A magyar tudomány kiválóságai, akadémikusok, közéleti személyiségek, tanítványok, kollégák, családtagok tisztelegtek Szentágothai János, az iskolateremtő agykutató, a sokrétűen művelt, széles látókörű tudós, az elveihez minden körülmények között hű közéleti személyiség emléke előtt azon a konferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémián tartottak az MTA egykori elnöke születésének 100. évfordulója alkalmából.

A páratlanul gazdag életpályát örökül hagyó tudós alakját az UNESCO Szentágothai-emlékév ünnepi eseményén, a hivatása meghatározó pillanatait megőrző épületben, a Magyar Tudományos Akadémia székházának zsúfolásig megtelt dísztermében az őt tudósi hivatásában és elnöki szolgálatában követő Pálinkás József nyitotta meg. "Ma nemcsak emlékezünk, hanem beszélgetünk. Vele, róla, általa. Élvezzük azt a közelséget, amely személyéből, életéből áradt, és átéljük a lényeggel való találkozás felemelő érzését" – fogalmazott az MTA elnöke, aki szerint Szentágothai János a 20. század legsikeresebb kutatója, tudományirányítója, közéleti személyisége volt. Tudománypolitikus és vezető, aki bölcsességével a jövő felelős szeretetét tanította. Ember, aki műveltségével és erkölcsével kultúrává avatta nemesítette a tudást.
Pálinkás József beszéde
ide kattintva olvasható
"Szentágothai János bebizonyította, hogy ha megéljük, amire születtünk, ha adni, hinni, tenni tudunk, akkor a teljes élet fénye ragyog át mindenen" – méltatta a valamennyi magyar kutató számára utat mutató tudós életművét az MTA elnöke.
    Önálló gondolkodóként, nagyszerű tudósként és kiváló elmeként emlékezett Szentágothai Jánosra beszédében Áder János, köztársasági elnök. Az államfő az agykutató tudományos eredményein túl iskolateremtő tevékenységére is felhívta a figyelmet. "Szívügye volt az oktatás, a nevelés, az együttgondolkodás, a közösségépítés, a műhelymunka – hangoztatta, hozzátéve, hogy a világ különböző részein kutató tanítványai messze elviszik kivételes egyéniségének hírét. – A Szentágothai-örökség mindannyiuk munkásságában tovább él, eredményeik pedig száz- és százezrek életét teszik könnyebbé, millióknak adnak reményt."
    Az MTA egykori elnökének sokoldalúságát és a természet titkai iránti kíváncsiságát idézte fel előadásában Hámori József agykutató, aki 1955-ben az ELTE-ről került Pécsre, az Orvostudományi Egyetem Szentágothai János által vezetett Anatómiai Intézetébe. "Csak az legyen kutató, akiben kíváncsiság munkál, például az idegi szerkezet működése és annak háttere iránt" – idézte mentora egyik gondolatát az akadémikus.
   
    Halász Béla neuroendokrinológus tanítványként, kollégaként és szerzőtársként egyaránt emlékezett Szentágothai Jánosra. Az akadémikus az MTA egykori elnökének Ulyssesként az agy körül című életrajzi írásából vett gondolatára utalva elmondta, akik ismerték, tanúsíthatják, mennyire példaszerűen valósította meg élete fő célkitűzéseit: hogy jó agykutató legyen, és a 20. század végi értelemben kultúrember, történelmi körülményeink között tisztességes, de mindenekfelett keresztény maradjon.
    A tudományban és a természetben tett közös barangolásaikat elevenítette fel Székely György akadémikus. Szentágothai Jánosnak a "háború utáni romhalmaz közepette" tett felfedezéseit sorolva szinte hihetetlen teljesítménynek nevezte, hogy tudományos munkája mellett meg tudta írni a funkcionális anatómia legjobb tankönyvét, illetve a majdnem száz kiadást megért anatómiai atlaszt. Mint fogalmazott, néhai tanára máig ható örökségét az tartja életben, hogy életében a tudomány, az etika és a kultúra egyaránt meghatározó jelentőségű volt.
    A professzorhoz fűződő, évtizedeken átívelő szakmai kapcsolatát és barátságát idézte fel az emlékkonferencián a felesége, Tauba Pasik nevében is felszólaló neurobiológus, az Amerikai Egyesült Államokból érkezett Pedro Pasik. A tudomány, a hit és a közélet kérdéseiről szóló régi levelek, valamint fotók és Szentágothai János akvarelljei bemutatásával – szavait idézve – varázsolta oda a tudós szellemét az Akadémia dísztermébe.

     "Hívő ember, homo universalis volt" – jellemezte Szentágothai Jánost Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora. Az MTA doktora szerint egyetemi hallgatóként magával ragadta és lenyűgözte professzorának az a „dionüszoszi" előadásmódja, amellyel felkeltette diákjai érdeklődését. Szél Ágoston kiemelte: Az MTA egykori elnöke a tudományos kommunikáció úttörője volt, "show-műsor"-számba menő előadásai olyan mai programok előfutárának tekinthetők, mint például a Magyar Tudomány Ünnepének rendezvénysorozata.

    Vizi E. Szilveszter agykutató, az MTA volt elnöke, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat vezetője szerint Szentágothai János, aki a tudás megszerzését kötelességnek, megosztását pedig a legfontosabb feladatnak tekintette, egyszerre tudta megjeleníteni a szépet és az igazat. "Minél több szeretet és jóság sugárzik belőled, annál több áramlik rád vissza" – idézte Assisi Szent Ferencet, hozzátéve, hogy a néhai tudósból mindig szeretet sugárzott.

    Szentágothai János funkcionális látásmódjának a modern neurobiológiára tett hatásából adott ízelítőt tudományos eredmények sorát bemutató előadásában Freund Tamás. A mesterének az egykori Szentágothai-tanítvány Somogyi Pétert tartó, magát ezért "Szentágothai-unokának" nevező, agy díjas akadémikus köszönetet mondott az MTA egykori elnökének azért az örökségért, amelyet a világszerte elismert magyar idegtudósokra hagyott: "Több generáció fogja még tudni megőrizni a hazai agykutatást azon a színvonalon, amelyre Szentágothai János és tanítványainak első generációja emelte."
    Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke szerint a tudós élete "gyönyörűséges alkotás": hazájához hű magyar kutatóként, küzdő tudománypolitikusként, a köz szolgálatát a napi politikában is felvállaló értelmiségiként egy egész országnak mutatott példát kultúrából, etikából és toleranciából: "Születésének centenáriumát méltán szentelte emlékének az ENSZ Nevelésügyi, Kulturális és Tudományos Szervezete, az UNESCO. Rajtunk múlik, méltók leszünk-e szellemi és erkölcsi végrendeletéhez."


     A Szentágothai János születésének centenáriuma alkalmából tartott ünnepséget követően az MTA székházának Szentágothai-termében bensőséges ünnepség keretében felavatták a tudós mellszobrát. R. Törley Mária bronzból készült alkotását családtagok, akadémikusok, tanítványok jelenlétében Pálinkás József leplezte le, majd a művész által az alkalomra készített emlékplaketteket nyújtott át a konferencián felszólaló tudósoknak és Szentágothai János rokonainak.