Jelentős mértékben fejleszthetőnek ítélte a magyar-tunéziai gazdasági kapcsolatokat Alaya Bettaieb, a tunéziai nemzetközi gazdasági együttműködést és a külföldi beruházásokat felügyelő minisztérium államtitkára szerdán Budapesten egy szakmai tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón.

MTI - Az államtitkár - aki egyben a Magyar-Tunéziai Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság társelnöke is - felhívta a figyelmet arra, hogy Tunéziában mintegy 3200 külföldi vállalat működik és ebből csak kettő a magyar. Ezért mint mondta, szinte minden területen lehetőség van a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére.
 
Kiemelte, hogy jó lehetőséget lát a magyar cégek közreműködésére a tunéziai gazdaság fejlesztésében, az agrárium, az energetika, a közlekedés, továbbá a szolgáltatási szektorok területén. Hozzátette: a tunéziai gazdaság az országban lezajlott forradalmat követően átláthatóbb lett.
 
Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára, egyben a Magyar-Tunéziai Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság magyar társelnöke az MTI-nek elmondta: Magyarország többek között a technológia-fejlesztésben, a mezőgazdaság területén, a gyógyszeriparban és a telekommunikációban tudna leginkább közreműködni az észak-afrikai ország gazdaság fejlesztésében.
 
Megemlítette a mezőgazdaságot, az édesvízi halászatot, a vízgazdálkodást, valamint a környezetvédelmet is, amely területeken Magyarország építő módon járulhatna hozzá a tunéziai gazdaság fellendítéséhez a kölcsönös előnyök alapján.
 
A sajtótájékoztatón írták alá a két országban a magyar és a tunéziai üzletembereket tömörítő szervezetek együttműködési megállapodását. A Tunéziai-Magyar Üzleti Tanács tevékenységének alapjait rögzítő megállapodást tunéziai részről Zoubeir Chaieb elnök, magyar részről pedig Balogh Sándor elnök látta el kézjegyével.
 
Az Africa Summit VII. - a MAGHREB reneszánsza elnevezésű gazdasági fórumot és üzletember találkozót a Magyar-Tunéziai Kormányközi Gazdasági Vegyes-bizottság szerdai budapesti ülésének egyik programjaként szervezték meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál.
 
A gazdasági fórum megrendezése szorosan kapcsolódik a magyar kormány külgazdasági politikájának alapvető célkitűzéseihez, a magyar vállalatok üzleti pozícióinak erősítéséhez az Európán kívüli országokban történő.