A napokban jelent meg a Libri Kiadó gondozásában Arnold Schwarzenegger Emlékmás című önéletrajzi kötete, melyben rendkívül szórakoztató stílusban tárja az olvasó elé élete botrányoktól sem mentes fejezeteit.
Mi a felesége véleménye arról, hogy megírta ezt a visszaemlékezést, és felidézi a megcsalást is?
Azt gondolom, Maria jót kíván nekem mindahhoz, amit teszek. Bár még nem olvasta, tudja, hogy az egész életemről szól, és nem hagynám ki azt a részt sem, amelyben a viszonyomról írok. Nemcsak a sikereimről, a hibáimról is szól ez a könyv.
A botrány óta sem rejtőzködik, öt moziszerződése van, a fénykorában harminc milliót keresett egy-egy filmmel. A pénz miatt kezd újra forgatni?
Nincs szükségem pénzre, sok van belőle. Ellentétben azokkal a hollywoodi sztárokkal, sportolókkal, akik nem fektetnek be. Ha elolvassa a könyvemet, látni fogja, hogy mennyire megszállott vagyok abban, hogy egy dollárból kettőt csináljak.
Az öné volt a legsikeresebb bevándorlósztori. Egy kis agrárvárosában (Thal) született, a házban ma az Arnold Schwarzenegger Múzeum működik, előtte pedig egy hatalmas szobor van Önről, kedvenc (feszítős) pózában. Magában van némi exhibicionizmus.
Ez magamutogatás. Sokszor az adott pillanatban ezzel tudtam villantani, és mindig sikerült is. Azonban ebben a házban elég nagy volt a szegénység. A konyhában történt minden, ott tisztálkodtunk, és a negyedmérföldnyire fekvő kútból hordtuk a vizet. Mindig én voltam az utolsó: mire megmosakodhattam, már fekete volt a víz.
Édesanyja hagyományos háziasszony volt, apja Gustav, a helyi rendőrfőnök csatlakozott a náci rohamosztagosokhoz a háború alatt. Azt mondja, erről csak sokkal később értesült.
Soha egyetlen mondat sem hangzott el a házban a háborúról. Hitler ígérete, hogy majd megépíti a fantasztikus Harmadik Birodalmat, elveszett. Vesztesek maradtak utána. Az apám is keserű ember lett, mindig is feszült volt a viszonyunk. Keményen bánt velem, gyakran szíjjal rohant utánam.
Azt mondja, apja ridegsége, szigora sarkallta arra, hogy találjon valamit, amiben jó lehet. Napi öt órát töltött súlyemeléssel, hálószobáját őrülten izmos férfiak szentélyévé alakította.
Amikor anyám ránézett a szentélyre, elhívta a háziorvost. Azt mondta: „Valami nem oké a fiammal, az egész fala tele van meztelen férfiakkal. Más fiúnak lányok vannak az ágya felett. Nézze Doktor úr azt a képet, látszik a micsodája.” Lehet, azt hitte, meleg vagyok.
Tizenöt éves korára kész terve volt: Amerikába menni, nagy filmsztárrá és gazdag üzletemberré válni. Megszállottá vált, bármit megtett a győzelemért. Szteroidokat is szedett?
Igen, kipróbáltuk, kísérleteztünk velük versenyek előtt. Tablettákat, injekciókat használtunk, ami éppen elérhető volt akkor. Ez még azelőtt volt, hogy a növekedési hormonok és az egyéb cuccok bejöttek volna.
Dolgozott a terve másik részén is, éjjelente iskolába járt, és a kevés félretett pénzét lelakott ingatlanokba fektette Santa Monicában.
Elég hamar milliomos lett belőlem, már a húszas éveimben, de ez nem változtatott az ambíciómon. Azonban hiába reméltem a Pumping Irontól az áttörést, a tehetségkutatók azt mondták nekem, Herkules nem kaphat főszerepet. Csak azt hallottam, „most a kicsik a menők, Al Pacino, Woody Allen a szexszimbólum”. De mondták azt is, hogy ilyen névvel, hogy „Schwarzenschnitzel”, nem lehet mit kezdeni. Mégis amikor azt mondták, hogy „nem”, én mindig „igent” hallottam belül.
Keményen dolgozott, hogy színész lehessen. Az önkontroll, amelyet testépítőként tökéletesített, csak útjában állt?
Ami miatt igazán veszíteni lehet, az az érzelmi egyensúly kibillenése. Minden érzelmi történést jegelni kell, így elkezdtem tagadásban élni. Sosem rágódom semmin. Sokan évek múlva is azt mondják, elvesztettek ezt, soha nem felejtik el azt, és még mindig szenvedek miatta. Ez nem én vagyok. Én semmitől sem szenvedek, amit elvesztettem.
Egy évvel a Terminátor után megkérte Maria Shriver kezét. 1985-ben játszott a Vörös Szonjában, felesége kérése ellenére. Viszonya lett egy színésznővel a filmből. Nem írja a könyvében, hogy ettől rosszul érezte volna magát, szimplán csak leírja…
Valójában igenis rosszul éreztem magam miatta. De ezek is, mint más dolgok, a hibáimhoz, a kudarcaimhoz tartoznak. Más viszonyaim is voltak, de ez Maria és köztem marad. Nem vagyok tökéletes.
Azt gondolom, Maria jót kíván nekem mindahhoz, amit teszek. Bár még nem olvasta, tudja, hogy az egész életemről szól, és nem hagynám ki azt a részt sem, amelyben a viszonyomról írok. Nemcsak a sikereimről, a hibáimról is szól ez a könyv.
A botrány óta sem rejtőzködik, öt moziszerződése van, a fénykorában harminc milliót keresett egy-egy filmmel. A pénz miatt kezd újra forgatni?
Nincs szükségem pénzre, sok van belőle. Ellentétben azokkal a hollywoodi sztárokkal, sportolókkal, akik nem fektetnek be. Ha elolvassa a könyvemet, látni fogja, hogy mennyire megszállott vagyok abban, hogy egy dollárból kettőt csináljak.
Az öné volt a legsikeresebb bevándorlósztori. Egy kis agrárvárosában (Thal) született, a házban ma az Arnold Schwarzenegger Múzeum működik, előtte pedig egy hatalmas szobor van Önről, kedvenc (feszítős) pózában. Magában van némi exhibicionizmus.
Ez magamutogatás. Sokszor az adott pillanatban ezzel tudtam villantani, és mindig sikerült is. Azonban ebben a házban elég nagy volt a szegénység. A konyhában történt minden, ott tisztálkodtunk, és a negyedmérföldnyire fekvő kútból hordtuk a vizet. Mindig én voltam az utolsó: mire megmosakodhattam, már fekete volt a víz.
Édesanyja hagyományos háziasszony volt, apja Gustav, a helyi rendőrfőnök csatlakozott a náci rohamosztagosokhoz a háború alatt. Azt mondja, erről csak sokkal később értesült.
Soha egyetlen mondat sem hangzott el a házban a háborúról. Hitler ígérete, hogy majd megépíti a fantasztikus Harmadik Birodalmat, elveszett. Vesztesek maradtak utána. Az apám is keserű ember lett, mindig is feszült volt a viszonyunk. Keményen bánt velem, gyakran szíjjal rohant utánam.
Azt mondja, apja ridegsége, szigora sarkallta arra, hogy találjon valamit, amiben jó lehet. Napi öt órát töltött súlyemeléssel, hálószobáját őrülten izmos férfiak szentélyévé alakította.
Amikor anyám ránézett a szentélyre, elhívta a háziorvost. Azt mondta: „Valami nem oké a fiammal, az egész fala tele van meztelen férfiakkal. Más fiúnak lányok vannak az ágya felett. Nézze Doktor úr azt a képet, látszik a micsodája.” Lehet, azt hitte, meleg vagyok.
Tizenöt éves korára kész terve volt: Amerikába menni, nagy filmsztárrá és gazdag üzletemberré válni. Megszállottá vált, bármit megtett a győzelemért. Szteroidokat is szedett?
Igen, kipróbáltuk, kísérleteztünk velük versenyek előtt. Tablettákat, injekciókat használtunk, ami éppen elérhető volt akkor. Ez még azelőtt volt, hogy a növekedési hormonok és az egyéb cuccok bejöttek volna.
Dolgozott a terve másik részén is, éjjelente iskolába járt, és a kevés félretett pénzét lelakott ingatlanokba fektette Santa Monicában.
Elég hamar milliomos lett belőlem, már a húszas éveimben, de ez nem változtatott az ambíciómon. Azonban hiába reméltem a Pumping Irontól az áttörést, a tehetségkutatók azt mondták nekem, Herkules nem kaphat főszerepet. Csak azt hallottam, „most a kicsik a menők, Al Pacino, Woody Allen a szexszimbólum”. De mondták azt is, hogy ilyen névvel, hogy „Schwarzenschnitzel”, nem lehet mit kezdeni. Mégis amikor azt mondták, hogy „nem”, én mindig „igent” hallottam belül.
Keményen dolgozott, hogy színész lehessen. Az önkontroll, amelyet testépítőként tökéletesített, csak útjában állt?
Ami miatt igazán veszíteni lehet, az az érzelmi egyensúly kibillenése. Minden érzelmi történést jegelni kell, így elkezdtem tagadásban élni. Sosem rágódom semmin. Sokan évek múlva is azt mondják, elvesztettek ezt, soha nem felejtik el azt, és még mindig szenvedek miatta. Ez nem én vagyok. Én semmitől sem szenvedek, amit elvesztettem.
Egy évvel a Terminátor után megkérte Maria Shriver kezét. 1985-ben játszott a Vörös Szonjában, felesége kérése ellenére. Viszonya lett egy színésznővel a filmből. Nem írja a könyvében, hogy ettől rosszul érezte volna magát, szimplán csak leírja…
Valójában igenis rosszul éreztem magam miatta. De ezek is, mint más dolgok, a hibáimhoz, a kudarcaimhoz tartoznak. Más viszonyaim is voltak, de ez Maria és köztem marad. Nem vagyok tökéletes.
0 Megjegyzések