél a korong van – 10 másodperc alatt kell továbbpasszolnia azt saját csapattársának. A levegőben lévő korongot bármely játékos elkaphatja.
• Támadásból védekezés lesz a csapat feladata, ha egy passz nem sikeres, ilyenkor ugyanis a támadás joga az eddig védekező csapathoz kerül.
• Cserék kizárólag pontszerzés után történhetnek. A cserék számát tekintve megkötés nincs.
• Fizikai érintkezés a játékosok között nem megengedett. Ha mégis megtörténik, az faultnak minősül. Ilyenkor a játék az érintett felek, illetve a csapatkapitányok megegyezésétől függően folytatódik.
• Spirit of the game, azaz a játék szellemisége az ultimate-ben alkalmazott viselkedésminta, amelynek központi eleme, hogy minden játékos személyesen felelős a tiszta játékért. A versenyszellem természetesen mindig lényeges, de soha nem megy a játék rovására szabályok megszegésével, viták okozásával.
Az alapvető szabályok ismeretében már kezdők számára is nagyon élvezhető az ultimate, azonban magasabb szinten kiemelt fontossága van a szabályismeretnek, ugyanis az ultimate szellemiségének része az az alapvető feltételezés, hogy a játékosok nem szegik meg szándékosan a szabályokat. E feltételezés miatt szigorú büntetések sincsenek, ehelyett az ultimate-ben alkalmazott megkötések és szankciók arra irányulnak, hogy a játék minden esetben úgy folytatódjon, mintha a szabályszegés nem befolyásolta volna a játék menetét. Ahhoz, hogy a játék egy-egy vitás helyzet után zökkenőmentesen folytatódhasson, minden játékosnak tisztában kell lennie azzal, hogy a játék során felmerülő esetleges viták esetén játékvezetői szerepet is be kell töltenie, ehhez pedig elengedhetetlen a szabályok ismerete, és azok helyes alkalmazása.
• Kezdés történik a játék indulásakor és minden pontszerzés után. Ilyenkor a játékosok a saját zónájuk elülső vonalán állnak. A védekező csapat elvégzi a nyitást, így a támadó csapathoz kerül a korong. A szabályos ultimate-ben egy csapatnak 7 játékosa van egyszerre a pályán.
• Pontszerzés akkor van, ha a támadó csapat egy játékosa az ellenfél zónájába lévő csapattársnak passzolja a korongot.
• A korong mozgása azzal a megkötéssel történik, hogy a játékosok nem futhatnak a koronggal. A játékosnak – akinél a korong van – 10 másodperc alatt kell továbbpasszolnia azt saját csapattársának. A levegőben lévő korongot bármely játékos elkaphatja.
• Támadásból védekezés lesz a csapat feladata, ha egy passz nem sikeres, ilyenkor ugyanis a támadás joga az eddig védekező csapathoz kerül.
• Cserék kizárólag pontszerzés után történhetnek. A cserék számát tekintve megkötés nincs.
• Fizikai érintkezés a játékosok között nem megengedett. Ha mégis megtörténik, az faultnak minősül. Ilyenkor a játék az érintett felek, illetve a csapatkapitányok megegyezésétől függően folytatódik.
• Spirit of the game, azaz a játék szellemisége az ultimate-ben alkalmazott viselkedésminta, amelynek központi eleme, hogy minden játékos személyesen felelős a tiszta játékért. A versenyszellem természetesen mindig lényeges, de soha nem megy a játék rovására szabályok megszegésével, viták okozásával.
Az alapvető szabályok ismeretében már kezdők számára is nagyon élvezhető az ultimate, azonban magasabb szinten kiemelt fontossága van a szabályismeretnek, ugyanis az ultimate szellemiségének része az az alapvető feltételezés, hogy a játékosok nem szegik meg szándékosan a szabályokat. E feltételezés miatt szigorú büntetések sincsenek, ehelyett az ultimate-ben alkalmazott megkötések és szankciók arra irányulnak, hogy a játék minden esetben úgy folytatódjon, mintha a szabályszegés nem befolyásolta volna a játék menetét. Ahhoz, hogy a játék egy-egy vitás helyzet után zökkenőmentesen folytatódhasson, minden játékosnak tisztában kell lennie azzal, hogy a játék során felmerülő esetleges viták esetén játékvezetői szerepet is be kell töltenie, ehhez pedig elengedhetetlen a szabályok ismerete, és azok helyes alkalmazása.
0 Megjegyzések