Az eurozóna munkanélküliségi rátája jelenleg 10,7%, ami a legmagasabb érték az euró bevezetése óta, pedig az előző válság során soha nem emelkedett 10,2% fölé. Éppen csak bejelentették, hogy az eurozóna válságban van és a munkanélküliség máris rekord magasságokba emelkedett. Mi lesz később?
Úgy tűnik Európa gondjai ezzel csak elkezdődtek. Az európai szuverén adósságválság tovább mélyül és egy újabb globális válság van a láthatáron. Az EU lakossága és bankrendszere összességében nagyobb, mint az Egyesült Államoké és több Fortune 500 cég működik területén. Európa pénzrendszerének összeomlását az egész világ megérezné.
A munkanélküliségi adatok bizonyos országokban megdöbbentőek.
Spanyolországban például jelenleg 19,9%, Görögországban pedig 23,3%-on áll.
A fiatal munkavállalókra vonatkozó adatok ennél is elszomorítóbbak.
Görögországban a 25 év alattiak 48,1 százaléka Spanyolországban pedig 49,9 százaléka van munka nélkül.
A háttérhatalom egyelőre nem hagyta, hogy Görögország és a főbb európai bankok csődbe menjenek, de egyre több jel mutat arra, hogy a „leszámolás napja” közeledik.
Az Európai Központi Bank például néhány napja bejelentette, hogy európai bankoktól nem fogad el biztosítékként görög kötvényt.
Számos nagy európai bank jelentett hihetetlenül magas, nem várt és a görög adósságból eredő veszteséget. A Reuters a következőket írja:
A görög adósságválság sebei újra felnyíltak, amikor számos európai bank kénytelen volt komoly veszteséget elkönyvelni csütörtökön, miközben vezetőik arra figyelmeztettek, hogy a régió ingatag pénzügyei továbbra is fenyegetik a gazdasági növekedést és az eredményeket.
Franciaországtól Németországig, Nagy-Britanniától Belgiumig, a régió négy legnagyobb bankja összesen 8 milliárd euró veszteséget jelentett be a múlt évre, görög kötvényeiknek köszönhetően.
„1929 óta nem voltunk ilyen komoly bajban gazdaságilag,” nyilatkozta Jean-Paul Chifflet, a Credit Agricole elnöke.
A Nemzetközi Swaps és Derivatíva Szövetség úgy döntött, hogy a görög adósság-megállapodás nem eredményez kötvénykockázat swap (CDS) kifizetéseket. Ennek következtében a magán kötvénytulajdonosok nem igen lesznek hajlandóak önként elfogadni a küszöbön álló adósságcsere-megállapodást. (http://index.hu/marciusban_indul_a_gorog_adossagcsere/)
Ez a döntés komolyan megingatja a kötvénykockázati swapokba vetett bizalmat. Végtére is elsődleges céljuk, hogy „biztosítékot” szolgáltassanak arra az esetre, ha valami közbejön. Ha azonban nem fizetnek, amikor szükség lenne rá, mire jók?
A német szavazóknak elege van abból, hogy fekete lyukakba öntsék a pénzüket. Egy mostanában végzett közvélemény kutatás szerint a németek nagy része ellenzi az újabb görög mentőcsomag(ok) lehetőségét.
Nem egy német politikus egyértelművé tette álláspontját az ügyben. Hans-Peter Friedrich, német belügyminiszter a következőket nyilatkozta a Spiegel által készített interjúban:
„Görögország esélyei arra, hogy lábra álljon és ismét versenyképes gazdaság lehessen, sokkal nagyobbak a monetáris unión kívül, mint annak részeként,” mondta, hozzátéve, hogy a kényszer kilépést nem támogatja. „Nem arról beszélek, hogy Görögországot ki kell rúgni, hanem olyan ösztönzéseket kell létrehozni, hogy a kilépés ellenállhatatlan opció legyen.”
A görög médiában számos olyan cikk jelent meg, amely Angela Merkelt Hitlerként ábrázolja. A mentőcsomagokat ellenző szélsőbaloldali politikai pártok egyre népszerűbbek, az emberek dühe pedig folyamatosan nő.
A Guardian a következőket írta:
Athén utcáin egyre érezhetőbb a németellenesség. Az egyik görög lap a legtöbb ellenszenvet Angela Merkelre irányítja, nácinak csúfolva a főkancellárt az újság címlapján.
A 40 éves Niki Fidaki azt mondja a görögök az adóemelések és a közszolgáltatások csökkentése miatt dühösek leginkább Németországra és a trojkára. „Az embereknek nincs pénzük ekkora adóra. A fizetésem kevesebb lett, de több adót kell fizetnem. Én még szerencsés vagyok, mert a barátaim felének munkája sincs. A görögök azt utálják, hogy még több pénzt kérnek tőlünk, de nincs. Az embereknek nincs munkája és nincs pénzük, hogy gondot viseljenek a gyerekeikről.”
A hangulat fokozatosan romlik az országban, már nem kell sok ahhoz, hogy beteljen a pohár. Az eurozóna egy igazi lőporos hordó.
Miért tűnik úgy, hogy az Egyesült Államok jobb helyzetben van a jelen pillanatban? Az egyik fő ok a megszorító intézkedések hiányában keresendő. Egyelőre Barack Obama állja a hamis jólét költségeit, azzal, hogy óránként 150 millió dollárt vesz kölcsön a gyerekeinktől és az unokáinktól.
Természetesen ez az őrült költekezés csak még nagyobb összeomlást eredményez majd a maga idejében, de a legtöbb ember úgy tűnik, nem aggódik efelől. Néhány számadat javult és ez elég.
Figyeljük Európát, mert Amerika ugyanarra veszi az irányt!
A munkanélküliségi adatok bizonyos országokban megdöbbentőek.
Spanyolországban például jelenleg 19,9%, Görögországban pedig 23,3%-on áll.
A fiatal munkavállalókra vonatkozó adatok ennél is elszomorítóbbak.
Görögországban a 25 év alattiak 48,1 százaléka Spanyolországban pedig 49,9 százaléka van munka nélkül.
A háttérhatalom egyelőre nem hagyta, hogy Görögország és a főbb európai bankok csődbe menjenek, de egyre több jel mutat arra, hogy a „leszámolás napja” közeledik.
Az Európai Központi Bank például néhány napja bejelentette, hogy európai bankoktól nem fogad el biztosítékként görög kötvényt.
Számos nagy európai bank jelentett hihetetlenül magas, nem várt és a görög adósságból eredő veszteséget. A Reuters a következőket írja:
A görög adósságválság sebei újra felnyíltak, amikor számos európai bank kénytelen volt komoly veszteséget elkönyvelni csütörtökön, miközben vezetőik arra figyelmeztettek, hogy a régió ingatag pénzügyei továbbra is fenyegetik a gazdasági növekedést és az eredményeket.
Franciaországtól Németországig, Nagy-Britanniától Belgiumig, a régió négy legnagyobb bankja összesen 8 milliárd euró veszteséget jelentett be a múlt évre, görög kötvényeiknek köszönhetően.
„1929 óta nem voltunk ilyen komoly bajban gazdaságilag,” nyilatkozta Jean-Paul Chifflet, a Credit Agricole elnöke.
A Nemzetközi Swaps és Derivatíva Szövetség úgy döntött, hogy a görög adósság-megállapodás nem eredményez kötvénykockázat swap (CDS) kifizetéseket. Ennek következtében a magán kötvénytulajdonosok nem igen lesznek hajlandóak önként elfogadni a küszöbön álló adósságcsere-megállapodást. (http://index.hu/marciusban_indul_a_gorog_adossagcsere/)
Ez a döntés komolyan megingatja a kötvénykockázati swapokba vetett bizalmat. Végtére is elsődleges céljuk, hogy „biztosítékot” szolgáltassanak arra az esetre, ha valami közbejön. Ha azonban nem fizetnek, amikor szükség lenne rá, mire jók?
A német szavazóknak elege van abból, hogy fekete lyukakba öntsék a pénzüket. Egy mostanában végzett közvélemény kutatás szerint a németek nagy része ellenzi az újabb görög mentőcsomag(ok) lehetőségét.
Nem egy német politikus egyértelművé tette álláspontját az ügyben. Hans-Peter Friedrich, német belügyminiszter a következőket nyilatkozta a Spiegel által készített interjúban:
„Görögország esélyei arra, hogy lábra álljon és ismét versenyképes gazdaság lehessen, sokkal nagyobbak a monetáris unión kívül, mint annak részeként,” mondta, hozzátéve, hogy a kényszer kilépést nem támogatja. „Nem arról beszélek, hogy Görögországot ki kell rúgni, hanem olyan ösztönzéseket kell létrehozni, hogy a kilépés ellenállhatatlan opció legyen.”
A görög médiában számos olyan cikk jelent meg, amely Angela Merkelt Hitlerként ábrázolja. A mentőcsomagokat ellenző szélsőbaloldali politikai pártok egyre népszerűbbek, az emberek dühe pedig folyamatosan nő.
A Guardian a következőket írta:
Athén utcáin egyre érezhetőbb a németellenesség. Az egyik görög lap a legtöbb ellenszenvet Angela Merkelre irányítja, nácinak csúfolva a főkancellárt az újság címlapján.
A 40 éves Niki Fidaki azt mondja a görögök az adóemelések és a közszolgáltatások csökkentése miatt dühösek leginkább Németországra és a trojkára. „Az embereknek nincs pénzük ekkora adóra. A fizetésem kevesebb lett, de több adót kell fizetnem. Én még szerencsés vagyok, mert a barátaim felének munkája sincs. A görögök azt utálják, hogy még több pénzt kérnek tőlünk, de nincs. Az embereknek nincs munkája és nincs pénzük, hogy gondot viseljenek a gyerekeikről.”
A hangulat fokozatosan romlik az országban, már nem kell sok ahhoz, hogy beteljen a pohár. Az eurozóna egy igazi lőporos hordó.
Miért tűnik úgy, hogy az Egyesült Államok jobb helyzetben van a jelen pillanatban? Az egyik fő ok a megszorító intézkedések hiányában keresendő. Egyelőre Barack Obama állja a hamis jólét költségeit, azzal, hogy óránként 150 millió dollárt vesz kölcsön a gyerekeinktől és az unokáinktól.
Természetesen ez az őrült költekezés csak még nagyobb összeomlást eredményez majd a maga idejében, de a legtöbb ember úgy tűnik, nem aggódik efelől. Néhány számadat javult és ez elég.
Figyeljük Európát, mert Amerika ugyanarra veszi az irányt!
0 Megjegyzések