Érett egység, tiszta hang - Botz Domonkos versei elé
 
A Hungarovox Kiadó gondozásában jelenik meg hamarosan Botz Domonkos Elengedett kézzel című kötete. A szerző író, újságíró, a Szilaj Csikó rovatvezetője, a Pólus Online szerkesztője, külső munkatársa a Külváros című hetilapnak, és a Kanadában megjelenő Tárogatónak. Publicisztikai anyagai, versei, novellái folyóiratokban, magazinokban, antológiákban olvashatók. Megjelenés előtt álló könyvét Gyimesi László író, költő, drámaíró előszavával és néhány verssel ajánljuk:

Részlet:

„Izgalmas munka – állapítottam meg az átadott kéziratokról, már első olvasás után. Jó néhány költeménnyel találkoztam már korábban is, szerzői esten, nyilvános beszélgetések keretében, vagy éppen a fent említett virtuális térben, s tudtam, hogy nem hebehurgya kezdővel, vagy örök csalódott újrakezdővel lesz dolgom, mégis meglepett a kötet érett egysége, tiszta hangja, szerény önbizalma.

Sokat tud a költészetről, a mesterségről, az elődökről, széles kitekintéssel bír a külső és belső nagyvilágra, otthonos a keleti és nyugati kultúra nagyjainak asztalánál (erről több verse közvetlen módon is tanúskodik).

A tiszta versbeszéd ritka kincs. A póztalan egyszerűség – legyen az dalszerű, a közép-európai örökségre építő alkotás eleme, vagy legyen a magyarrá tett haiku tömör szókimondása – többet árul el a szerzőről (és meghódított világáról), mint a bonyolult szövegirodalom bármelyik mégoly tökéletes darabja. Nézzünk egy példát az egyénített formájú dalra:

A tél rozsdája már rég
lemarta a hegyet, még
fekete – fehér a táj, de
zöldnek látja az emlékezet.
(Február)

S tegyünk mellé egy honosított haikut (honosítottnak mondom, mert címe van, s nem morákat, hanem szótagokat számlál):

Felszállt a pára,
kontúrja van a hegynek.
Hiányzom róla.
(Megkopott kép)

Mindkét példa jól mutatja a biztos formák között megvalósított költői tömörítés ragyogó készségét. De válogathatnánk a többi ütemhangsúlyos vers, vagy a sok-sok haiku, tanka között, s remélem, minden olvasó az enyémnél jobb példákra bukkan.

A költői világ alapelemei, mint minden tehetséges alkotónál, Botz Domonkosnál is egyedi formában tükrözik a közös tapasztalatot. Alapélménye a természethez, a humanizált természethez való kötődés, de úgy, hogy az érzékekben feltáruló világ mintegy észrevétlenül „átcsorog” a belső, emberi (lelki, szellemi) jelenlétbe:

Párás üvegen
oldódik, illan neved,
csorogsz lefele.
Deszkaerezet
a párkány, magába szív,
többé nem ereszt.
(Ablak előtt)

A hazaszeretet hasonlóan fontos alapélményként figyelhető meg a kötetben. Nincs köze a közhelyes, szólamokat lobogtató henye divatokhoz: a közös földhöz, történelemhez, kultúrához való rendíthetetlen ragaszkodás hiteles, ember-közeli nyelven, átélt képekben, verssé lett gondolatokban nyilatkozik meg. Honvágy-versei a legjobb példák erre.

A meglelt és elvesztett szerelmek fontos mérföldkövek az érett férfi előéletében. Az ezekről tanúskodó visszafogott, egészséges férfi-szeméremmel megírt, mégis szókimondó versek fontos színt hoznak a kötetbe.

Botz Domonkos kicsit későn adja kezünkbe ezt a könyvet, de őszintén hiszem, hogy nincs semmiről sem lekésve. Remélem, minden olvasóját meggyőzi arról, hogy érdemes részesévé lenni ennek a költői világnak, s a kötet, a várható (kedvező) fogadtatás pedig a szerzőt győzi meg arról, hogy folytatnia kell az alkotómunkát, és nem utolsósorban tárgyiasult eredményeinek közzétételét.

Nagy felelősség első kötet elé bevezetőt írni – mondtam az írás elején. Hiú ábrándokat ébreszthetünk, vagy egyéni, sohasem látott új hajtásokat metszhetünk le otromba módon. Ezt a könyvet olvasva-ajánlva nem érzem ennek a felelősségnek a súlyát: érett alkotó tiszta, szép munkáját ajánlhatom az értő közönség figyelmébe.

Gyimesi László”
A kötet megrendelhető:
Hungarovox Kiadó
1137 Budapest, Radnóti M. utca 11.
Email: info@hungarovox.hu