Méder Áron jövőre indulni akar a MiniTransat szóló óceánátkelő vitorlásversenyen, amelynek még nem volt magyar résztvevője. 

A harmadik magyar földkerülőnek az Atlanti-óceánt átszelő versenyen szigorú szabályoknak kell megfelelnie. Tilos például mindennemű kommunikáció a parttal, az indulók nem használhatnak digitális térképet, laptopot, telefont vagy egyéb műholdas, modern kommunikációs eszközt. A navigáció iránytűvel, kézi GPS-szel és papírtérképekkel történik - mondta el sajtótájékoztatóján a magyar hajós.

Méder Áron Felicity nevű hajója nélkülöz minden kényelmet, erősebb szélben, hullámokban víz borítja a teljes fedélzetét, így körülbelül 10-15 percenként szükséges felkelni és ellenőrizni a hajót, a forgalmat és a szelet. Gyakran kell vitorlát cserélni, hosszú órákon át kormányozni. A verseny ideje alatt ezért gyorsan elkészíthető, tasakos vagy instant ételeket fogyaszt majd.



Felkészülésként télen nagyobb vitorlásokkal vitorlázik, fut, úszik, valamint egy speciális, úgynevezett fegyencedzésbe fogott. Tavasszal utazik Lorient-be, ahol a világ legnevesebb óceáni vitorlázói társaságában folytathatja a felkészülést.

Méder Áron - Kopár István és Fa Nándor után - a harmadik magyar szóló földkerülő, 2006-2009-es útja során 40 országot érintett, és 55 000 kilométert tett meg. Mellette - egy másik kategóriában - Kovács Tamás is indul a versenyen.


A MiniTransaton a hajók hossza nem haladhatja meg a 6,5 métert. A viadalt minden páratlan évben rendezik meg, legközelebb 2013 őszén rajtol Douarnenez kikötőjéből, a cél pedig Guadeloupe-on lesz. Összesen több mint 7500 kilométert tesznek meg a versenyzők.



Méder Áron (Budapest, 1979. november 15. –), óceáni szólóvitorlázó, villamosmérnök.Félig székely származású. 2006 szeptembere és 2009 szeptembere között megkerülte a Földet, ez volt a 9. magyar vitorlásút, mely során sikerült földkerülést végrehajtani. Méder Áron a 3. „szóló” földkerülő (ez azt jelenti, hogy az út folyamán a vitorlás legénysége egyetlen főből áll). Európai rekordot állított fel Méder Áron a földkerülő hajó méretét illetőleg: vitorlása ugyanis alig 6 méter hosszú. (A világon a 3. legkisebb hajó, amelyik megkerülte a földet 2009-ig. Ez természetesen változhat a jövőben.)

 1990 óta vitorlázik. Eddigi egyesületei: VMSE, SZTAKI SE, MAFC, TVSK. Elsősorban amatőr versenyeken és túrákon szerezte tapasztalatát. 1994-ben szállt először tengerre vitorlással, és a következő évek alatt megismerte a Földközi-tenger vizeit. 1998 óta rendszeresen oktat vitorlázást a VMSE-ben, 2004 óta rendelkezik képesítéssel is (vitorlás sportoktató). 1994 és 2006 között nagyjából 10 000 tengeri mérföldet hajózott le különböző tengereken. I. osztályú (tengeri) hajóvezetői, GOC rádiókezelői és rádióamatőr képesítéssel rendelkezik, valamint búvárkodik szintén 1994 óta.

 Földkerülésének legtöbb jellemzője abból a tényből fakadt, hogy egy kis tavi hajóval tette meg e távolságot (kb. 30 000 tmf). A kis hajók legfontosabb tulajdonságai egy ilyen túra szempontjából: a könnyű kezelhetőség, a kis terhelhetőség, a kevés hely a felszerelés számára, a lassúság, az ebből fakadó hosszú út és több vihar, a rossz észlelhetőség, stabilitás problémák, borulásra való hajlam. A hajó kímélésének szem előtt tartásából fakadt az útvonal és az indulás, illetve továbbindulás évszakának megválasztása, valamint út közben számtalan apró döntés. ("A legfontosabb irányelvem (...), hogy a hajót ne kockáztassam." - jachtnapló, 414. nap)


Méder Áron célja a legkisebb európai vitorlással végrehajtott szóló földkerülés rekordjának felállítása mellett maga a puszta vitorlázás volt. Mottója szerint: "A vándort az út is eltartja." Hajónaplója egy mind a természettel, mind a különböző országok kultúrájával, vallási és politikai viszonyaival harmóniában élő, alázatos tengeri utas gondolatait mutatja be. A szárazföldön előszeretettel kereste a helybeliek, egyszerű, hétköznapi emberek társaságát, időt szánt az országok megismerésére, barátságok ápolására.


A vitorlázó megkerülte a Földet, folyamatosan versenyez, de arra is volt ideje, hogy tárlatot állítson össze a kalandjai során készített fotóiból. A pesti, Madarász Viktor utcai Armada étterem falain látható képek kapcsán kérdezték Méder Áront arról, milyen tervei vannak jövőre.

Fotókiállítása nyílt – már akkor megfordult a fejében, hogy a képeit egyszer ilyen formában is bemutassa, amikor hajózásai során elkészítette őket, vagy az utak dokumentációjából később, itthon formálódott kiállításanyag?

– A hároméves Föld-kerülésem során, 2006–2009 között eszembe sem jutott, hogy egyszer fotókiállítás lesz a képekből. De sok fényképem megjelent a Vitorlázás Magazinban és más lapokban az utam során, így természetesen próbáltam igényesebb képeket készíteni.

Mi volt a fő szempont a fotók válogatásánál?

– Hogy minél több kép legyen Carináról, a hajómról és arról, hogy hogyan éltem három évig.

Ha éppen nem a Földet kerüli meg, mivel foglalkozik?

– Vitorlástúrákat szervezek és vezetek tengereken, óceánokon. 2010–12 között egy 13 méteres vitorláshajóval az Adriáról Sydney-be vitorláztam váltott legénységgel, néha egyedül. Másfél év alatt 34 országot látogattunk meg, és több mint 24 000 tengeri mérföldet – azaz 44.500 kilométert – vitorláztunk. Utunk első szakaszát a non-profit természetvédő Kék Bolygó Egyesülettel tettük meg – ekkor több cikkünk megjelent a Metropolban is. 2012 februárjában Sydney-ből visszarepültem Európába és megvettem a Felicityt, egy 6,5 méteres óceáni versenyvitorlást. Azóta ezzel a hajóval versenyzem az Atlanti-óceánon. A fotókiállításon a Felicityről több kép és leírás is látható.

Van valami újabb nagyszabású terve?

– A 2013-as MiniTransat. Az Atlanti-óceánon átkelő versenyen indulok jövő ősszel, addig is több, rövidebb versenyen veszek részt.

Mennyire nehéz egy ilyen expedícióhoz az anyagi forrásokat összegyűjteni?

– Nem könnyű. Jelenleg a Felicity felszereléseire, fenntartására és a verseny költségeire keresek szponzorokat. Szerencsére sokan követnek a weboldalamon, és a vitorlásmagazinokban is vannak cikkeim, így az emberek hallanak a céljaimról.

Lelkileg vagy inkább fizikailag megterhelő a verseny?

– Fizikailag megterhelő a Mini 650-es versenyvitorlázás. Kevés lehetőség van például az alvásra, és az sem mellékes, hogy a hajó minden komfortot nélkülöz. Lelkileg különösen akkor nehéz, ha műszaki problémák merülnek fel a viharos óceánon.