Európai csillagászok a Földével nagyjából megegyező tömegű bolygót fedeztek fel a bolygónkhoz legközelebb eső alfa Centauri csillagrendszerben.
Ez egyben az eddig felfedezett legkönnyebb exobolygó is egy Naphoz hasonló csillag körül. A bolygót az Európai Déli Obszervatórium chilei 3,6 méteres teleszkópjának HARPS készülékével találták meg. Az eredményekről a Nature számolt be
Az alfa Centauri az egyik legfényesebb csillag a déli égbolton és a legközelebbi csillagrendszer Naprendszerünk mellett, mindössze 4,3 fényévnyire található. Valójában hármas csillagrendszer: két, a Naphoz hasonlító csillagot ölel fel, melyek egymás körül keringenek – ezek az alfa Centauri A és B -, illetve egy távolabbi és halovány vörös társat, a Proxima Centaurit. A 19. század óta gondolkodnak a csillagászok azon, lehetnek-e bolygók eme objektumok körül, ám az eddigi vizsgálatok nem hoztak eredményt.
„Megfigyeléseink több mint 450, négy éven át tartó vizsgálatot ölelnek fel a HARPS készülékkel és apró, de valódi jelzést fogtak egy, az alfa Centauri B-t 3,2 naponta megkerülő planétától” – mondja Xavier Dumusque, a vizsgálat vezetője. Az európai csapat az alfa Centauri B csillag mozgásában bekövetkező apró változásokat (imbolygásokat) vizsgálta, melyeket a keringő bolygó gravitációs vonzása vált ki. A hatás parányi, a csillagot másodpercenként nem több mint 51 centiméterrel (óránkénti 1,8 kilométeres sebesség) mozdítja előre és hátra. Eddig ez a legnagyobb pontosságú mérés, melyet eme módszerrel elértek.
Az alfa Centauri B nagyon hasonlít a Naphoz, de némileg kisebb és kevésbé fényes. Az újonnan felfedezett bolygó – alfa Centauri Bb - melynek tömege kissé meghaladja a Földét (1,1-szerese), hatmillió kilométerre kering a csillagtól, sokkal közelebb, mint a Merkúr a Naphoz. A kettőscsillag másik fényes tagjának – alfa Centauri A – orbitális pályája több százszor nagyobb távolságban tartja a csillagot tőle, de még mindig rendkívül ragyogó objektum lehet a bolygó égboltján. Az alfa Centauri Bb közelsége gazdacsillagához rendkívüli felszíni forróságot kölcsönöz neki, mintegy 1227 Celsius fokot, így nem megfelelő az általunk ismert élet számára.
lyen hőmérséklettel Dumusque szerint elképzelhető, hogy a felszín – amennyiben például kőzetből áll – nem szilárd, hanem inkább a lávához hasonlít. Annak ellenére, hogy háromcsillagos rendszerben helyezkedik el, az újonnan megtalált világ pályája hosszú távon stabil, ahogy az alfa Centauri B lakhatósági zónájában lévők is – mondják a kutatók.
Ugyanez a kutatócsapat fedezte fel az első exobolygót Napszerű csillag körül 1995-ben, és azóta több mint 800 megerősített felfedezésre került sor, azonban ezek nagy része jóval nagyobb a Földnél, és sokuk akkora, mint a Jupiter. A kihívás a kutatók számára most olyan Földhöz hasonló tömegű bolygót észlelni és leírni, mely egy másik csillag lakhatósági zónájában kering. Az első lépést ehhez már így megtették.
„Ez az első bolygó, mely a Földhöz hasonló tömeggel rendelkezik és Napszerű csillag körül kering. Pályája nagyon közel viszi csillagához, így biztosan túl forró az általunk ismert élet számára – mondja Stéphane Udry, a vizsgálat társszerzője. – Azonban lehetséges, hogy csak egy bolygó a számos másik közül. Más HARPS-erdeményeink és a Kepler új adatai egyértelműen azt mutatják, hogy alacsony tömegű planéták nagy mennyiségben találhatóak ilyen rendszerekben.”
A csapat szerint elképzelhető, hogy az alfa Centauri A és a Proxima Centauri is rendelkezik bolygókkal. A rendszer valószínűleg komoly vizsgálat tárgyává válik, ahogy a csillagászok igyekeznek megerősíteni az alfa Centauri Bb létezését, így többet megtudnak róla, illetve a szomszédos idegen világoknak is nyomába eredhetnek.
Az alfa Centauri az egyik legfényesebb csillag a déli égbolton és a legközelebbi csillagrendszer Naprendszerünk mellett, mindössze 4,3 fényévnyire található. Valójában hármas csillagrendszer: két, a Naphoz hasonlító csillagot ölel fel, melyek egymás körül keringenek – ezek az alfa Centauri A és B -, illetve egy távolabbi és halovány vörös társat, a Proxima Centaurit. A 19. század óta gondolkodnak a csillagászok azon, lehetnek-e bolygók eme objektumok körül, ám az eddigi vizsgálatok nem hoztak eredményt.
„Megfigyeléseink több mint 450, négy éven át tartó vizsgálatot ölelnek fel a HARPS készülékkel és apró, de valódi jelzést fogtak egy, az alfa Centauri B-t 3,2 naponta megkerülő planétától” – mondja Xavier Dumusque, a vizsgálat vezetője. Az európai csapat az alfa Centauri B csillag mozgásában bekövetkező apró változásokat (imbolygásokat) vizsgálta, melyeket a keringő bolygó gravitációs vonzása vált ki. A hatás parányi, a csillagot másodpercenként nem több mint 51 centiméterrel (óránkénti 1,8 kilométeres sebesség) mozdítja előre és hátra. Eddig ez a legnagyobb pontosságú mérés, melyet eme módszerrel elértek.
Az alfa Centauri B nagyon hasonlít a Naphoz, de némileg kisebb és kevésbé fényes. Az újonnan felfedezett bolygó – alfa Centauri Bb - melynek tömege kissé meghaladja a Földét (1,1-szerese), hatmillió kilométerre kering a csillagtól, sokkal közelebb, mint a Merkúr a Naphoz. A kettőscsillag másik fényes tagjának – alfa Centauri A – orbitális pályája több százszor nagyobb távolságban tartja a csillagot tőle, de még mindig rendkívül ragyogó objektum lehet a bolygó égboltján. Az alfa Centauri Bb közelsége gazdacsillagához rendkívüli felszíni forróságot kölcsönöz neki, mintegy 1227 Celsius fokot, így nem megfelelő az általunk ismert élet számára.
lyen hőmérséklettel Dumusque szerint elképzelhető, hogy a felszín – amennyiben például kőzetből áll – nem szilárd, hanem inkább a lávához hasonlít. Annak ellenére, hogy háromcsillagos rendszerben helyezkedik el, az újonnan megtalált világ pályája hosszú távon stabil, ahogy az alfa Centauri B lakhatósági zónájában lévők is – mondják a kutatók.
Ugyanez a kutatócsapat fedezte fel az első exobolygót Napszerű csillag körül 1995-ben, és azóta több mint 800 megerősített felfedezésre került sor, azonban ezek nagy része jóval nagyobb a Földnél, és sokuk akkora, mint a Jupiter. A kihívás a kutatók számára most olyan Földhöz hasonló tömegű bolygót észlelni és leírni, mely egy másik csillag lakhatósági zónájában kering. Az első lépést ehhez már így megtették.
„Ez az első bolygó, mely a Földhöz hasonló tömeggel rendelkezik és Napszerű csillag körül kering. Pályája nagyon közel viszi csillagához, így biztosan túl forró az általunk ismert élet számára – mondja Stéphane Udry, a vizsgálat társszerzője. – Azonban lehetséges, hogy csak egy bolygó a számos másik közül. Más HARPS-erdeményeink és a Kepler új adatai egyértelműen azt mutatják, hogy alacsony tömegű planéták nagy mennyiségben találhatóak ilyen rendszerekben.”
A csapat szerint elképzelhető, hogy az alfa Centauri A és a Proxima Centauri is rendelkezik bolygókkal. A rendszer valószínűleg komoly vizsgálat tárgyává válik, ahogy a csillagászok igyekeznek megerősíteni az alfa Centauri Bb létezését, így többet megtudnak róla, illetve a szomszédos idegen világoknak is nyomába eredhetnek.
0 Megjegyzések